Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for

  • Author or Editor: Éva Martos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, köztük vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint egyéb élettani vagy táplálkozási hatással rendelkező anyagokat. Hazánkban az étrend-kiegészítőket az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta előzetes engedélyezés nélkül, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél tett bejelentéssel egy időben piacra lehet helyezni. A termékek forgalmazását, összetételét, jelölését, a fogyasztó felé történő kommunikációját számos jogszabály határozza meg, ugyanakkor bizonyos területeken, a közösségi szinten harmonizált rendeletek hiánya jelentős problémákat okozhat. A tanulmány második részében (első rész: Orv. Hetil., 2010, 39, 1563–1572.) az étrend-kiegészítőkben előforduló összetevők táplálkozás-élettani értékelésének folyamata, a felmerülő közegészségügyi problémák, valamint az étrend-kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepének bemutatására kerül sor. Orv. Hetil., 2010, 48, 1964–1975.

Restricted access

Az étrend-kiegészítők a jelenlegi jogi szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek célja a hagyományos étrend kiegészítése. Az étrend-kiegészítők koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, köztük vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Hazánkban az étrend-kiegészítők forgalmazása az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta nem előzetes engedélyezéshez kötött; a forgalmazónak legkésőbb a piacra helyezés napján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni a terméket, amely ezzel egy időben forgalomba kerülhet. A termékek forgalmazását, összetételét, jelölését, azaz a címkén megjelenő információkat számos jogszabály, előírás határozza meg, ugyanakkor bizonyos területeken a közösségi szinten harmonizált rendeletek hiánya jelentős problémákat okoz. A tanulmány első részében az étrend-kiegészítők forgalmazását, összetételét befolyásoló jogszabályok kerülnek bemutatásra, míg a második rész fő célja az összetevők táplálkozás-élettani értékelési folyamatának, valamint az étrend-kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepének bemutatása. Orv. Hetil., 2010, 39, 1563–1572.

Restricted access

A Humán genom projekt befejezésével közelinek tűnt az idő, amikor táplálkozási szakemberek a genetikai profil ismeretében személyre szabott táplálkozási tanácsokat adhatnak az optimális egészség eléréséhez. Az azóta eltelt mintegy egy évtizedben a fejlődés lassúbb volt, mint azt korábban gondolhattuk. A multifaktoriális betegségekre való hajlam meghatározásában szerepet játszó egyszeresnukleotid-polimorfizmusok genotipizálása egyre olcsóbb és egyre többek számára elérhető. Kevés polimorfizmus esetében van azonban elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy személyre szabott táplálkozási tanácsadásban használni lehessen azokat. A genetikaiprofil-alapú, személyre szabott táplálkozás gyakorlati alkalmazásának jövője attól függ, hogy sikerül-e a nutrigenetikai kutatásoknak elegendő tudományos bizonyítékot felmutatni a gén–diéta–betegség kölcsönhatások vonatkozásában. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 771–777.

Restricted access

Magyarországon, néhány kisebb körzetet kivéve, a talaj és az ivóvíz jódtartalma alacsony, így a hazánkban termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonafélékkel és az ivóvízzel az emberi szervezetbe jutó jód mennyisége nem éri el a nemzetközi szervezetek által ajánlott értéket. A magzat és az anyatejjel táplált csecsemő megfelelő jódellátásához különösen fontos a megfelelő jódbevitel a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Célkitűzés : A vizsgálat célja, hogy országos szinten felmérjük az anyatejek jódtartalmát és szükség esetén ajánlásokat tehessünk a terhesség és a szoptatás idején a jódpótlás mértékére. Módszer: Országos mintavételt követően 72 anyatejminta jódtartalmát vizsgáltuk induktív csatolású plazma-tömegspektrométerrel (ICP-MS). Eredmények: A csecsemők 42%-a nem jut hozzá a jelenleg nemzetközileg ajánlott 110 μg jód/nap mennyiséghez élete első szakaszában, ami jelentősen befolyásolhatja a testi és szellemi fejlődésüket. Következtetés: Az eredmények ismeretében a terhes és szoptató nők számára jódtartalmú étrend-kiegészítő készítmények vagy magas jódtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

Restricted access

Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – Személyorientált elemzés

Work motivation and satisfaction – A person-centered approach

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Éva Fényszárosi
,
Viola Sallay
,
Balázs Matuszka
, and
Tamás Martos

A legtöbb felnőtt ember életének jelentős részét képezi a munkavégzés, így az, hogy mi motiválja őket ebben, nagy szerepet játszik a mindennapjaikban. Kutatásunkban 1662 magyar munkavállaló munkahelyi motivációs mintázatait vizsgáltuk az öndetermináció elméletének tükrében. A Többdimenziós Munkamotiváció Skála (Gagné és mtsai, 2015) alskáláinak klaszterelemzése során öt munkahelyi motivációs profil különült el, melyek a következők: (1) „belsőleg motiváltak”, (2) „kiegyensúlyozottak”, (3) „rendkívül motiváltak”, (4) „alulmotiváltak” és (5) „külsőleg motiváltak”. A további elemzések arra utalnak, hogy a klaszterek által reprezentált munkavállalói csoportok jelentősen különböznek a munkahelyen megélt három pszichológiai alapszükséglet, az autonómia-, kompetencia- és kapcsolódásélmény megtapasztalásának gyakoriságában. Ezen felül eltérően ítélik meg elégedettségüket az életükkel és a munkájukkal, eltérő mértékű stresszt tapasztalnak munkahelyükön, továbbá munkahelyváltási szándékuk is jelentősen különbözik. A munkavégzésre irányuló motiváció tehát kihatással van az emberek jóllétére, és ezáltal mindennapi életükre is.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ötévenként, országos reprezentatív mintán határozza meg a felnőtt lakosság tápláltsági állapotát és táplálkozási szokásait, kiegészítve 2014 óta a fizikai aktivitás mérésével. Módszer: A felmérés azonos típusú eszközökkel végzett antropometriai mérésekkel, nemzetközi protokoll alapján valósul meg. Eredmények: A jelen vizsgálattal megegyező módszertannal zajló első adatgyűjtés 2009-ben, az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva történt. A 2014-es eredmények szerint a felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 28,2%-a, a nők 31,5%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiak esetén 2,6%, nők esetén 3,3%. A hasi elhízás férfiaknál ritkább, mint nőknél (38% vs. 55%), előfordulása az életkorral nő. Az idősek körében a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők közel 80%-át érinti. Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a hasi elhízás előfordulása igen magas. Következtetés: Az elhízás visszaszorítása érdekében célzott beavatkozásokra, illetve az intervenciók hatékonyságának monitorozására van szükség, amelyekhez a méréseken alapuló adatok elengedhetetlenek. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Viktória Anna Kovács
,
Anita Gábor
,
Zsuzsanna Fajcsák
, and
Éva Martos

A gyermekkori elhízás egyike korunk legjelentősebb népegészségügyi problémáinak. Az inaktív életmód és a csökkenő fizikai aktivitás a legfontosabb kiváltó tényezők közé tartoznak. Célkitűzés: Felmérésünkben Óbudán tanuló általános iskolások tápláltsági állapotát és életmódját vizsgáltuk. Módszer: A dolgozatban 3302 általános iskolás (1648 fiú, 1654 lány; 11,3±2,3 év) adatait elemeztük. Testsúly-, testmagasság- és derékkörfogat-mérések mellett a tanulók kérdőívet töltöttek ki az aktivitási szokásaikról. Eredmények: Az IOTF-kritériumok alapján a résztvevők 14,5%-a túlsúlyos, 4,6%-a elhízott volt. A nem sportolók aránya fiúknál 9 éves kortól (15,3%) folyamatosan nőtt, és 15 éves korra megduplázódott (31,0%). Lányoknál az arány 10 éves kortól (21,0%) emelkedett, és a 15 éves lányoknak már több mint fele (53,8%) nem sportolt. A tanulók hétköznap 2,2±1,9 órát, hétvégén 3,6±2,6 órát töltöttek képernyő előtt. Hétköznap a gyerekek egyharmada (32,2%), hétvégén majdnem kétharmada (61,8%) több mint napi 2 órát töltött képernyő előtt. Következtetések: Mind a nem sportoló, mind a képernyő előtt naponta több mint 2 órát töltő gyermekek aránya magas volt. Tekintettel arra, hogy mind a két kockázati tényező előfordulása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb volt, javasoljuk, hogy a megelőző programok minél korábbi életkorban kezdődjenek meg.

Restricted access

Az elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája, mégis mérésen alapuló, reprezentatív adat a hazai előfordulásról csak a nyolcvanas évek végéről érhető el. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a felnőtt lakosság életkor és nem szerinti országos reprezentatív mintáján, nemzetközi protokoll alapján végzett antropometriai mérésekkel határozta meg a túlsúly és a hasi elhízás gyakoriságát. Eredmények: A megvalósulási arány 35% volt (n = 1165). Az eredmények alapján a lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 26,2%-a, a nők 30,4%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiaknál 3,1%, nőknél 2,6%. A hasi elhízás nőknél gyakoribb, mint férfiaknál (51,0% vs. 33,2%), és előfordulása az életkorral nő. Hatvanöt év felett a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők majdnem 80%-át érinti. Következtetések: Az elhízás és szövődményeiből adódó népegészségügyi probléma megoldásához a populációs szintű beavatkozásokon túl az egyén szintjén történő prevenció is nélkülözhetetlen. Orv. Hetil., 2012, 153, 1023–1030.

Restricted access

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő vitaminbevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. A dolgozatban a szerzők a hazai lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Eredmények: A férfiak esetében valamennyi vízoldékony vitamin, továbbá a D- és az E-vitamin bevitele szignifikánsan nagyobb volt, mint a nőké. Kedvező jelenségként férfiak és nők esetében is a korábbi adatokhoz viszonyított megnövekedett β-karotin- és C-vitamin-bevitelt észleltek. A hazai lakosság C-, B1-, B2-, B6- és B12-vitamin-, valamint niacinbevitele mindkét nem esetében megfelelt a hazai ajánlásoknak. A D-vitamin és a folát esetében kritikusan alacsony volt a bevitel, különösen idősebbekben, főként a D-vitamin esetében. Hasonlóan hiányos volt a hazai táplálkozás biotinban és pantoténsavban is, mindkét nemnél. Következtetések: A megfelelő vitaminellátottság fenntartásához és a vitaminhiány megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről és az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele. Orv. Hetil., 2012, 153, 1106–1117.

Restricted access

Faktorok, magyarázatok a sikeres és sikertelen felsőoktatási tanulmányok hátterében •

A pszichológiai tényezők szerepe a lemorzsolódásban

Factors and Explanations of Successful and Unsuccessful Academic Performance in Higher Education

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Judit Kőrössy
,
Balázs Jagodics
,
Tamás Martos
, and
Éva Szabó

Célkitűzés

Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb felsőoktatási problémája a nagyarányú hallgatói lemorzsolódás vagy a diploma nélküli kilépés. A jelenség megértéséhez többféle elméleti és módszertani megközelítést használtak a kutatók. Tanulmányunk célja, hogy áttekintést nyújtson a lemorzsolódás témában megjelenő cikkek szemléletmódjáról, fókuszpontjáról és néhány eredményéről. A különböző megközelítésmódok bemutatása segítheti a meglévő ismeretek integrálását, a további kutatások megtervezését és a beavatkozás programjainak kialakítását.

Módszertan

A lemorzsolódást vizsgáló magyar és angol nyelvű tanulmányok kiválasztása online adatbázisokból történt maghatározott kulcsszavak alkalmazásával. A tanulmányokat a kutatási módszerek (változó és személyorientált módszer) és a vizsgálatok fókuszában álló kérdések (lemorzsolódás okai, működési modellek, változók csoportjainak súlya, hallgatók alkalmazkodási mintázata) alapján soroltuk csoportokba. Eredmények: A témával foglalkozó szakirodalmi anyag áttekintése során négyféle csoport rajzolódott ki. Ezek közül három a változóorientált elemzést alkalmazta, míg a negyedik a személyorientált vizsgálatok csoportját alkotta. A tanulmány részletesen bemutatja e négy témacsoportot: 1. Befolyásoló vagy okozó faktorok csoportosítása; 2. A lemorzsolódást magyarázó modellek; 3. Pszichológiai változók és ezek súlyának azonosítása; 4. Különböző változók mintázata alapján kialakított hallgatói csoportok tanulmányi alkalmazkodása.

Következtetések

A megvitatás kiemeli az egyes megközelítésmódok előnyeit és gyenge pontjait a lemorzsolódás jelenségével kapcsolatban. A tanulmány utolsó fejezete azokat az új szempontokat emeli ki, amelyek a további lemorzsolódáskutatásban és az intervenciós programokban is alkalmazhatók.

Goals

The most significant challenge of higher education is dropout from college or leaving universities without degree in the last decades. In order to understand dropout phenomenon different theoretical and methodological approaches have been applied. The aim of our study is to overview the approaches, the focuses and the results of different studies concerning the student attrition. The description of different approaches can help to integrate existing information, to plan research proposals and to design intervention programs focusing on dropuot.

Methods

The studies about dropout in English and Hungarian languages have been selected from online database using relevant keywords. Papers were grouped according to their methods (variable- or person-oriented), topics and issues (causes of dropout, models, weight of variables, adjustment patters of students). Results: Four groups have been formed based on the approaches of articles during the review. Three of them use variable-oriented analysis, and the fourth group consists of studies applying person-oriented approach. The four topic groups are analysed in detail: 1. Grouping of causal and influential factors, 2. Explanatory models of dropout, 3. Identifying psychological variables and its weight, 4. Academic adjustment of student groups formed by patterns of different variables.

Conclusions

The discussion highlights the advantages and weaknesses of different approaches concerning the dropout phenomenon. The last chapter of the paper emphasizes those new aspects which can be applied in further research on dropout and intervention programs.

Open access