Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Adrienn Reisinger x
  • All content x
Clear All Modify Search

A nonprofit szektor egy új finanszírozási formája jelent meg a visegrádi országokban (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) először az 1990-es évek második felében, amely lehetővé tette, hogy az adózók személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják nonprofit szervezetek részére. Az 1%-os felajánlások vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert ez egy olyan finanszírozási forma, amelynek során az állampolgárok is beleszólhatnak állami pénzek szétosztásába, részt vehetnek a nonprofit szektor támogatásában. A tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagy része nem él ezzel a lehetőségével. Jelen tanulmány célja bemutatni, melyek a négy visegrádi országban működő felajánlási rendszer eddigi tapasztalatai, sajátosságai, különös tekintettel Szlovákia példájára, ahol Európában egyedüli módon a vállalkozások is támogathatják társasági adójuk egy részének felajánlásával a nonprofit szervezeteket; ezen kívül ismertetni annak okait, hogy az emberek jelentős része miért marad érdektelen e finanszírozási formát illetően. Mind a négy országban azonos elvből indultak ki a felajánlás rendszerének bevezetésekor, azonban a tényleges finanszírozási forma feltételei eltérőek az egyes országokban. Kiemelném ezek közül, hogy mind Lengyelországban, mind Szlovákiában regisztráltatni kell magukat a nonprofit szervezeteknek, ha alanyai szeretnének lenni a felajánlásoknak. Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy abban az esetben, ha egy szervezetnek regisztrálnia kell magát, nemcsak az adózókon és a szervezet kommunikációján múlik, hogy hány szervezet tud élni a felajánlás lehetőségével, hanem azon is, hogy a szervezetek felismerik-e ezt a lehetőséget, és törekednek-e a regisztráció feltételeinek teljesítésére.

Restricted access

A GUESSS 2011 nemzetközi kutatás részeként létrejött adatbázisra támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók karrierelvárásaiban milyen szerepet tölt be a családi és az intézményi háttér. Az otthon látott viselkedés- és magatartásminták gyakran erős hatást gyakorolnak a gyermeki életútra. Kérdés, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak vállalkozói ambícióit milyen mértékben határozza meg az otthonról hozott minta, és menynyire befolyásolja az oktatási intézmények hatása. Tanulmányunk újdonsága, hogy a vállalkozói karrier-, illetve életpálya-elvárásokat befolyásoló tényezőket megvizsgáljuk a teljes mintára, valamint a teljes minta vállalkozói családi háttérrel rendelkező, illetve nem rendelkező részére különkülön is.Tanulmányunkban először röviden bemutatjuk, hogy eddig milyen kutatások születtek a témában, majd ismertetjük a hallgatók karrierelvárásait és az azokat befolyásoló tényezőket.

Restricted access