Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Adrienn Horváth x
Clear All Modify Search

The analyzed samples were runoff waters from bituminous roofing. The runoff water pH was lower than that of the storm-water. First flush phenomena were observable in the samples conductivity, turbidity as well as suspended solid, dry and organic matter concentration. The reason of the phenomena is the initial dissolution of deposited aerosols and weathering products. Because of that, the roof runoff quality is affected by the dry period length. Presumably to the roof matter, the samples had high dissolved organic matter concentrations. The measured polycyclic aromatic hydrocarbon (PAH) concentration implied the dissolution of some component from the roof matter.

Restricted access

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az antropogén tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a városi talajokra. Sopron és Szombathely város területén és környékén összesen 192 ponton gyűjtöttünk talajmintákat 0–10 cm és 10–20 cm- es mélységben. A kémiai és fizikai talajtulajdonságok laboratóriumi meghatározása után, az oldható toxikus elemek mennyiségének méréséhez (ICP-OES) Lakanen-Erviö-féle kivonatot (Lakenen & Erviö, 1971) készítettünk.

A terepi és a laboratóriumi mérési eredményeket térinformatikai módszerekkel dolgoztuk fel (DigiTerraMap), majd következtetéseket vontunk le a helyszíni adatok, a laboratóriumi értékek és a készített tematikus térképek alapján. A mérések során hat elemet (Co, Cd, Ni, Cu, Zn, Pb) emeltünk ki, melyek kiemelkedő fontosságúak a városi talajokban. A talajminták eredményeinek kiértékelését a Magyarországon hatályos rendeletek határértékei és a Kádár (1998) által javasolt határértékek alapján végeztük.

A szombathelyi talajok kémhatása semleges (pH = 6,9), és a toxikus elemek előfordulása magasabb koncentrációban csak néhány esetben volt jellemző. A minták fele nem tartalmazott kalcium-karbonátot. A városközpont felé haladva folyamatosan nőtt a karbonáttartalom, mely erős összefüggést mutatott a kémhatással (felső rétegben: R2 = 0,75; alsó rétegben: R2 = 0,78). A talajok fizikai félesége mindkét rétegben agyagos vályog volt.

A nehézfémtartalom alapján jelentős eltérés nincs az egy ponton mért egymás feletti rétegek között. A felső rétegben több pont mutat szennyezettségi határértéket meghaladó értéket. Az alsó rétegben, ugyan kevesebb mintavételi ponton, de magasabbak, sőt bizonyos helyen kiugróak a mért nehézfém értékek.

A természetes háttérkoncentrációt nem haladta meg Cd-, Co- és a Ni-tartalom. A Cu-tartalom több esetben nagyobb, mint a természetes háttérkoncentráció, de a szennyezettségi határértéket (40 mg Cu·kg−1) nem érte el.

A forgalmas — elsősorban belvárosi — utak mellől gyűjtött talajok a folyamatos terhelés miatt ólommal szennyezettek. Ez a terhelés a külváros felé haladva mérséklődhet, csökkenhet az Pb-tartalom, de a külvárosi savanyú kémhatású területek felé haladva a kisebb forgalomból származó ólomterhelés is veszélyes lehet, az ólom mozgékonyságának növekedésével. Cinkre nézve 14 db minta az első intézkedési határértéket, kettő pedig a 80 mg Zn·kg−1-ot is meghaladta; mely értékeket a Gyöngyös patak parti mintákban találtunk.

Összefoglalva úgy véljük, hogy a jövőben a patakparti minták további részletes vizsgálatára kell hangsúlyt fektetni. Ezen felül a városi növények elemzésére is sor kerülhet, mivel a patak mentén parkok, sétányok és pihenőövezetek vannak, tehát a talajszennyezés hatással lehet az emberi egészségre. Az összes elemre nézve a leg-magasabb összterhelést a belvárosi parkok talajának két rétegében mértük. A leve-gőből származó szennyeződések megkötődnek a város zöldfelületein, és bemosód-hatnak a parkosított patakpartok talajába.

Restricted access

The present study demonstrates the differences in the quality of roof runoff from bitumen shingle and galvanized iron test roofs. Average first flush conductivity was found to be 113.6 μS/cm in bitumen roof runoff as opposed to 45.4 μS/cm in galvanized iron roof runoff. The chemical oxygen demand of bitumen roof runoff was one order of magnitude higher than that of galvanized iron roof runoff, which could be attributed to the material and coarse surface of the former roof. The suspended solid content of the two runoffs there were, in average, identical.

Restricted access

Summary

During the research, we studied the soil conditions in Zala County's forests and examined the effect on the growth of beech forests on these conditions. Data of National Forest Data Base (NFDB) were analysed for investigation. Most of the forests in Zala County are situated less than 150 m above sea level, their location and topography is very diverse. In most of the forests the groundwater level is deeply beneath the surface so the forests can utilize only the amount of precipitation. In accordance with the geological and climatic conditions, Luvisols were formed predominantly, especially the clayic Luvisols and the gleyic Luvisols are the most typical. In addition, there are still Cambisols and stagnic Luvisols as well. In a small percentage, there are forest stands on rendzinic Leptosols, Vertisol, Regosol and Histosol. According to the favourable parent material, forests have got a deep or medium thickness of soil and the typical texture is loam. Based on the research, soil layer thickness and texture had significant impact on the growth of beech forest stands in terms of soil properties.

Open access

Elméleti háttér: A daganatos betegséggel küzdők és egészségesek életcéljait vizsgáló kutatások, melyek az Életcél Kérdőívet használták mérőeszközként, nem mutattak szignifikáns pontszámbeli különbséget a két csoport között. Ez érdekes eredmény, hiszen más betegségcsoportoknál kimutatható különbség az egészségesek és a betegek között. Cél: Kutatásunk célja a daganatos betegek és egészségesek jellemzőinek és attitűdjeinek feltárása volt az életcéllal és élet értelmével kapcsolatban, illetve, hogy tapasztalható-e különbség a két csoport válaszai között. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszerek: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú Emlődaganatos Betegek Részére) 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott-elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: (1) Az emlődaganatos betegek és egészségesek életcéllal és élet értelmével kapcsolatos jellemzőinek statisztikai módszerekkel történő összehasonlítása nem mutatott szignifikáns eltérést a két csoport között. (2) Eredményeinket az Aspirációs Index magyar mintán kapott eredményeivel összevetve azt tapasztaltuk, hogy vizsgálati személyeink szinte egyáltalán nem említik az extrinzik életcélokat (pl. gazdagság, jó megjelenés, hírnév), míg az intrinzik életcélok közel 80%-át teszik ki a válaszoknak mind az egészséges, mind pedig a betegcsoportban. A válaszok ilyen eloszlása jelentősen különbözött az önkitöltős, Likert-skálájú kérdőív eredményeitől. Következtetések: (1) Mivel más betegségek esetén kimutatható eltérés az egészségesek és betegek között az életcél és élet értelme tekintetében, elképzelhető, hogy a daganatos betegek egyfajta specifikus megküzdési módként használják az életcéllal és élet értelmével kapcsolatos attitűdjeiket. (2) A hasonló jellemzőket eltérő módszerekkel feltáró kutatások jelentős eltéréseket mutathatnak.

Restricted access

Elméleti háttér: Az optimizmus pszichológiai vizsgálata során számos kutatás tárt fel összefüggéseket az optimizmus és a mentális, valamint a fizikai egészségmutatók között. Az optimizmus fogalma olyan összetett konstruktum, amelyet legtöbb kutató a jövőre irányuló pozitív elvárások összességeként értelmez; de az irreális, szituációspecifikus optimizmus és a remény is a tágan értelmezett optimizmushoz kapcsolható fogalmak. Az optimizmus emlődaganatos betegeknél számos esetben alacsonyabb szorongásszinttel, kevesebb distresszel és magasabb érzelmi jól-léttel, társas támogatottsággal és poszttraumás növekedéssel jár együtt. Cél: Emlődaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek elmúlt évben és eddigi életük során tapasztalt lelkiállapotának, valamint optimista—pesszimista attitűdjeinek feltárása és összehasonlítása. További célunk volt a betegek ötéves utánkövetése során az optimista—pesszimista attitűd túléléssel való összefüggéseinek vizsgálata. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszer: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú emlődaganatos betegek részére), 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: Eredményeink szerint mindkét csoport jó lelkiállapotról számolt be, ami az eddigi életet illeti, de az elmúlt év során tapasztalt lelkiállapot és optimista attitűd tekintetében szignifikáns különbség volt tapasztalható a két csoport között: lelkiállapotban a daganatos betegek kárára, optimizmusban viszont a betegek javára (p = 0,022, illetve p = 0,003). Az ötéves utánkövetés eredményei nem mutattak szignifikáns összefüggést az optimista—pesszimista attitűd és túlélés között. Következtetések: A daganatos betegek szignifikánsan rosszabb lelkiállapotuk ellenére szignifikánsan optimistább attitűddel voltak jellemezhetőek, mint az egészséges kontrollszemélyek. Ez az optimizmus egyaránt értelmezhető elhárításként vagy adaptív megküzdési mechanizmusként.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Krisztina Laub, Adrienn Tóthpál, Eszter Kovács, Judit Sahin-Tóth, Andrea Horváth, Szilvia Kardos and Orsolya Dobay

We collected nasal samples from 1,390 healthy 3–7 years old children in Szolnok city, Hungary, in 2012. We detected 476 Staphylococcus aureus isolates from 474 children. In two occasions, two different S. aureus were isolated, based on hemolysis type and pulsed-field gel electrophoresis pattern. S. aureus carriage rate was calculated to be 34.1% similar to others studies. Male gender was found to be a risk factor for carriage by statistical analysis. Altogether, four methicillin-resistant S. aureus (MRSA) strains were detected by mecA polymerase chain reaction, which means 0.8% community-acquired MRSA prevalence among the S. aureus isolates. All MRSA strains harbored the SCCmec type IV cassette (typical for CA-MRSA) and belonged to ST45 by multilocus sequence typing. During antibiotic susceptibility testing, we measured the following resistance rates: 0.0% for mupirocin, 0.2% for ciprofloxacin, 0.6% for gentamicin and oxacillin, 3.4% for tetracycline, 9.5% for clindamycin, 10.3% for erythromycin, and 91.4% for penicillin, which are generally lower compared with Hungarian clinical isolates.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Kaposvári, Kinga Körmöczi, Ferenc Horváth, Alida Buglyó, Adrienn Réka Turai and Árpád Joób-Fancsaly

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői komplikációkról ritkán olvashatunk a szakirodalomban. A korábban már gyógyultnak hitt, nem várt gyulladással visszatérő páciensek arcduzzanattal, szájzárral, gyakran gennyképződéssel járó, 7 napon túl jelentkező sebfertőzésének előfordulását, hajlamosító tényezőit vizsgáljuk. Anyag és módszer: A vizsgálati anyagot a budapesti Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika két szakorvosának a 2013 januárjától 2017 augusztusáig terjedő időszakban, összesen 731 betegén végzett 851 bölcsességfog-eltávolítás alkotja. A 26 évnél fiatalabbak körében 150 fő bevonásával retrospektív, a szövődmény előfordulására vonatkozóan eset-kontroll módszerrel kutatjuk a komplikációra hajlamosító tényezőket. Eredmények: A szövődmény 10 páciensnél (az összes beteg 1,17%-ánál) lépett fel. Kialakulásáig átlagosan 30 nap telt el. Eset-kontroll vizsgálatunk szignifikánsan igazolta, hogy teljes nyálkahártya-fedettség, a második moláris és a ramus mandibulae közötti helyhiány (Pell–Gregory-féle III-as osztály), mélyebb impactio (Pell–Gregory szerinti B, C), mesioangularis tengelyállás, valamint nagyobb mértékű csontfedettség esetén gyakrabban fordul elő késői posztoperatív gyulladás (p<0,05). Hajlamosító tényezőnek tűnik a fiatalkor és a női nem. Következtetések: Ajánljuk a rizikópáciensek hosszabban tartó posztoperatív obszervációját, a fokozott szájhigiénia fenntartását. Hívjuk fel pácienseink figyelmét, hogy varratszedés után is fokozott figyelemmel tisztítsák a műtéti területet, panasz esetén pedig azonnal jelentkezzenek. Javasoljuk és tervezzük a téma további kutatását, annak klinikai jelentősége miatt. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1278–1283.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: János Csorba, Beáta Ficsor, Ágnes Horváth, Edit Nagy, Adrienn Bóna, Zsuzsa Sörfőző, Péter Steiner, Éva Harkány and Zsuzsa Babrik

A tanulmány bemutatja a „Pannónia” dunántúli serdülőpszichiátriai multicentrikus, keresztmetszeti felmérés célkitűzéseit és eredményeit. A tervezett hét megyéből ötben sikerült a dunántúli régióban klinikai vizsgálatot végezni, s így felmérni minden új, egy év alatt a gondozóban jelentkező serdülő pszichiátriai beteget. A szerzők ismertetik a beteganyag diagnosztikai megoszlását, az elutasítási és lemorzsolódási arányt, a pszichiátriai betegségek kumulatív és egyes incidenciáit, továbbá közölnek néhány kisebbségre vonatkozó és egyéb demográfiai adatot is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Endre, Sarolta Láng, Adrienn Vámos, János Bobvos, Anna Páldy, Ildikó Farkas, Zsuzsa Collinsné Horváth and Mihály János Varró

Bevezetés: A magyarországi asztma prevalencia a legutóbbi 15 évben egyenletesen nőtt, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 2004-ben elérte az 1,8%-ot. A gyermekkori asztma hazai gyakoriságára vonatkozóan csak szórványos felmérésekből származó adatok vannak. Célok: Szerzők célul tűzték ki a területet ellátó gyermekorvosoktól nyert adatok segítségével a budapesti gyermekek asztma prevalenciájának a felmérését 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban. Megkísérelték az esetleges változás okát is felderíteni. Módszerek: Ennek érdekében kérdőíveket küldtek a 23 kerületi szakfelügyelő gyermekgyógyász főorvosnak, melyet ők a területet ellátó kollégáknak továbbítottak. Ebben csupán azt kérdezték, hány gyermek tartozik a körzetükbe és közülük hányról tudják biztosan, hogy asztmában szenved. Emellett Budapest 8 pontján folyamatosan mérték a levegő CO, NO 2 , SO 2 , O 3 és szálló por koncentrációját, valamint külön Pesten és Budán a pollenszámot. Eredmények : 1995-ben 11 kerületből 108 gyermekorvos válaszolt. Az általuk kezelt 104.060 gyermek közül 1962-ről tudták, hogy asztmában szenved, ami 1,88±0,87%-os prevalenciát jelent. 1999-ben 22 kerületből, 153 kollégától kaptak választ. A gondozásuk alatt álló 142.679 (0–18 év közötti) gyermek 2,26±0,94%-át asztmásként tartották nyilván (összesen 3228-at). 2003-ban már mind a 23 budapesti kerületből sikerült válaszhoz jutniuk. A 204 kolléga által ellátott 176.049 gyermek között minden eddiginél több (4712) az asztmában szenvedő, ami a prevalencia 2,68±1,31%-ra történő emelkedését jelenti. A növekedés üteme mind 1995 és 1999, mind 1999 és 2003 között szignifikáns (p < 0.0001). Ez a szignifikáns növekedés akkor is igazolható, ha csak azt a 11 kerületet hasonlítjuk össze a vizsgált években, amelyekből már 1995-ben is érkezett válasz. A mért légszennyező anyagok koncentrációja nem nőtt a vizsgált évek alatt és a leginkább allergizáló növények pollenszáma sem emelkedett. Következtetések: Jóval több mint 100 ezer gyermek vizsgálati adata alapján megállapítható, hogy 1995 és 2003 között az asztmás gyermekek aránya másfélszeresére nőtt Budapesten, miközben a légszennyezettség nem romlott és a pollenszám sem emelkedett.

Restricted access