Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Éva Gyarmathy x
Clear All Modify Search

A tehetség nem egyszerűen a képességek kiemelkedő volta, hanem sajátos attitűd és viszonyulás, amelynek alapja a kiemelkedő teljesítményekhez vezető szokásostól eltérő észlelést és reakciómódot adó különleges idegrendszer. Olyan eltérés, amely gyakran zavaró a társadalom számára, s így beilleszkedési nehézségeket okoz. Ezért tehetségként legtöbbször az „átlag tehetséget” tudjuk azonosítani, akik kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, és csak annyira térnek el az átlagtól, amennyit még a környezet tolerálni képes. A zseniális gondolkodók esetében a szokásos eljárások, legyenek azok vizsgálatok, nevelési módszerek vagy szocializációs hatások, kevésbé működnek, mert ezek az átlagosakra vagy közel átlagosakra méretezettek.

Restricted access

Absztrakt

A sajátos kognitív szerveződés, kitartó, megszállott gyakorlás, elkötelezettség, társas készségekbeli deficitek a kiemelkedő tehetségeknél gyakran leírt jelenségek. Ezek gyakran a szokásostól jelentősen eltérő agyi szerveződés eredményeképpen jelennek meg.

Az átütően tehetségesek esetében inkább szabály, mint kivétel az atipikus agyi szerveződés. Nemcsak a kiemelkedően magas intelligenciával rendelkezők agyi szerveződése sajátos, hanem a nagy alkotók közül sokan – függetlenül attól, milyen szintű intelligenciával rendelkeznek – atipikus agyi szerveződést mutatnak. Ez a sajátosság megjelenésében valamilyen diszfunkcióval is társulhat. Némely neurológiai eredetű teljesítményzavar, mint a specifikus tanulási zavarok, hiperaktivitás- és figyelemzavar, valamint az Asperger-szindróma sok tekintetben a kreatív tehetség alapja lehet, ha a korai fejlesztés által képességeinek megfelelően teljesíteni lesz képes, és többé-kevésbé be tud illeszkedni a társadalomba.

Restricted access

Absztrakt

A 20. század tehetségideálja a beilleszkedni képes kiválóságok, a tesztek által azonosítható kiemelkedő képességekkel és kreativitással jellemzett egyének. A tehetség azonban nem mérhető. Egyre több adat bizonyítja, hogy a mégoly alaposan kidolgozott eljárások is megbicsaklanak a sajátos agyi szerveződésű egyéneken, a kivételeken, a sajátos kisebbségen, akikből egyre több van, és akik között sokan kiemelkedő teljesítményekre lehetnek képesek. A tehetség azonosításának első és legfontosabb buktatója a kreativitás. Az alkotóerő lényegét tekintve az azonosíthatatlanságot jelenti. Éppen attól kreatív valami, hogy az addig létezőt meghaladja. A kreatív személyek legtöbbször zavarként jelennek meg. Az átütő tehetségekre jellemző kiegyenlítetlen képességprofil és a sajátos személyiség megnyilvánulásai szokásos mérési eljárásainkat megbízhatatlanná és a tehetség azonosítására alkalmatlanná teszik.

Restricted access

A nemzetközi szakirodalomban sokféle kifejezéssel jelölik a fogalmat — dual, double, twice, multiple exceptional. A hazai szakirodalomban még egyáltalán nem honosodott meg a kettős/többszörös különlegességű tehetség elnevezése. Ennek oka elsősorban az, hogy a hazai tehetséggondozásban a fogalomhoz szükséges szemléleti háttér épp csak kezd formálódni. A jelenlegi képesség- és teljesítménycentrikus tehetségszemlélet nem épít az egyén és környezete folyamatos, finom interakciójára. Ezzel leszűkül a tehetség fogalma, és így megjelenésének valószínűsége is kisebb a lehetségesnél. A különleges vagy hátrányos helyzetű tehetségek felhívják a figyelmet a jelenlegi tehetségfogalomnak és a tehetségesek ellátásának gyenge pontjaira. A tanulmány a szemléletváltás szükségszerűségét mutatja be a váltás lehetséges irányainak és hatásainak elemzésével együtt.

Restricted access

Jelen tanulmány a tehetség és az intelligencia, illetve az intelligenciahányados viszonyát vizsgálja. A tanulmány először az intelligencia tehetségfogalomhoz hasonló meghatározásának kérdésével és a kreativitással való kapcsolatával foglalkozik, majd az intelligencia és a tehetség összefüggéseit tárgyalja. Ezt követi a tehetségmodellek elemzése, különös tekintettel az intelligencia szerepére a tehetség meghatározásában. Ezután visszatérünk az értelmi képességek mérésének kérdésére, az IQ-nak a tehetségazonosításban betöltött szerepére és más alternatív lehetőségek vizsgálatára. A tanulmány kitér a szabálytalan, illetve alulteljesítő tehetségesek némely csoportjára is, mert a különleges esetek új szempontokat jelentenek a kiemelkedő szellemi teljesítmények megértésében.

A tanulmány utolsó részében az IQ és a tehetség bonyolult kapcsolódásainak illusztrációja gyanánt a tanulási zavarokkal küzdő tehetségesek és csodagyerekek képességeit, valamint a „bölcs idióta" (savant) szindróma jelenséget elemezzük.

Restricted access