Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Éva Pintér x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Central European Geology
Authors: Krisztina Buczkó, Enikő K. Magyari, Éva Soróczki-Pintér, Katalin Hubay, Mihály Braun, and Miklós Bálint

Abstract

A high-resolution paleolimnological record from Lake Brazi (TDB-1; 45°23’47″N, 22°54’06″E, 1740 m a.s.l.), a small, glacial lake in the Retezat (South Carpathian Mountains, Romania) provides a sensitive record of the impacts of late glacial climatic change on siliceous algal assemblages. The sequence, ranging from 15,700 cal yr BP to 9500 cal yr BP, suggests that the most significant changes in diatom assemblages took place at 12,800 and 10,400 cal yr BP, when alkaliphilous fragilarioid taxa were replaced by acidophilous diatoms. Altogether eight zones were distinguished with sharp and rapid changes of diatom assemblages. The paper discusses the application of siliceous algae in multi-proxy paleolimnological analyses, demonstrates the advantages and disadvantages of this proxy and presents the story of floristic discovery of unique diatom assemblages, the closest recent analogs of which are found in the arctic region.

Restricted access
Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry
Authors: Mihály Molnár, László Palcsu, Zoltán Major, Éva Svingor, Mihály Veres, and Tamás Pintér

Abstract  

Investigation of the effect of nuclear fuel rods to the composition of the dissolved gas in the cooling water of the cooling ponds of Paks Nuclear Power Plant is presented. Dissolved gases in coolant were measured for surveying the condition of the nuclear fuel remained in service pool No. 1 of reactor unit No. 2 after its incident in April of 2003. Two different experimental ways were applied in parallel for ensuring the better reliability of the results.

Restricted access

Betegségreprezentáció és érzelmi állapot kapcsolata lymphomás betegeknél

Illness representation and emotional outcomes in patients living with lymphoma

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Ágnes Vincze, Andrea Megyeri, Antónia Losonczi, Éva Pintér, Zsolt Nagy, and Judit Demeter

Absztrakt:

Bevezetés: A betegségnek jelentést adó reprezentációs keret azonosítása alapvető ahhoz, hogy megértsük a betegek eltérő viselkedését; csoportos felmérése azonban számos kihívást tartogat. Megbízható, betegségspecifikus mérőeszközök hiányában a betegségreprezentációról a betegségnarratíva központi metaforája mentén is képet kaphatunk. Célkitűzés: Pilotvizsgálatunk célja lyphomával élő betegek betegségnarratíváinak feldolgozása, az ezekben fellelhető metaforák csoportosítása, illetve annak felmérése, hogy az egyes metaforák megjelenése mellett milyen érzelmi állapot azonosítható. Módszer: Kvalitatív adatgyűjtésünk félig strukturált interjúhelyzetben történt. A metaforák, illetve más értelemadó keret megjelenését és csoportosítását 2 független megítélő végezte. A betegek emellett 10 fokú vizuális-analóg skálán értékelték azt, hogy a beszámolójuk mennyire volt érzelmi szempontból felkavaró. Statisztikai analízis: A kvantifikált adatokat egyszempontos varianciaanalízis segítségével elemeztük. Eredmények: Vizsgálatunkban 27 lymphomával élő beteg vett részt. A beszámolók 40,7%-ában volt metafora azonosítható, amelyből 29,6% „harc”, 11,1% „út” metafora kategóriába sorolható. A „harc” metafora mellett olyan mértékben jelentek meg intenzív érzelmek, mint abban az esetben, amikor a személy számára nem volt előhívható semmilyen értelemadó keret, amire a helyzete értelmezésében támaszkodhatna. Következtetések: A vizsgált lyphomás betegeknél a daganatos betegségekben jellemző metaforák jelentek meg. A „harc”-cal kapcsolatos metaforák a biológiai működés leírásában is alapvetők, meghatározzák a közgondolkodást. Krónikus betegségekben a „harc”-os metaforák a betegséggel való szembesülés kezdeti időszakát követően kevésbé kidolgozott betegségreprezentációra utalhatnak, ami intenzívebb érzelmi állapottal jár. Vizsgálatunk megerősíti a feltevést, miszerint a reprezentáció befolyásolásával lehetőség nyílhat a betegséggel együtt járó érzelmi állapot módosítására. A fogalomkör meghatározott betegcsoporton belüli pontosabb megértése elvezethet specifikus, betegségreprezentációt mérő eszköz kidolgozásához.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Marianna Papp, János Balogh, Krisztina Pintér, Szilvia Fóti, Péter Koncz, Marian Pavelka, Eva Darenova, and Zoltán Nagy

Az utóbbi évtizedben zajló kutatások kimutatták, hogy a talajok CO2-kibocsátása jelentős napi és szezonális változékonyságot mutat. A manuális mérőrendszerekkel azonban ez nehezen követhető nyomon. Éppen ezért megjelent az igény a nagyobb időbeli felbontású automata mérőrendszerekre, több gyártó készítette el saját fejlesztésű műszerét. Ezeknek a rendszereknek a hátránya, hogy drágák és többnyire zárt rendszerben működnek, ahol a bonyolult kamranyitó-záró mechanika csökkentheti a működésbiztonságot. További hátrányt jelent a kamrák meglehetősen nagy mérete, ami miatt gyepállományokban nehezen alkalmazhatók.Az általunk kifejlesztett nyílt rendszerű mérőeszköz alkalmasnak bizonyult ezen problémák kiküszöbölésére: a kisméretű kamrák (d = 5 cm) könnyen elhelyezhetők a növények között, nyílt rendszerben nem szükséges kamranyitó-záró mechanikát építeni, és a rendszer olcsón kivitelezhető.A kifejlesztett 10 kamrás mérőrendszer kalibrálását laboratóriumi körülmények között végeztük el, valamint összehasonlítottuk terepi mérések segítségével egy nemzetközileg is hitelesnek számító mérőrendszerrel. A kapott eredmények szerint a kifejlesztett mérőrendszer alkalmas hosszú időtartamú automata-mérésekre, segítségével nagy mennyiségű adat nyerhető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló, and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Éva Nemes-Nikodém, Alexandra Brunner, Dóra Pintér, Noémi Mihalik, György Lengyel, Márta Marschalkó, Sarolta Kárpáti, Dóra Szabó, and Eszter Ostorházi

Emergence and spread of antimicrobial resistance in Neisseria gonorrhoeae is a major public health concern worldwide. The current study aims to determine the antimicrobial resistance in N. gonorrhoeae and associated molecular typing to enhance gonococcal antimicrobial surveillance in Hungary. In the National N. gonorrhoeae Reference Laboratory of Hungary 187 N. gonorrhoeae infections were detected in 2013, antibiograms were determined for all the isolated strains, and 52 (one index strain from every sexually contact related group) of them were also analysed by the N. gonorrhoeae multi-antigen sequence typing (NG-MAST) method. Twenty-two different NG-MAST sequence types (STs) were identified, of which 8 STs had not been previously described. In Hungary, the highly diversified gonococcal population displayed high resistance to penicillin, ciprofloxacin and tetracycline (the antimicrobials previously recommended for gonorrhoea treatment). Resistance to the currently recommended extended spectrum cephalosporines were rare: only two of the expected strains, an ST 1407 and an ST 210, had cefixime MIC above the resistance breakpoint. By the revision of our National Treatment Guideline, it must be considered, that the azithromycin resistance is about 60% among the four most frequently isolated STs in Hungary.

Restricted access

A BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-védőoltás hatásosságának és immunogenitásának monitorozása egészségügyben dolgozókon

Immunogenicity and safety of the BNT162b2 mRNA COVID-19 vaccine in healthcare workers

Orvosi Hetilap
Authors: Bernadette Rojkovich, Dóra Németh, Eszter Török, Bernadette Szabó, Ágnes Pintér, István Juhász, Márton Weidl, Éva Lányi, Judit Pável-Szecskó, Imre Lázár, András Perduk, József Reiter, György Nagy, Erzsébet Nagy, and Pál Géher

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2 koronavírus okozta COVID–19 általános egészségügyi és gazdasági krízist idézett elő. Célkitűzés: A megfigyeléses vizsgálat célja a BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának igazolása a Budai Irgalmasrendi Kórház dolgozóin. Módszer: A vakcina adása után elemeztük a COVID–19-fertőzés előfordulását, az oltások utáni reakciókat, valamint a „spike” (S-) protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változását. Eredmények: A felmérésben részt vevő 295 dolgozó közül az oltást megelőzően 36 dolgozó esett át COVID–19-fertőzésen (COVID–19-pozitív csoport). A második oltás után a megfigyelési időszak három hónapjában COVID–19-fertőzés nem alakult ki a felmérésben részt vevő oltott dolgozók körében. Az oltási reakciók enyhék voltak. A COVID–19-pozitív csoportban az N-antitestek medián küszöbértékindexe az első vakcina után 4 héttel mérve szignifikánsan magasabb volt (28,37), mint a COVID–19-negatív (0,085) csoportban (p<0,0001). Az első vakcina után 4 héttel az S-antitestek medián értéke (8015 U/ml) a COVID–19-pozitív csoportban szignifikánsan magasabb volt (p<0,0001), mint a COVID–19-negatív csoportban (23,18 U/ml). A COVID–19-negatív csoport S-antitest-középértéke a második vakcina után szignifikáns (p<0,0001), mintegy 500×-os emelkedést mutatott (23,18 U/ml ről 1173 U/ml-re). Egy vakcina hatásosságát a fertőzések terjedésének megakadályozása igazolja. Következtetések: A második vakcina utáni megfigyelési időszakban új COVID–19-fertőzés nem volt az oltott dolgozók körében. A fertőzésen át nem esett COVID–19-negatív egyének esetén az S-antitest emelkedése mérsékelt az első oltás után, míg a második oltás után lényegesen emelkedik. A COVID–19-fertőzésen átesett egyének csoportjában már az első vakcina is jelentős S-antitest-termelődést vált ki. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551–1557.

Summary. Introduction: The coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic caused global public health and economic crises. Objective: The aim of this observation study was to estimate the effectiveness, safety and elicited immune response of the BNT162b2 mRNA Pfizer–BioNTech vaccine in healthcare workers of the Buda Hospital of the Hospitaller Order of St. John of God. Method: After vaccination, the infection rate, adverse events and the kinetics of anti-SARS-CoV-2 spike (S) protein and anti-SARS-CoV-2 nucleocapsid (N) protein antibodies were evaluated. Results: Before vaccination, from the 295 healthcare workers 36 recovered from prior COVID-19 infection (COVID-19-positive group). After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the three-month follow-up period. The adverse events were mild. In the COVID-19-positive group, the median cut-off index of anti-N antibodies measured at 4 weeks after the first vaccination were significantly (p<0.0001) higher (28.37) than in the COVID-19-negative group (0.085). After the first vaccine, the median titer of anti-S antibodies was significantly higher (p<0.0001) in the COVID-19-positive group (8015 U/ml) compared to the COVID-19-negative group (23.18 U/ml). In the COVID-19-negative group, the median titer of anti-S antibodies increased significantly (p<0.0001) after the second vaccine (from 23.18 U/ml to 1173 U/ml), showing an increase of 500×. Conclusions: After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the follow-up. In the COVID-19-negative group, the anti-S antibody titer is moderate after the first vaccination and increases significantly after the second vaccine. In the COVID-19-positive group, the first vaccine induces significant anti-S antibody production. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551–1557.

Open access