Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: Éva Martos x
Clear All Modify Search

A Humán genom projekt befejezésével közelinek tűnt az idő, amikor táplálkozási szakemberek a genetikai profil ismeretében személyre szabott táplálkozási tanácsokat adhatnak az optimális egészség eléréséhez. Az azóta eltelt mintegy egy évtizedben a fejlődés lassúbb volt, mint azt korábban gondolhattuk. A multifaktoriális betegségekre való hajlam meghatározásában szerepet játszó egyszeresnukleotid-polimorfizmusok genotipizálása egyre olcsóbb és egyre többek számára elérhető. Kevés polimorfizmus esetében van azonban elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy személyre szabott táplálkozási tanácsadásban használni lehessen azokat. A genetikaiprofil-alapú, személyre szabott táplálkozás gyakorlati alkalmazásának jövője attól függ, hogy sikerül-e a nutrigenetikai kutatásoknak elegendő tudományos bizonyítékot felmutatni a gén–diéta–betegség kölcsönhatások vonatkozásában. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 771–777.

Restricted access

Az étrend-kiegészítők a jelenlegi jogi szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek célja a hagyományos étrend kiegészítése. Az étrend-kiegészítők koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, köztük vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Hazánkban az étrend-kiegészítők forgalmazása az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta nem előzetes engedélyezéshez kötött; a forgalmazónak legkésőbb a piacra helyezés napján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni a terméket, amely ezzel egy időben forgalomba kerülhet. A termékek forgalmazását, összetételét, jelölését, azaz a címkén megjelenő információkat számos jogszabály, előírás határozza meg, ugyanakkor bizonyos területeken a közösségi szinten harmonizált rendeletek hiánya jelentős problémákat okoz. A tanulmány első részében az étrend-kiegészítők forgalmazását, összetételét befolyásoló jogszabályok kerülnek bemutatásra, míg a második rész fő célja az összetevők táplálkozás-élettani értékelési folyamatának, valamint az étrend-kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepének bemutatása. Orv. Hetil., 2010, 39, 1563–1572.

Restricted access

Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, köztük vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint egyéb élettani vagy táplálkozási hatással rendelkező anyagokat. Hazánkban az étrend-kiegészítőket az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta előzetes engedélyezés nélkül, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél tett bejelentéssel egy időben piacra lehet helyezni. A termékek forgalmazását, összetételét, jelölését, a fogyasztó felé történő kommunikációját számos jogszabály határozza meg, ugyanakkor bizonyos területeken, a közösségi szinten harmonizált rendeletek hiánya jelentős problémákat okozhat. A tanulmány második részében (első rész: Orv. Hetil., 2010, 39, 1563–1572.) az étrend-kiegészítőkben előforduló összetevők táplálkozás-élettani értékelésének folyamata, a felmerülő közegészségügyi problémák, valamint az étrend-kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepének bemutatására kerül sor. Orv. Hetil., 2010, 48, 1964–1975.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ötévenként, országos reprezentatív mintán határozza meg a felnőtt lakosság tápláltsági állapotát és táplálkozási szokásait, kiegészítve 2014 óta a fizikai aktivitás mérésével. Módszer: A felmérés azonos típusú eszközökkel végzett antropometriai mérésekkel, nemzetközi protokoll alapján valósul meg. Eredmények: A jelen vizsgálattal megegyező módszertannal zajló első adatgyűjtés 2009-ben, az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva történt. A 2014-es eredmények szerint a felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 28,2%-a, a nők 31,5%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiak esetén 2,6%, nők esetén 3,3%. A hasi elhízás férfiaknál ritkább, mint nőknél (38% vs. 55%), előfordulása az életkorral nő. Az idősek körében a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők közel 80%-át érinti. Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a hasi elhízás előfordulása igen magas. Következtetés: Az elhízás visszaszorítása érdekében célzott beavatkozásokra, illetve az intervenciók hatékonyságának monitorozására van szükség, amelyekhez a méréseken alapuló adatok elengedhetetlenek. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540.

Restricted access

Magyarországon, néhány kisebb körzetet kivéve, a talaj és az ivóvíz jódtartalma alacsony, így a hazánkban termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonafélékkel és az ivóvízzel az emberi szervezetbe jutó jód mennyisége nem éri el a nemzetközi szervezetek által ajánlott értéket. A magzat és az anyatejjel táplált csecsemő megfelelő jódellátásához különösen fontos a megfelelő jódbevitel a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Célkitűzés : A vizsgálat célja, hogy országos szinten felmérjük az anyatejek jódtartalmát és szükség esetén ajánlásokat tehessünk a terhesség és a szoptatás idején a jódpótlás mértékére. Módszer: Országos mintavételt követően 72 anyatejminta jódtartalmát vizsgáltuk induktív csatolású plazma-tömegspektrométerrel (ICP-MS). Eredmények: A csecsemők 42%-a nem jut hozzá a jelenleg nemzetközileg ajánlott 110 μg jód/nap mennyiséghez élete első szakaszában, ami jelentősen befolyásolhatja a testi és szellemi fejlődésüket. Következtetés: Az eredmények ismeretében a terhes és szoptató nők számára jódtartalmú étrend-kiegészítő készítmények vagy magas jódtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Anna Kovács, Anita Gábor, Zsuzsanna Fajcsák and Éva Martos

A gyermekkori elhízás egyike korunk legjelentősebb népegészségügyi problémáinak. Az inaktív életmód és a csökkenő fizikai aktivitás a legfontosabb kiváltó tényezők közé tartoznak. Célkitűzés: Felmérésünkben Óbudán tanuló általános iskolások tápláltsági állapotát és életmódját vizsgáltuk. Módszer: A dolgozatban 3302 általános iskolás (1648 fiú, 1654 lány; 11,3±2,3 év) adatait elemeztük. Testsúly-, testmagasság- és derékkörfogat-mérések mellett a tanulók kérdőívet töltöttek ki az aktivitási szokásaikról. Eredmények: Az IOTF-kritériumok alapján a résztvevők 14,5%-a túlsúlyos, 4,6%-a elhízott volt. A nem sportolók aránya fiúknál 9 éves kortól (15,3%) folyamatosan nőtt, és 15 éves korra megduplázódott (31,0%). Lányoknál az arány 10 éves kortól (21,0%) emelkedett, és a 15 éves lányoknak már több mint fele (53,8%) nem sportolt. A tanulók hétköznap 2,2±1,9 órát, hétvégén 3,6±2,6 órát töltöttek képernyő előtt. Hétköznap a gyerekek egyharmada (32,2%), hétvégén majdnem kétharmada (61,8%) több mint napi 2 órát töltött képernyő előtt. Következtetések: Mind a nem sportoló, mind a képernyő előtt naponta több mint 2 órát töltő gyermekek aránya magas volt. Tekintettel arra, hogy mind a két kockázati tényező előfordulása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb volt, javasoljuk, hogy a megelőző programok minél korábbi életkorban kezdődjenek meg.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy, Gergő Erdei and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810.

Restricted access

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 a negyedik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által vezetett országos táplálkozási vizsgálatok sorában. Célok: A vizsgálat célja időszerű és megbízható adatok biztosítása a magyar felnőtt lakosság energia- és tápanyagbeviteléről, táplálkozási szokásairól. Módszerek: Az energia- és tápanyagbevitel meghatározása a 18 év feletti lakosság korra és nemre reprezentatív mintájának háromnapos, három lépcsőben ellenőrzött táplálkozási naplója alapján történt. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában a bevitt energia túl nagy százalékát adják a zsírok (39 E% férfiak, 36 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 48 E% nők), a fehérje energiaaránya (15 E% férfiak, 15 E% nők) azonban megfelel az ajánlásoknak. Kedvező, hogy a 2003–2004-es felméréshez képest a férfiak rostbevitele nőtt. Kedvezőtlen, hogy a férfiak koleszterinbevitele és mindkét nemnél a telített zsírsavak energiaaránya túl nagy. Következtetések: A táplálkozási kockázati tényezők csökkentése feltétlenül hozzájárulna a táplálkozásfüggő betegségek morbiditási és mortalitási arányainak javulásához. Orv. Hetil., 2012, 153, 1057–1067.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Lugasi, Eszter Sarkadi Nagy, Andrea Zentai, Márta Bakacs, Éva Illés, Zsolt Baldauf and Éva Martos

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő ásványianyag-bevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a mikroelem-beviteli adatokat mutatja be. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és cinkbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, míg a nőké elégtelen. Különösen a reproduktív korú nők vasbevitele maradt el jelentősen az ajánlott értéktől, ami jelentős közegészségügyi kockázatot hordoz. A 2003-as hazai táplálkozási vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a nők króm- és cinkbevitelének szignifikáns csökkenése. Következtetések: Amint ezt a jelen felmérés adatai is tükrözik, a hazai lakosság hagyományosan keveset fogyaszt a jelentős nyomelemtartalmú, teljes értékű gabonafélékből. A nyomelemek bevitelének fokozása érdekében előnyös lenne ezen élelmiszerek arányának növelése a táplálkozásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1177–1184.

Restricted access