Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Éva Lovra x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Városrendezés Újvidéken a 20. század elején

Urban regulation in Novi Sad at the beginning of the 20th century

Építés - Építészettudomány
Author:
Éva Lovra

A 20. század első évtizede, pontosabban az 1900-tól 1912-ig tartó időszak Újvidék várostörténete és fejlődéstörténete szempontjából feltáratlan, s ebből adódóan számos történeti pontatlanságot generáló korszak. E rövid periódus azonban a modern várossá válás időszakának kezdete is, amely megteremtette az igényt a korszerű városszabályozásra és az infrastruktúra bevezetésére, és kihatott az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követő városrendezési megoldásokra és fejlesztésre is. Az Újvidékkel foglalkozó szakirodalom eddig nem ismerte azokat a terveket, amelyek bemutatásra és elemzésre kerülnek, valamint az ismert adatokat félreértelmezte, s ennek alapján már több mint fél évszázada ugyanazok a pontatlanságok ismétlődnek. A munka a modern várossá válás történetét dolgozza fel: bemutatja és elemzi a Palóczi Antal és Szesztay László nevéhez fűződő, eddig ismeretlen terveket, továbbá egyéb archív anyagok és a korabeli sajtó által feltárja azt az időszakot, amely jelentősen kihatott a város fejlődéstörténetének következő fél évszázadára. Számos várostervezési megoldás szinte teljesen megegyezik az elődök elképzeléseivel, bár minderre nem találunk konkrét utalást az 1920–1965 közötti időszakban. A tervek összehasonlítása és elemzése bizonyíték minderre, és kijelenthetjük, hogy Újvidék modern szerkezetének tervét már a 20. század elején megrajzolták, azonban a megvalósítás mintegy fél évszázadot késett.

Restricted access

Budapest legfontosabb városmorfológiai változásai (1867–1918) a szabályozásokon és esettanulmányokon keresztül

The most important urban morphological changes of Budapest (1867–1918) through regulations and case studies

Építés - Építészettudomány
Author:
Éva Lovra

Budapest városmorfológiai változásainak hátterében nemcsak a szabályozási rendeletek egy-egy megvalósított intézkedése áll, hanem azok a szakemberek is, akik aktívan részt vettek a városszabályozási diskurzusban. Budapest várostervezési, szabályozási rétegei nem értelmezhetők csupán a városmorfológiai elemzések, az aktuális és városrészspecifikus szabályozások által. Az 1872 és 1896 (1894), valamint 1896 (1894) és 1914 között lejátszódó városfejlesztési folyamatok megfelelő értelmezéséhez ismernünk kell a városfejlődés rétegeit, valamint a döntések mögött álló elveket és gyakorlati feladatokat. A tanulmány összefoglalja a városegyesítés utáni időszak tervezési és szabályozási sajátosságait, különös tekintettel a századforduló időszakára. A bemutatott esettanulmányok a szabályozás és tervezés egy-egy aspektusára koncentrálnak a folyamat ismertetése mellett. A pesti belvárosi és a budai oldalon található esettanulmány-területek vizsgálata kitér a területre vonatkozó szabályrendeletek, várostervek, pályázati anyagok, írott és rajzolt dokumentumok áttekintésére; a városmorfológiai változások elemzésére; a korabeli tervezéselméleti elvek megfeleltetésére és hozzárendelésére, valamint a területre vonatkozó főbb szabályozás áttekintésére.

Open access

A miskolci Avasi késő gótikus templom nyugati rózsaablaka

The Western Rose Window of the Late Gothic Avas Church in Miskolc

Építés - Építészettudomány
Author:
Éva Lovra

A miskolci Avasi Református Templom [3530 Miskolc, Papszer u. 14. hrsz.: 2405, azonosító: 2926, műemléki törzsszám: 848] nyugati falát egy kis méretű kerek, mérművekkel díszített ablak – rózsaablak – töri át, amit az 1980-as években kibontottak és újrafaragtak. A kőrestaurátori munkákról kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre, így az eredeti ablak kőtöredékeinek holléte is ismeretlen volt. A rózsaablak kőtöredékeinek megtalálása, beazonosítása és konzerválása lehetővé tette bemutatását egy, a legutóbbi, 2019-es felújítási munkálataihoz kapcsolódó állandó építészettörténeti kiállításon a templom falain belül. Az esettanulmány a rózsaablak (ismert) történetét mutatja be az első ismert ábrázolásoktól, a Szehlo Ottó-féle téves felmérésen keresztül egészen a jelenkori állapotig; az ablak szerkesztésének elvi menetét, amely kontextusba helyezi a Sztehlo-féle vázlatokat és válaszol az ábrázolásokkal kapcsolatban felmerült kérdésekre; foglalkozik a kőanyaggal és a beépítési móddal, amelynek kiemelt jelentősége a kőrestaurálás folyamatában és a kiállításánál volt, hiszen a kőszerkezet állapota kritikus volt, egyes részei mozdításra törnek, kiállításához a szilárdítása és kezelése elengedhetetlen volt.

Open access

Az államszocialista bányavárosfejlesztések morfológiai vonatkozásai

Komló és Oroszlány esete

Morphological aspects of “socialist” mine cities’ development

Case study of Komló and Oroszlány
Építés - Építészettudomány
Authors:
Kornélia Kissfazekas
and
Éva Lovra

Az 1950-es években az erőltetett iparosítás teljes prioritást élvezett a magyar politikában és a gazdaságfejlesztésben, egyben a regionális településpolitikának is meghatározó vezérelve lett.

Óriásira nőtt azon tájegységeknek a politikai ázsiója, melyek természeti erőforrásként bányászható nyersanyagkinccsel rendelkeztek. E felértékelődés nem előzmények nélküli; a történeti településhálózat létrejöttében már a kezdetektől jelentős szerepet játszott a kitermelhető ásványi nyersanyagforrások megléte. Ahol a településfejlődés feltételei közül más adottságok is rendelkezésre álltak, a bányához telepített kolónia bányászvárossá, majd feldolgozóipari várossá válhatott már a feudalizmus vagy a kapitalizmus időszakában. Az államszocializmus1 során azonban Magyarországon is épültek olyan újnak nevezhető városok, amelyek a fenti történeti városfejlődésen nem feltétlenül mentek át, hanem egy vagy több hajdani kicsi faluból lettek tervszerűen, igen rövid idő alatt nagyobb településsé fejlesztve. E városok a korszak terület- és településtervezési, szakmapolitikai gondolkodásmódjának fontos tanúi, melyeket gyakran a korabeli társadalmi rend egyfajta „ideális” városmodelljeiként, társadalmi és városépítészeti kísérletként is nevesítettek. A szerzők Oroszlány és Komló példáján bemutatott alaktani szemléletű elemzéseik keretében az alábbi főbb kérdésekre keresik a választ: Hogyan jelentek meg az államszocializmus során a politikai szándékú nyersanyag-kitermelések, bányaipari fejlesztések a területfejlesztésben? Miként adott ez egy-egy kisebb, korábban kevéssé jelentős településnek hatalmas fejlődési impulzust? Miként hatott mindez az egyes települések térbeli fejlődési folyamataira, és ennek milyen városmorfológiai következményei és vonatkozásai (hasonlóságai, különbségei) fedezhetők fel?

Restricted access