Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Adrienn Kiss x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az információbiztonság időszerű kérdései a magyarországi kkv-k körében

Current issues of information security among SMEs in Hungary

Scientia et Securitas
Authors:
Adrienn Kiss
and
Csaba Kollár

Összefoglalás.

A tanulmány célja az információbiztonság vizsgálata a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. Tanulmányunk aktualitását az adja, hogy az Európai Unió Bizottsága által évente kiadott Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe szerint a magyarországi kkv-kat alacsony adat- és információbiztonsági szint jellemzi. Kutatásunk során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket. Az előbbinél dokumentumelemzéssel megvizsgáltuk, hogy a hazai szakirodalom milyen fontosabb információbiztonsági kihívásokat azonosít, illetve interjúk segítségével feltérképeztük a kkv-k információbiztonsági gyakorlatait és kihívásait, az utóbbinál pedig egy online, nagymintás kérdőív révén vizsgáltuk a szektor vezetőinek információbiztonsággal kapcsolatos véleményét, fejlettségét.

Summary.

The aim of the study is to examine information security among small and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary. The relevance of our study is that, according to the Digital Economy and Society Index published annually by the Commission of the European Union, Hungarian SMEs are characterised by a low level of data and information security. In our research, we used both qualitative and quantitative methods. In the former, we conducted a document analysis to identify the main information security challenges identified in the domestic literature and mapped the information security practices and challenges of SMEs through interviews, while in the latter, we used an online, large-scale questionnaire to investigate the views and development of the sector’s managers on information security. The findings of our study are based on the responses of 150 SME managers and 31 IT professionals working in the sector. We divided our questionnaire into six sections: demographics, business profile, device usage, digital habits, information security awareness survey based on the international HAIS-Q, information security awareness in daily practice. In the present research we deviated somewhat from the international model, firstly because we had to adapt the model to the domestic requirements and our research objectives, and secondly because this model was only a part of our questionnaire. During the research we have clearly identified the need to develop and implement practice-oriented training programmes that can help managers and IT professionals in the domestic SME sector to develop their information security awareness and even to make the transition to Industry 4.0. Based on the responses to the interview questions, it can be concluded that, overall, SME managers and their organisations are increasingly starting to build cybersecurity solutions and information security measures around their organisation. There is still a need to develop and share information security good practices that can reach SMEs, as there is a need for training and exchange of experiences, but not all companies are fully committed to the issue, so the actual need for action and organisation is ultimately lagging behind. A small proportion of the organisations surveyed have been victims of a cybersecurity incident and a good proportion of SME managers believe that until an incident has happened to an employee or the organisation, they will not learn from it. Basically, there is a growing demand for increased security and the use of security tools and education in information security, but this is evolving as a slow process and not as fast as the world around us is changing, so it is questionable when an information security explosion will occur that may radically change the tools and attitudes of organisations.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Szentkereszty
,
Adrienn Csiszkó
,
Miklós Boros
,
Lukács Veres
, and
Sándor Sz. Kiss

Absztrakt

Bevezetés: A spontán pneumothorax kezelésében a mellkasdrainage mellett a videothoracoscopia jelentős szerepet játszik. Jelen közlemény célja a különböző terápiás eljárások értékelése, a korai eredmények szempontjából. Betegek és módszer: A szerzők 5 év alatt 243 beteget (184 férfi, 59 nő) 302 esetben kezeltek spontán pneumothorax miatt. A primer pneumothorax miatt kezelt 114 beteg átlagéletkora (23,1 ± 5 év) szignifikánsan alacsonyabb volt a 129 szekunder ptx (51,5 ± 15 év) miatt kezeltekénél. Partialis pneumothorax esetén observatio 24 (8%), aspiráció 6 (2%) esetben történt. A mellkas csövezését 241 (67,6%) esetben végezték. Műtéti indikáció volt a recidív, a korábbi ellenoldali, valamint a drainage hatására nem gyógyuló pneumothorax. Videothoracoscopiát 71 (23,5%), minithoracotomiát 5 (1,7%), axillaris thoracotomiát 13 (4,3%) esetben indikáltak. A műtétet 25 esetben partialis pleurectomiával, 32 esetben talcumos, 3 esetben mechanikus pleurodesisszel egészítették ki. Eredmények: A konzervatív kezelés 80%-ban, a drainage 84,7%-ban vezetett gyógyuláshoz. A 71 VATS során 8 esetben (11,3%) konvertálták a műtétet. VATS, thoracotomia és minithoracotomia után valamennyi beteg meggyógyult. A posztoperatív szövődmények aránya VATS után 6,3%, thoracotomia után 7,7% volt. Az ápolási napok száma drainage után 8,5, VATS után 9,1, thoracotomia után 11,3 nap volt. A szekunder ptx-os csoportban drainage utáni ápolási idő (9,2 vs. 7,4 nap) szignifikánsan, a halálozás (2,6 vs. 0%) nem volt szignifikánsan magasabb, mint a primer ptx-os csoportban. Következtetés: A szekunder spontán légmell az idősebb korosztályt érinti, az ápolási idő és mortalitás magasabb, mint a primer ptx miatt kezelteknél. Kezelés alapvetően a mellkasi drainage. Recidíva, a drainage eredménytelensége és ellenoldali korábbi pneumothorax esetén elsősorban VATS javasolt.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Éva Kiss-Tóth Dojcsák
,
Zoltán Ferenczi
,
Adrienn Szalai Juhász
,
Emőke Kiss-Tóth
,
Olivér Rácz
, and
Bertalan Fodor

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Kiss
,
Bernadett Balla
,
János P. Kósa
,
Adrienn Borsy
,
János Podani
,
István Takács
,
Áron Lazáry
,
Zsolt Nagy
,
Krisztián Bácsi
,
Eszter Szlávy
,
Miklós Szendrői
,
Gábor Speer
,
László Orosz
, and
Péter Lakatos

A fibrosus dysplasia a csontok benignus, tumorszerű elváltozása, amelyre az örvényes lefutású kötőszöveti nyalábok és az érett-éretlen csontgerendák jellemzőek. A jelátvivő G-fehérje α-alegységét kódoló GNAS1 gén pontmutációja okozta fejlődési zavarról, az osteoblastok kóros differenciálódásáról van szó, amelynek következtében az érett csontszövet helyét rostos kötőszövet foglalja el. A szerzők célja a fibrosus és a nem fibrosus szövetben eltérően kifejeződő egyedi gének meghatározása volt, és leírni a közöttük lévő összefüggéseket multiparaméteres statisztikai analízisek segítségével. Módszer: Hat fibrosus dysplasiás és hét nem fibrosus dysplasiás nőbeteg csontmintáit vizsgálták. A hat fibrosus dysplasiás nőbeteg mintája magából a fibrosus elváltozásból származott, míg a hét nem fibrosus dysplasiás kontrollcsontmintát csípőprotézis-beültetés során, a combnyakból vették. A 118 kiválasztott gén expressziós különbségeit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű PCR-technikával mérték. Eredmények: A Mann-Whitney-féle U-teszt 27 gén esetében mutatott szignifikánsan eltérő (p ≤ 0,05) expressziós különbséget a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás egyénekben. A fibrosus dysplasiás betegeknél kilenc gén kifejeződése szignifikánsan fokozott volt, további 18 gén esetén jelentős génkifejeződés-csökkenést mértek. Ezek a szignifikáns különbséggel szabályozódó gének elsősorban minor kollagén molekulákat, extracelluláris mátrixot bontó enzimeket, transzkripciós faktorokat, adhéziós molekulákat, növekedési faktorokat, gyulladást serkentő citokineket és lipidanyagcseréhez kapcsolt faktorokat kódolnak. A diszkriminanciaanalízis megmutatta, hogy a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás csontszövet megkülönböztethető részben a G-proteinhez kapcsolt számos gén, a BMP-kaszkád komponenseinek és az extracelluláris mátrixhoz kötődő molekulákat kódoló gének eltérő transzkripciós profilja alapján. Következtetések: A fibrosus dysplasiában szignifikánsan eltérő génkifejeződési mintázatok feltárása további segítséget adhat a csontszövet fibrosus átalakulásának és a kórfolyamat hátterének megismerésében. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Selmeczi
,
Miklós Udvardy
,
Árpád Illés
,
Béla Telek
,
Attila Kiss
,
Péter Batár
,
Gyula Reményi
,
Róbert Szász
,
Zsófia Ujj
,
Adrienn Márton
,
Anikó Újfalusi
,
Zsuzsanna Hevessy
,
László Pinczés
,
Judit Bedekovics
, and
László Rejtő

Bevezetés: Heveny myeloid leukaemiában a fiatal felnőttek (<60 év) kétharmada, az idősek (≥60 év) mintegy 90%-a hal meg a betegség következtében. Célkitűzés: A szerzők heveny myeloid leukaemiás betegeik kezelésével szerzett tapasztalataik elemzését tűzték ki célul. Módszer: 2007–2013 között 173 heveny myeloid leukaemiás beteget kezeltek. A betegeket a European LeukemiaNet javaslata alapján osztályozták. Vizsgálták az életkor, a „de novo” vagy „szekunder” betegség, a daunoblastin dózisa, a bortezomib, a minimális residualis betegség és a betegség lefolyása közötti összefüggést. Eredmények: A fiatal betegek ötéves túlélése 25%, az időseké 2% volt. A túlélést a prognosztikai tényezők jelentősen befolyásolták: a fiatal, jó prognózisú betegek túlélése 50% volt. Fiataloknál a 90 mg/m2 daunoblastin előnyös volt, míg a 45 mg/m2 és 60 mg/m2 hatékonysága között nem volt jelentős különbség. A bortezomibbal kiegészített standard indukciós kezelés ígéretesnek tűnt, de ennek megítéléséhez nagyobb számú beteg vizsgálata szükséges. Következtetések: A remisszió kialakulásának gyorsasága és mélysége, valamint a kiindulási fehérvérsejtszám jelentősen befolyásolhatják a betegség lefolyását a European LeukemiaNet osztályozás szerinti azonos csoportokon belül is. Orv. Hetil., 2014, 155(17), 653–658.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Dóra Melicher
,
Gábor Máthé
,
Edina Gradvohl
,
Rita Füzi
,
Sarolta Darvay
,
Zsófia Hajdú
,
Emília Nagyné Horváth
,
Zsuzsanna Soósné Kiss
,
Ilona Bihariné Krekó
,
Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti
,
Edit Molnár
,
Tünde Szalainé Tóth
,
Veronika Urbán
,
Adrienn Kassay
, and
András Falus

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel összefüggő attitűdök leghatékonyabban fiatal életkorokban befolyásolhatók helyes irányba. A fiatal generációk interaktívabb tudásátadási módszertant igényelnének az egészségvédelemmel foglalkozó programokban. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megismerjék a középiskolás diákok egészségvédő témákkal, programokkal, valamint az iskolai közösségi szolgálattal összefüggő attitűdjeit, tapasztalatait és motiváltságát. Módszer: Az önkitöltős kérdőíves felmérést budapesti és vidéki középiskolások körében végezték (N = 898). Eredmények: A válaszadó középiskolások 44,4%-ának nem volt egészségvédelemmel foglalkozó iskolai tanórája vagy tanórán kívüli programja. A fővárosi diákok pozitívabb tapasztalatokkal, a diáklányok sokkal elfogadóbb attitűdökkel rendelkeznek az egészségvédő programokat illetően. Következtetések: Megállapítható, hogy az egyik legfogékonyabb életszakaszban sok fiatal nem vagy csak a hagyományos oktatási módszereken alapuló iskolai tanóra keretei közötti vagy azon kívüli egészségvédelemmel, tudatos betegségmegelőzéssel foglalkozó programokban vesz részt. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 65–69.

Open access