Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Éva Stefanovitsné Bányai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Hegedűs
,
Nóra Papp
,
Anna Blázovics
, and
Éva Stefanovitsné Bányai

Absztrakt:

A gyümölcsök kedvező egészségi hatását egyre több tanulmány támasztja alá, ami elsősorban a gyümölcs héjában és húsában akkumulálódó polifenolos vegyületeknek tulajdonítható. Ezek transzkripciós, poszttranszkripcionális és epigenetikai szintű hatása egyaránt bizonyított. Mivel a gyümölcsfogyasztás mértéke világszerte elmarad az ajánlott mennyiségtől, egy új megközelítés a kedvező vegyületekben gazdagabb, úgynevezett szupergyümölcsök fogyasztását javasolja. A magyar gyümölcsfajták összehasonlító vizsgálata kimutatta, hogy ugyanazon faj fajtái (eltérő genotípusok) között jelentős mértékű variabilitás jelentkezik számos polifenolos vegyületcsoport mennyiségében. Azonosítottunk olyan meggygenotípusokat (például ’Pipacs 1’ és ’Fanal’), melyek összes polifenoltartalma jelentősen meghaladja a többi fajtára jellemző értékeket. A különböző meggyfajták eltérő polifenoltartalmú gyümölcseinek fiziológiai hatását alimentáris eredetű hyperlipidaemiás modellen, hím Wistar-patkányokon vizsgáltuk. A meggyfogyasztás fajtánként eltérő következménnyel járt: a ’Pipacs 1’ és a ’Fanal’ már 10 napos kezelést követően több, mint 30%-kal mérsékelte a vérplazma összkoleszterinszintjét, míg az ’Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést. A két előbbi fajta kedvező hatása a szérum más lipidparamétereiben és a máj hisztológiai vizsgálata során is kimutatható volt. Ezen eredmények alapján nemcsak néhány bogyós és trópusi gyümölcs tekinthető szupergyümölcsnek, hanem a csonthéjas gyümölcsök bizonyos genotípusai is. Ezek valóban markánsabb fiziológiai hatást gyakorolnak. Mivel a ’Pipacs 1’ színtelen polifenolokban (például fenolsavak, izoflavonoidok), a ’Fanal’ antocianinokban gazdag, az alimentáris eredetű zsírmájjal szembeni védőhatásban több, különböző polifenolos vegyület szerepe valószínűsíthető. Orv Hetil. 2018, 159(18): 720–725.

Open access

Abstract

The aim of our research was to study the water and ethanol extractable polyphenols of stinging nettle (Urtica dioica L.) harvested in different seasons and to determine their antimicrobial activity against certain human pathogenic and food spoiling bacteria and yeasts.

Our results indicate that the spring leaf extracts had higher polyphenol contents than the root one; however, close to the end of the vegetation period these values decreased considerably in both leaves and roots. Detection and quantification of the most abundant phenolic compounds in the spring extracts by HPLC revealed the occurrence of 12 different phenol carboxylic acids and flavonoids. Flavonoid compounds were more abundant than phenol carboxylic acids in the leaves; however, their proportion was equal in the case of the roots. Nettle leaf extracts had remarkable antimicrobial activity, the spring extracts were more efficient than the autumn ones. Escherichia coli and Staphylococcus aureus were sensitive to every leaf extract, while Listeria monocytogenes and Pseudomonas aeruginosa had reduced but remarkable sensitivity patterns. Among the yeasts, Candida glabrata was strongly inhibited by the aqueous leaf extracts. Most of the strains were insensitive to the root extracts, although Enterococcus faecalis was inhibited by the root and not the leaf extracts.

Open access