Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Éva Rácz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Az 1-es típusú cukorbetegség gyakran társul egyéb autoimmun kórképekkel. A parietalis sejtellenes antitestek (PCA), melyek az 1-es típusú cukorbetegek mintegy 20%-ában megtalálhatók, autoimmun gastritis és anaemia perniciosa jelenlétére figyelmeztetnek. A PCA-k a gyomor-H + /K + ATP-ázt károsítják, és hypo-/achlorhydriát, hypergastrinaemiát okozhatnak. Ennek következtében az enterochromaffin-szerű (ECL) sejtek hyper-/dysplasiaja alakulhat ki, mely carcinoid gyomortumor kialakulására hajlamosít. Az ECL-sejtek hyperplasiájából fejlődő gyomorcarcinoidok az autoimmun gastritises vagy anaemia perniciosában szenvedő betegek 4–9%-ában alakulnak ki. A 29 éves, 6 éve 1-es típusú diabéteszben szenvedő, 8 éves kora óta primer hypothyreosis miatt pajzsmirigyhormon-szubsztitúcióban részesülő nőbetegünknél gyomorpanaszok miatt felső panendoszkópia és biopsziás vizsgálat történt. Az endoszkópia többszörös kicsi polipokat mutatott a fundus területén nonantral hypergastrinaemiás (A-típusú) atrophiás gastritissel. A parietalis sejtantitest-vizsgálat pozitív volt, a szérum-chromogranin-A koncentrációja (CgA) 289,7 ng/ml (norm: 98 ng/ml alatt), a TSH-szint 9,93 mIU/L volt. A szövettani vizsgálat carcinoid tumort igazolt. Octreotidterápiát követően parciális gastrectomiát végeztek. Műtét után a szérum-chromogranin-A-szint normalizálódott. A nonatral, többszörös polipok néma neuroendocrin tumort takarhatnak, melyek rendszerint lassan növekvő, benignus viselkedésű endokrin daganatok, de magas malignitású endokrin karcinómák is lehetnek. A specifikus szérum- vagy szöveti chromogranin-A (CgA) és egyéb endokrin tumorra utaló markerek mérésének elérhetővé válásával e tumorok könnyen felismerhetők lehetnek a klinikus számára.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Éva Kiss-Tóth Dojcsák
,
Zoltán Ferenczi
,
Adrienn Szalai Juhász
,
Emőke Kiss-Tóth
,
Olivér Rácz
, and
Bertalan Fodor

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsanett Csoma
,
Zsuzsanna Erdei
,
Dóra Bartusek
,
Éva Dósa-Rácz
,
Attila Dobozy
,
Lajos Kemény
, and
Judit Oláh

A melanoma malignumban szenvedő betegek száma évről évre emelkedik a világ számos országában, köztük hazánkban is. A betegség kialakulásában szerepet játszó konstitucionális és környezeti tényezők felismerése, ezáltal a fokozott rizikónak kitett személyek azonosítása a primer prevenció elengedhetetlen eszközei. Célkitűzés: Jelen vizsgálatunkban felmértük a különböző festéksejtes bőrelváltozások előfordulásának gyakoriságát serdülő és fiatal felnőtt korosztály körében. Módszerek: Felmérésünkben 1320, 14 és 18 év közötti középiskolai tanuló vett részt. A bőrgyógyászati szűrővizsgálat során a közönséges festéksejtes anyajegy, az atípusos anyajegy, a veleszületett anyajegy, a lentigo és a szeplő prevalenciáját határoztuk meg. A diákok körében szétosztott kérdőív segítségével arra kerestük a választ, hogy a pigmentált bőrelváltozások, illetve az egyes fenotípusos jellegek, napozási szokások, valamint a rosszindulatú festéksejtes daganatok, a nagyszámú anyajegy családban történő esetleges előfordulása között milyen összefüggés áll fenn. Eredmények: A diákok túlnyomó többsége rendelkezett közönséges festéksejtes anyajeggyel: 1–10 számú anyajegy 27%-nál, 10–100 számú anyajegy 67%-nál, míg nagyszámú, 100 feletti anyajegy 5,4%-nál fordult elő. A vizsgálatban részt vett egyének 24,3%-ánál fordult elő klinikailag atípusos anyajegy, a veleszületett anyajegyek gyakorisága 6,2% volt. A vizsgált faktorok közül a nem, a hajszín, a szemszín, a bőrtípus, a gyermekkori hólyagos napégés előfordulása, valamint a családban előforduló nagyszámú festéksejtes anyajegy statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott az egyes pigmentált bőrelváltozások előfordulásának gyakoriságával. Következtetések: A világirodalmi adatokhoz képest igen magas volt az atípusos anyajeggyel, illetve a nagyszámú közönséges anyajeggyel rendelkező fiatalok száma, ami már önmagában is egyértelműen jelzi a bőr rosszindulatú festéksejtes daganatának kialakulására való fokozott hajlamot az adott populáción belül. Eredményeink igazolják, hogy a melanoma megelőzését szolgáló felvilágosító programokkal már a fiatal korosztályokat érdemes megcélozni. Rendszeres egészségnevelő tevékenységgel és megfelelő szűrővizsgálatokkal, a magas kockázatú személyek kiemelésén és gondozásán keresztül a melanoma mortalitási arányának jelentős csökkenését érhetjük el.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
Gábor Feigl
,
Devanand Kumar
,
Nóra Lehotai
,
Andrea Pető
,
Árpád Molnár
,
Éva Rácz
,
Attila Ördög
,
László Erdei
,
Zsuzsanna Kolbert
, and
Gábor Laskay

Hydroponic experiments were conducted to compare the effects of excess copper (Cu) on growth and photosynthesis in young Indian mustard (Brassica juncea) and oilseed rape (Brassica napus). We compared the effects of excess Cu on the two Brassica species at different physiological levels from antioxidant levels to photosynthetic activity. Nine-day-old plants were treated with Cu (10, 25 and 50 μM CuSO4) for 7 and 14 days. Both species took up Cu from the external solution to a similar degree but showed slight root-to-shoot translocation. Furthermore, after seven days of treatment, excess Cu significantly decreased other microelement content, such as iron (Fe) and manganese (Mn), especially in the shoots of B. napus. As a consequence, the leaves of young Brassica napus plants showed decreased concentrations of photosynthetic pigments and more intense growth inhibition; however, accumulation of highly reactive oxygen species (hROS) were not detected. After 14 days of Cu exposure the reduction of Fe and Mn contents and shoot growth proved to be comparable in the two species. Moreover, a significant Cu-induced hROS accumulation was observed in both Brassica species. The diminution in pigment contents and photosynthetic efficiency were more pronounced in B. napus during prolonged Cu exposure. Based on all the parameters, B. juncea appears to be more resistant to excess Cu than B. napus, rendering it a species with higher potential for phytoremediation.

Restricted access

Új eljárás a nem melanoma típusú bőrdaganatok kezelésében: „daylight” fotodinámiás terápia

Innovation in the treatment of non-melanoma skin cancer: daylight photodynamic therapy

Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Ágoston
,
Henriette Ócsai
,
Ferenc Ignácz
,
Éva Viharosné Dósa-Rácz
,
Ferenc Rárosi
,
Judit Oláh
,
Lajos Kemény
, and
Eszter Baltás

Bevezetés: A fotodinámiás terápia a superficialis basalsejtes carcinoma, a Bowen-kór és az aktinikus keratosis kezelésére alkalmas eljárás. A módszer lényege, hogy a kezelendő bőrfelületre felvitt fényérzékenyítő anyag metabolitjából fény hatására reaktívoxigén-gyökök szabadulnak fel, melyek szelektíven a tumorsejtek pusztulásához vezetnek. Az eljárás mesterséges fényforrással vagy a napfény alkalmazásával végezhető. Ez utóbbi a „daylight” fotodinámiás terápia, melynek hatékonysága mellett előnye, hogy nem jár fájdalommal. Célkitűzés: Munkánk célkitűzése a napfénnyel végzett fotodinámiás terápia bevezetése volt klinikánkon aktinikus keratosis indikációjában és a kezelési protokoll optimalizálása a helyi éghajlati viszonyokhoz. Módszer: Klinikai vizsgálatunk három részből állt. A kezelési protokollok között különbség a fényérzékenyítő anyag inkubációs idejében és a napfényen történő kezelés időtartamában volt. Eredmények: A nemzetközi protokoll alapján végzett vizsgálatban az aktinikus keratosisok 73%-ában komplett, 27%-ában részleges remissziót értünk el. A szabadban eltöltött idő arányát csökkentve a lasiók kétharmadánál teljes, egyharmadánál részleges remissziót értünk el. 100 J/cm² feletti kezelési dózis esetén súlyos erythema megjelenését észleltük a kezelést követő 24 órában. Ennek elkerülésére dozimetria segítségével határoztuk meg a szabadban eltöltött kezelési időt. A betegek a kezelést jól tolerálták, a lasiók 15%-ában részleges, 85%-ában teljes remissziót értünk el. Megbeszélés: A módosított nemzetközi protokoll alapján végzett „daylight” fotodinámiás terápia hatékony és jól tolerálható kezelési eljárás az aktinikus keratosis indikációjában. Következtetés: A napfénnyel végzett fotodinámiás kezelést sikerrel adaptáltuk és alkalmazzuk klinikánkon a mindennapi gyakorlatban aktinikus keratosisok kezelésében. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1422–1429.

Open access