Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Éva Jármi x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
A matematikai megismerés, a számfeldolgozás folyamatának feltérképezése az elmúlt évtizedekben gyors ütemben elindult, mégis számos kérdés továbbra is nyitott. A fejlődési szempont és különösen a matematikai képességek tipikus fejlődésének vizsgálata sajnos viszonylag háttérbe szorult, pedig ez mind gyakorlati, mind elméleti szempontból releváns téma a kognitív pszichológia számára. Napjaink egyre inkább elfogadott nézete szerint a tipikus fejlődésmenet megismerése nélkülözhetetlen az atipikus fejlődés, így a fejlődési diszkalkulia megértéséhez, továbbá a felnőtt számfeldolgozás olyan modelljeinek megalkotásához, amelyek fejlődési szempontból is plauzibilisek.
Összefoglaló tanulmányunkban ezért a tipikus fejlődésre fókuszálunk, amelyben kitüntetett jelentőségű a veleszületett számérzék, illetve a biológiailag elsődleges matematikai képességek kibontásának, kiterjesztésének időszaka, az óvodáskor. A számnevek elsajátításával lehetővé válik a mennyiségek pontos reprezentációja, a számlálás, és alapvető számtani műveletek elvégzése nagyobb számkörben. A számfogalom kialakulásával, a számok terén szerzett tapasztalatok bővülésével a formális matematikatanulás első éveiben további mérföldköveit találjuk a számolási képességek fejlődésének. A számok reprezentációját végző mentális számegyenes egyre pontosabb, a számtani műveletek elvégzése során a kisiskolások egyre inkább számtani emlékezetükre támaszkodnak és egyre hatékonyabban alkalmazzák a rendelkezésükre álló számolási stratégiákat.
Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése
Prevention of Bullying in School Setting
Absztrakt:
Bár a bullying jelenségének kiterjedtsége napjainkban még módszertani nehézségek miatt nehezen meghatározható, az oktatási-nevelési intézmények és a társadalom részéről is egyre nagyobb igény körvonalazódik az iskolai bántalmazás megértésére és kezelésére. A hatékony antibullying programok közös jellemzői, hogy prevenciós szemléletűek, hangsúlyozzák az antibullying csoportnormák kialakítását, valamint az ismeretátadás mellett attitűdöt is formálnak és viselkedéses készségeket is fejlesztenek. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a hazai antibullying gyakorlatokról (pl. ENABLE, KIVA, NyugiOvi): az eddig megvalósultakról és a további fejlesztési irányokról.
A kortársbántalmazás (bullying) értelmezésének vizsgálata kvalitatív módszerrel – „Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) vizsgálat módszertanának kiegészítésére
A qualitative investigation of bullying interpretation. methodological considerations for the health behaviour in school aged children study (HBSC)
Háttér és célkitűzések: Az iskolai kortársbántalmazás kvalitatív vizsgálatát egy nemzetközi egészségmagatartás- kutatás részeként azzal a céllal végeztük, hogy felmérjük, a diákok bullying meghatározása (szóhasználat, jelentés, ismeretanyag) megfelel-e a kutatásban és a szakemberek által használt kortársbántalmazás koncepciónak. Mindemellett a hazai bullyingvizsgálatok néhány módszertani kihívására is választ kerestünk.
Módszer: Az iskolai adatfelvételben 5–9. évfolyamos diákok vettek részt (129 fő). A tanulók fókuszcsoportokban válaszoltak strukturált interjú nyitott kérdéseire, és szógyűjtéseket végeztek. A diákok válaszait tematikus elemzésen alapuló kvalitatív módszerrel dolgoztuk fel.
Eredmények: A tanulók válaszai 13 fő, és további alkategóriákba rendeződtek: az elkövető és az áldozat jellemzői, az erőviszonyok egyenlőtlensége, az ismétlődés, a kortársbántalmazás okai és következményei, a cyberbullying jellemzői, a bullying formái, továbbá a bullyinghoz kapcsolódó további agresszív események, elkülönítés másfajta agressziótól, a határ bullying és játékos élcelődés között, az elkövető és áldozat közti hasonlóságok, valamint a bullying fennmaradása, krónikussá válása, terjedése.
Következtetések: A tanulók a kortársbántalmazás jellemzőiről, elkövetőiről és áldozatairól árnyaltan gondolkodnak: elméletben világosan érzékelik a bullying egyik fontos kritériumát, az erőegyenlőtlenséget. Ugyanakkor még bizonytalanok az egyes konkrét esetek megítélésében, a közbelépés mikéntjében. Olweus (1991) eddig széles körben elfogadott bullying definíciója jól használható az előfordulási gyakoriságok meghatározására, ugyanakkor érdemes az ismétlődés mellett a bántalmazás súlyosságát is figyelembe venni.
