Search Results

Abstract

Due to recent changes in the labour market, recruitment and retaining employees have become more important than ever. Research dealing with the appearance of new generations in the labour market has found that they are less loyal to their employers, have high demands, and the key factors that they consider when choosing a job are salary, career opportunities, working environment, and work-life balance. As numerous studies in recent years have proved the importance of a healthy lifestyle in the context of labour, the question has arisen whether opportunities for sport participation and services supporting the well-being of employees have an influence on young people when they are seeking employment. We carried out an online survey to find out what students of the University of Debrecen think about the issue. The results were in line with the findings of previous studies, that is, young people look for high salaries, good working conditions, work-life balance and career opportunities when choosing a job. However, respondents did not identify sports opportunities and well-being benefits as major factors Yet, we found significant differences between different groups in terms of preference of particular factors, depending on sex, marital status, and whether someone does physical exercises regularly, and whether someone works while attending a university course or not.

Fitness industry is an important segment of sports economy worldwide. The number of registered members in fitness clubs has shown a slow, but steady increase. The key objective of our research is to look into the fitness sector in terms of both the demand and supply sides, from the aspect of the fitness providers, as well as of fitness consumers using these services. We are aspiring to explore the training session attendance-related habits of consumers in the Hungarian fitness sector and investigate the factors, features influencing the attendance of the specific trainers’ sessions. Our research focuses on fitness trainers and leisure-time sportspeople who attend gym sessions and therefore the sample may only include people who meet these parameters. As our primary research method, we used interviews and questionnaire survey among fitness trainers and consumers. We asked a total of 753 leisure-time sportspeople and 261 trainers. Our research covers the study of training habits of fitness consumers and a personality analysis of fitness trainers. We think our research results support our fundamental hypothesis that the competitiveness of gyms could be improved by gathering informations on the consumers training habits and selecting the proper experts (trainers).

Abstract

Our study aims to discover what reasons justify the physical activity of fitness consumers, and how the motivation of this physically active group can be maintained, which then may contribute to maintain a healthy society in the long run. Of the primary research procedures we chose to use the questionnaire survey method. We used cluster analysis for which we used principal components that were created with factor analysis to determine what groups can be established based on responses to the questions related to motivation and the factors that influence their choices of facilities. Based on the rank order of motivations influencing attendance of fitness sessions, fitness consumers were stratified into four different clusters. Then, segmentation of the consumers was done based on the factors influencing their choices of facilities. Our results lead to the conclusion that the motivation of consumer groups identified in our research can be sustained in the long run, the less active groups can be better involved and attracted to sports offered by fitness centres, on condition the fitness studios reliably serve these needs and provide the expected variety of services and hygienic conditions.

Abstract

The biggest question of professional sports is how to compete successfully in the global economic framework, simultaneously in terms of the sport and in economic terms. As a result, in addition to indicators measuring sports-related effectiveness, the need for an economic analysis of sport has also emerged. Most academic research into the economic aspects of sports are related to the analysis of North American major league sports, as well as to European football. Water polo is also a spectator team sport, yet its economic analysis is almost entirely missing. In this article, we present an economic analysis of the operation of five men’s water polo teams – the top four teams in terms of the sports results and one from the mid-range – competing in the highest-level national championship in Hungary. Our aim is to determine, on the basis of the analysis of the data, the relationship between effectiveness in sports and the economic background of the teams.

It can undoubtedly be concluded that, in addition to appropriate professional decisions, it is the economic situation of a club that has a clear impact on their effectiveness; in other words, up to a certain point, the more disposable funds and wider range of assets a sports company has, the more effectively it can prepare and the better results it will have in the various domestic and international championships and tournaments. CIT (corporate income tax benefits, “TAO” in Hungarian) support is fundamentally important in the field of youth sports development. While professional sports in Hungary are built on the development of junior players, there is still no clear link between the successfulness of the adult and the junior teams. The first-division teams of the clubs providing the best junior players are frequently in the mid-range or occasionally among the weakest teams in the national championship.

Our research has shown that apart from the fact that some teams are extremely successful in the water polo championship, the outcome of many matches becomes quite predictable. Based on these, the uncertainty of the outcome is compromised, and the championship becomes less exciting and also loses some of its audience.

Abstract

The topic of this study has been the examination and comparison of the competitive balance of the Spanish and the English first leagues of soccer, called La Liga Santander and Barclays Premier League. The basis for the research project has been provided by a database of sixteen hundred elements, containing the data of the two leagues starting from the 2014/2015 season up to the 2017/2018 season. When choosing the time period for the study, we intended to avoid having to deal with the impact of Covid-19, which is why we picked exactly these competition seasons. We have primarily used statistical indicators. In the case of sports-related data, our inquiries have included the following: comparing and averaging the winning percentages per season, furthermore, the winning percentages of championship seasons, the distribution of goals scored and conceded and, finally, the calculation of the Herfindahl-Hirschman Index. Although there is one aspect of investigation according to which the competition balance of La Liga is closer to the optimal, the dispersion of winning percentages and the indicator of the goals conceded as well as the HHI index show that the Premier League is the more balanced competition of the two.

Összefoglaló. Bevezetés: A munkavégzés fontos egészségprotektív tényező, de munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal jár, amelyeknek az egészségi állapottal való összefüggéseire az elmúlt évtizedekben derült fény. Célkitűzés: A vizsgálat célja a munkahelyi beosztás és az egészségi állapot közti összefüggés vizsgálata volt olyan, viszonylag homogén mintában, amelynek tagjait közintézmények dolgozói adták. Módszer: Kérdőíves egészségfelmérés történt online adatgyűjtéssel, keresztmetszeti elrendezésben, egy megyeszékhely két közintézményében alkalmazottak körében. A kérdőív demográfiai, az egészségi állapotra, az egészségmagatartásra és a munkavégzésre, köztük a munkahelyi beosztásra vonatkozó, validált kérdéseket tartalmazott. Az adatelemzés beosztási kategóriák szerint két (vezető vs. beosztott), illetve három (vezető, diplomás beosztott, nem diplomás beosztott) rétegben történt. Eredmények: A vizsgált mutatók közül a szubjektív egészség, az élettel való elégedettség, a koherenciaérzés, a túlzott mértékű pszichés stressz, a munkahelyi hiányzás, a munkahelyi és magánéleti társas támogatottság a vezető beosztásban dolgozók körében volt a legkedvezőbb. A vizsgált indikátorok közül csak a munkaképesség nem különbözött beosztás szerint, és csak az alvásidő volt szignifikánsan kedvezőtlenebb (rövidebb) a vezetők körében a beosztottakhoz képest. A háromrétegű elemzés szerint a legkedvezőtlenebb mutatók a nem diplomás beosztottakra voltak jellemzőek. Eredményeink szerint a vezető beosztásban dolgozók egészségi állapota és mentális egészsége kedvezőbb, mint a beosztottaké. Következtetés: A munkahelyi beosztás az egyéni társadalmi-gazdasági helyzet mellett a munkahelyi pszichoszociális stressz mértékével is összefüggésben van, ezért a munkahelyi stressz vizsgálata során érdemes beosztás szerinti elemzést is végezni. A munkahelyi pszichoszociális stressz nyomon követése minden munkahelyen ajánlott, amelynek egyszerű módja az alkalmazási idő és a hiányzott napok számának létszámarányos és beosztásra stratifikált, idősoros nyomon követése. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

Summary. Introduction: Employment is an important health protective factor but also entails workplace psychosocial risks with multiple impacts on health. Objective: The present study aimed at examining the association between employment position and subjective health in a relatively homogenous sample of public servants with mostly tertiary degrees. Method: Online health survey was conducted among employees of two large public institutes in a large city in Hungary. The questionnaire contained items on demographic data, health status, mental health, health behaviour, and work-related questions including employment position (leadership). Data analysis was carried out by employment position in two (manager, subordinate) and three (manager, subordinate with college degree, subordinate with no college degree) strata. Results: Subjective health, satisfaction with life, sense of coherence, pathological stress, sickness absence, social support in the workplace and private life were most favourable among those in leadership position. Work ability did not differ by employment position, but sleep time was significantly less favourable (shorter) among leaders compared to subordinates. Subordinates with no college degree had the worst measures of health. Conclusion: Employment position is related to individual socioeconomic status and workplace psychosocial stress, therefore research on workplace stress should include employment level as a potential confounder. Psychosocial stress at workplaces should be monitored for which various recommendations are available. The simplest method is to monitor mid- and long-term turnover and sickness absence stratified for employment position and proportionate to the workforce. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

Absztrakt:

Az asztma valamennyi korosztály számára világszerte súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A természetes gyógytényezők használata a betegségek gyógyításában fokozott figyelmet kap hazai és nemzetközi viszonylatban is, ami a gyógyszeres kezeléseket költséghatékonyabbá teheti. A kutatásunk újszerűsége, hogy igazoljuk: már a 700–1000 méter tengerszint feletti magasságú gyógyhelyen is érvényesül a klíma gyógyhatása. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogyan alakul az asztmások életminősége a klímaterápiával kiegészített orvosi kezelés után, s igazolható-e a 700–1000 méteren végzett klímaterápia hatása idős, felnőtt betegeken. A légzőszervi megbetegedésben szenvedők a Mátrai Gyógyintézetben 3 hetes komplex terápián vettek részt. A jelen cikkben 514 asztmás beteg adatait elemeztük. Az orvosi vizsgálatokon és kezeléseken túl a betegek napi két alkalommal kúrateraszokon vagy a szabadban végzett légzőtornán, valamint napi egy alkalommal gyógytornászok által vezetett gyógytorna-mozgásprogramban, dietetikai és életmód-tanácsadáson vettek részt, továbbá a betegségükhöz igazodó diétás étrend lehetőségét is biztosítottuk számukra. A légzésfunkció vizsgálatát az intézetbe jövetelkor a kúra előtt és az intézetből történő távozáskor, a kúra után végeztük el. A betegek terhelhetőségét a 6 perces járásteszttel mértük fel a kúra előtt, majd 3 héttel később. A betegek részére kérdőívet készítettünk, melyben az intézetből való távozás utáni állapotukra (1–6 hónap) kérdeztünk rá. Eredményeink azt mutatják, hogy az asztmás betegek légzésfunkciós értékei, a 6 perces járásteszt eredményei szignifikánsan javultak a kezelés hatására. Az intézetből való távozás után az Asthma Control Test eredményei a kezelés utáni 1. hónapban a betegek szignifikánsan jobb életminőségét és jobb kontrollszintjét mutatták, mint a 3. hónap elteltével. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1103–1112.