Search Results

A rheumatoid arthritis a leggyakoribb autoimmun, krónikus, destruktív sokízületi gyulladás. Kialakulásában belső és külső tényezők játszhatnak szerepet. Az utóbbi években egyre több tanulmány jelent meg, mely felveti a táplálkozási, étrendi szokások és jellemzők jelentőségét a betegség kialakulásának kockázatában és progressziójában. Ismert, hogy számos élelmiszer, tápanyag gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeknek protektív hatásuk lehet a rheumatoid arthritis kialakulására és kimenetelére. Áttekintő közleményünk célja összefoglalni és bemutatni azoknak a randomizált klinikai tanulmányoknak vagy kohorszoknak az eredményeit, amelyek a táplálkozás és az étrend hatásait vizsgálták a rheumatoid arthritis betegséggel összefüggésben, és a diétás terápia lehetséges szerepét a kezelés során. Egyes étrendi minták és összetevők az alkalmazott bázisterápiás kezelés mellett hozzájárulhatnak a betegségaktivitás eredményes mérsékléséhez, a remisszió eléréséhez és annak tartós fenntartásához. Jelenleg még nem rendelkezünk hivatalos szakmai ajánlásokkal a rheumathoid arthritis étrendi kezelésére, éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy objektíven megismertessük étrendek, étrendi tényezők lehetséges hatásait és kockázatait. Orv Hetil. 2023; 164(27): 1052–1061.

Összefoglaló. Bevezetés: A férfiakat érintő egyik leggyakoribb malignus ráktípus a prosztatarák. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján hazánkban évente több mint 4600 új eset kerül diagnosztizálásra. Célkitűzés: A rákbetegek pszichoszociális háttere napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. A szerzők célja a magyar prosztatarákos férfiak szociodemográfiai, egészségi, mentális állapotának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 100 prosztatarákos férfi vett részt, akiknek más urológiai betegsége nem volt, továbbá más daganatos betegségből kifolyó kezelésben nem részesültek a kérdőív kitöltésekor. A részvétel anonim és önkéntes volt. A standard validált tesztek mellett – mint a Beck Depresszió Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála – szociodemográfiai, egészségmagatartás- és életmód-kérdéscsoportokat tartalmazott kérdőívünk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikát, khi-négyzet-próbát, lineáris regresszió analízist, Fisher-egzakt tesztet, kétmintás t-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten az SPSS 20.0 és a Microsoft Excel 2016-os programban. Eredmények: Az egészségi állapotot a lakhely településcsoportja (p = 0,024), az anyagi helyzet (p = 0,001), a krónikus betegség (p = 0,000), a fizikai aktivitás (p = 0,000) és az alkoholfogyasztás (p = 0,001) befolyásolta. A társas támogatás (p = 0,726) ellenben nem bizonyult befolyásoló tényezőnek. A megkérdezettek 66%-a volt elhízott a BMI alapján. Helyesen csupán a megkérdezettek egyharmada táplálkozott a ma érvényes MDOSZ-ajánlás alapján. 62%-uk enyhén depressziósnak volt mondható a Beck Depresszió Kérdőív alapján, 73%-uk önértékelése azonban a Rosenberg Önértékelés Skála alapján átlagosnak volt mondható. Az életkorral nem nőtt sem a Depresszió Kérdőív pontszáma, sem az Önértékelés Skála pontszáma. Következtetés: Eredményeink alátámasztják, amit a hazai és a külföldi szakirodalom is mutat: az egészséget befolyásoló tényezőknek meghatározó szerepük van a daganatos megbetegedéssel élőknél is. A depresszió és az önértékelés közti összefüggés nem igazolódott a mintánkban. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

Summary. Introduction: Prostate cancer is one of the most common malignant cancers amongst men. More than 4600 men are diagnosed with prostate cancer every year in Hungary. Objective: The psychosocial background of cancer patients is an underexamined area in Hungary. The aim of the authors was to obtain information on the sociodemographic status, health and mental status of Hungarian men with prostate cancer. Method: 100 prostate cancer patiens were included in the study who did not have any urologic diseases and did not go under any therapy due to any other type of cancer. The applied questionnaire was put together by the authors about sociodemographic and health status, lifestyle. The Beck’s Depression Inventory and the Rosenberg Self-Esteem Scale were also used. Statistical analysis: We used descriptive statistics, chi-square test, linear regression, Fisher’s exact test, independent t-sample test on a 95% probability level in the SPSS 20.0 and Microsoft Excel 2016 softwers. Results: The settlement classification (p = 0.024), financial status (p = 0.001), chronic illnesses (p = 0.000), physical activity (p = 0.000) and alcohol consumption (p = 0.001) affected the health status. Only one third of the respondents ate healthy according to the recommendations of the MDOSZ. 66% of the respondents were overweight. 62% of the respondents were depressed according to the Beck’s Depression Inventory, however, 73% of them had average self-esteem measured by the Rosenberg Scale. We proved that with age either the depression score or the self-esteem score did not increase. Conclusion: Our results roughly mirror the national and international literature about health behavior. No connection was found between self-esteem and depression. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

Artificial sweeteners are widely used all over the world. They may assist in weight management, prevention of dental caries, control of blood glucose of diabetics, and also can be used to replace sugar in foods. In the animal experimentation mice were given oral doses of water solutions of table top artificial sweeteners (saccharin, cyclamate based, acesulfame-K based, and aspartame) the amount of maximum Acceptable Daily Intake (ADI) ad libitum. The controls received only tap water with the same drinking conditions as the treated groups. The mice were fed chow ad libitum.We measured food intake and body weight once a week, water and solutions of artificial sweeteners intake twice a week. The data were analysed by statistical methods (T-probe, regression analysis).Consumption of sweeteners resulted in significantly increased body weight; however, the food intake did not change.These results question the effect of non-caloric artificial sweeteners on weight-maintenance or body weight decrease.

Absztrakt

A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B₁₂-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.