Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Éva Fülöp x
Clear All Modify Search

The National Water Technology Platform leaded by BME has the primary aim to develop a long-term strategic research agenda for the urban water management sector. As the result of the Platform’s activity in 2009, Strategic Research Agenda was prepared. This paper presents its findings concerning the public works in water sector. Based on the SWOT analysis of this sector, problems and future challenges have been assessed of the drinking water supply and sewer networks. The Agenda evaluated the Hungarian R&D&I activity in the field of public works of urban water management made projections on the time horizon beyond 2035.

Restricted access

A kutatásban a magyar nemzeti történelem segítségével vizsgáltuk a történelmi kontextus és a történelemhez kapcsolódó érzelmek szerepét a valós csoportközi konfliktusban. A vizsgálat során alkalmazott kísérleti elrendezésben hat külső csoport jelent meg (törökök, oroszok, horvátok, szerbek, szlovákok, románok). Magyar kísérleti személyeknek (N = 71) tizenkét rövid történelmi elbeszélést mutattunk be, melyek minden külső csoporttal kapcsolatban két eseményt tartalmaztak: az egyikben a külső csoportok voltak valamilyen atrocitás elkövetői, a másikban ők voltak az áldozatok. A függő változók az egyes történetekben a saját csoportnak, a külső csoportnak és a saját maguknak tulajdonított érzelmek voltak. Az eredmények támogatják hipotézisünket, miszerint a saját csoport történelmi pályája (a pozitív és negatív események, győzelmek és kudarcok szekvenciája) miként az a kollektív emlékezetben megőrzésre kerül, a csoportközi érzelmek jellegzetes készletét gerjeszti. Az a hipotézisünk, hogy a történelmi pálya érzelmek bejósolhatják a jelen korban élő kísérleti személyek által érzett kollektív érzelmeket, szintén megerősítést nyert.

Restricted access

Absztrakt

Kollektív érzelmek akkor keletkeznek, ha egy személy szembesül a csoportjának múltbeli pozitív vagy negatív tetteivel. Jelen kutatás a történelmi pálya kollektív emlékezeti fogalmát és a hozzá kapcsolódó érzelmi mintázatot kiegészíti a kollektív áldozati szerep hipotézisével. Azt feltételeztük, hogy a kollektív áldozati szerep érzelmi mintázata a magyar nemzeti identitás szerves részét alkotja. A jelenben élő vizsgálati személyek saját érzelmei és a magyaroknak a történelmi konfliktushelyzetekben tulajdonított érzelmek összefüggéseinek feltárása révén a történelmi konfliktusok és a kollektív áldozati szerep feldolgozásának folyamatáról kívántunk képet alkotni. Magyar kísérleti személyek (N = 155) nyolc rövid történetet kaptak a magyar történelem jelentős csoportközi konfliktusairól. Mindegyik történet más külső csoporttal (oroszok, románok, szlovákok, szerbek) való konfliktust írt le a történelem különböző korszakából. A történetek felében a magyarok áldozatok, a másikban elkövetők voltak. A történetek elolvasása után a kísérleti személyeknek két érzelmet kellett választaniuk adott érzelmek készletéből arra vonatkozóan, hogy mit érezhetett a csoportjuk abban a történelmi szituációban, kettőt pedig az alapján, hogy ők maguk mit éreznek az esemény kapcsán. A személyek nemzettel való azonosulását szintén mértük. Az átélt és tulajdonított érzelmek minőségét, korrespondenciáját és hasonlóságát elemeztük. Az eredményeket a történelmi pálya, a kollektív áldozati szerep feldolgozása, a nemzeti identitás, valamint a nemzettel való azonosulás fogalmi keretében értelmeztük.

Restricted access

Jelen tanulmány a kötődéselméletet a kulturális összehasonlító vizsgálatok tükrében mutatja be. A kötődés jelenségét univerzálisnak fogadja el, de a klasszikus elmélet által leírt legfőbb fejlődési kritériumokat és a különböző kötődési mintázatok megnyilvánulásait kulturálisan meghatározottnak tekinti. Áttekintést nyújt azon vizsgálatokról, amelyek az elmúlt mintegy hat évtizedben a kötődés kultúrközi különbségeinek témakörében születtek.

Elsőként tárgyalja az úgynevezett étikus vizsgálatokat, amelyek a kulturális különbségeket elsősorban a különböző kötődési mintázatok előfordulási gyakoriságában ragadják meg, majd sorra veszi az émikus megközelítéseket, amelyek a kötődéselmélet számos alaptételét kérdőjelezik meg, így például az anya—gyerek kapcsolat monotropizációját, illetve etnocentrikusnak tekintik az anyai érzékenység megnyilvánulási kritériumait. A tanulmány azt a nézetet képviseli, hogy a kötődési folyamatok a gyermeket körülvevő biológiai és társadalmi környezethez történő legjobb alkalmazkodást szolgálják, és ha a társadalmi-kulturális közeg az euro-amerikaitól eltérő, akkor a kötődés folyamatai is eltérőek lesznek.

Restricted access

Régóta húzódó vita alakult ki, hogy vajon a dioxin, mely egy ipari toxin, lehet-e oki tényező egy alhasi fájdalommal és infertilitással járó nőgyógyászati kórkép, az endometriosis kialakulásában. Az elvégzett tanulmányok vagy nem találtak különbséget a betegek szérum-dioxinkoncentrációjában a kontrollokhoz viszonyítva, vagy nem szignifikáns emelkedést mutattak ki, illetve alacsony statisztikai erőt értek csak el. A kezdeti majomkísérletek alapján tett megállapítással szemben állnak az egérkísérletek eredményei, ahol együttes ösztrogén-dioxin kezelést kaptak az állatok. Genetikai összehasonlítások igazolják, hogy az ember a dioxinrezisztens fajok közé tartozik, így az átlagpopulációban kimutatható dioxinkoncentráció nem okozhat betegséget, különösen nem olyan ösztrogénfüggő elváltozást, mint az endometriosis.

Restricted access

Absztrakt

A történelmi regények, miként a történelmi elbeszélések általában, egy nemzet identitásképzésének és az identitás fenntartásának fontos eszközei (László, 2005; Liu és László, 2007). Korábbi kutatásainkban magyar történelmi regények identitáskonstrukciós és identitásközvetítő funkcióját vizsgáltuk a pozitív identitás közvetítése (Vincze és László, 2001), az értékmintázatok (László, Vincze és Kőváriné, 2003), a megküzdési minták (Vincze és László, 2004), valamint az empátiás stratégiák (László és Somogyvári, 2008; Somogyvári és László, 2010) szempontjából. Jelen vizsgálatunk ezt a kutatási szálat folytatja, ezúttal a magyar nemzeti identitás érzelmi oldalára összpontosítva. A valós történelmi eseményekhez kapcsolódó csoportalapú érzelmekre irányuló kísérletünkben (Fülöp, 2008; László és Fülöp, 2010) a magyar csoport jellegzetes érzelmi mintázatát mutattuk ki. Történelmi konfliktushelyzetekben a magyarok jellemző érzelmei a félelem, a remény, a lelkesedés, a csalódás és a szomorúság voltak. Hasonló eredményeket kaptunk általános és középiskolás történelemtankönyvek tartalomelemzésével (Fülöp, 2008). A magyarok legjellemzőbb érzelmei a tankönyvekben a félelem, a remény, a lelkesedés és a szomorúság voltak, melyek a nekik tulajdonított összes érzelemválasznak több mint harmadát tették ki. Eredményeinket a kulturális (Markus és Kitayama, 1991; Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999) és társadalmi érzelemelméletekre (de Rivera, 1992; Bar-Tal, 2001; Jarimovicz és Bar-Tal, 2006; Bar-Tal, Halperin és de Rivera, 2007) támaszkodva a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmával magyaráztuk, vagyis azt feltételeztük, hogy az egyéni élettörténetekhez hasonlóan a nemzeti-etnikai csoportok történetének is van pályája – a kollektív emlékezetben megőrzött, pozitívan vagy negatívan értékelt eseményeknek a lefutása –, amelyhez sajátos érzelmi mintázat kapcsolódik. Az ismétlődő érzelmi élmények beépülnek a nemzeti csoport reakciókészletébe és visszatérnek, amennyiben a csoport hasonló szituációba kerül. Egy nemzet érzelmi irányultsága tehát – legalábbis a történelmileg releváns csoportközi események tekintetében – magából a nemzetnek a történelméből ered.

Jelen vizsgálatban négy, a magyar nemzeti történelem alakulásában jelentős állomást elbeszélő történelmi regényt elemeztünk az érzelmi megnyilvánulások szempontjából. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon azok a magyar történelmi pályához kötődő érzelmi mintázatok, melyeket történelemkönyvekben és kísérletileg előállított történelmi szövegeken kaptunk, megjelennek-e történelmi témájú irodalmi alkotásokban, s vajon a műfaji sajátosságok miként befolyásolják az érzelmek megjelenését. Eredményeink részben megerősítik a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modelljét, ugyanakkor a regényekben hangsúlyosabb személyközi érzelmek tovább árnyalják a modellt. A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmát Bibó István nemzeti pszichopatológiájára, illetve a modern traumaelméletekre támaszkodva egy dinamikus magyarázattal egészítjük ki.

Restricted access

Absztrakt

Tanulmányunkban egy újfajta narratív pszichológiai eljárásmód kezdeti eredményeit ismertetjük. Az eddigi tartalomelemző eljárások az írott szöveg nyelvi jegyeit vizsgálták, még abban az esetben is, ha a vizsgált megnyilatkozás hanganyagát felvették. Módszerünk az írott szöveg nyelvi jegyeivel párhuzamosan, az elhangzott megnyilatkozás fonetikai elemeit is vizsgálja. Vizsgálatunkban Shakespeare Lear királyának első és utolsó nagymonológját, a krízishelyzet előtti és az azt követő megnyilatkozás jellemzőit vettük szemügyre. A lelkiállapot-változás, illetve a krízishelyzet nyelvi tartalmi és fonetikai jegyeit párhuzamosan vizsgáltuk. A lelkiállapot-változások feltételezett hatását a fonetikai paraméterekre részben korábbi tanulmányok (Scherer, 1989), részben saját hipotéziseink alapján tanulmányoztuk. Megállapítottuk, hogy a narratív tartalmi jegyek struktúrája és a fonetikai struktúra együttesen jelzik a lelkiállapot-változások intenzitását, minőségét. A krízishelyzetek mérésére bevezettük a magabiztosság-krízis indexet, mely a nyelvi tartalmi jegyek és a vokális paraméterek különböző elemeiből alkotott mérőszámok összesítése.

Restricted access

Absztrakt

Magyarországon a szájüregi- és a garatdaganatok száma aggasztóan magas. Míg a mortalitás 1955-ben 282, addig 2005-ben már 1567 volt. Az utóbbi 1–2 évben ezek a számok ugyan stagnálást mutatnak, de a betegek száma mind a férfiak, mind a nők körében jelentős. Mivel a legfontosabb kiváltó tényezők – az alkoholfogyasztás és a dohányzás – mértéke változatlan, valamint a szájüregi szűrés továbbra sem megoldott, gyors javulás ezen a téren biztosan nem várható. A szájüregi lágyrészhiányok pótlására számos megoldást dolgoztak ki, cikkünkben 4 módszert mutatunk be és értékelünk. Ezekkel a megoldásokkal a szájüregi lágyrészhiányok pótlásakor az esetek legnagyobb részében jó eredményt érhetünk el.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: Miklós Kásler, Éva Remenár, András Boér, Emőke Iványi and Miklós Fülöp

Absztrakt

A szájüregi daganatos esetek nagyobb részében előrehaladott daganatok kezelését kell megoldani. Ezekben az esetekben rákényszerülhetünk a mandibula egy részének eltávolítására. Csonthiányok rekonstrukciójára a fibula-szabadlebenyt használjuk, cikkünkben 25 éves tapasztalatainkat részletezzük.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Teszár Dávid Tibor, Csákvári Judit, Pléh Csaba and Fülöp Éva
Restricted access