Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Agnes Hornyak x
Clear All Modify Search
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Ágnes Szabára, Zsolt Lang, József Földi, Ákos Hornyák, Tamás Abonyi and László Ózsvári

A study was performed to survey the virological prevalence of bovine viral diarrhoea (BVD) virus (BVDV) in cattle herds in Hungary between 2008 and 2012. A total of 40,413 samples for BVDV detection and 24,547 samples for antibody testing were collected from 3,247 herds (570,524 animals), thus representing approximately 75% of the cattle population in Hungary. Retrospective Bayesian analysis demonstrated that (1) the herd-level true virus prevalence was 12.4%, (2) the mean individual (within-herd) true virus prevalence was 7.2% in the herds having at least one virus-positive animal and 0.89% for all investigated herds with a mean apparent prevalence of 1.15% for the same population. This is the first study about BVDV prevalence in Hungary.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Csaba Kővágó, Petra Forgách, Ágnes Szabára, Míra Mándoki, Ákos Hornyák, Conor Duignan, Erzsébet Pásztiné Gere and Miklós Rusvai

Bovine viral diarrhoea (BVD) is a viral disease appearing in various forms and causing high economic losses in the cattle stocks of Hungary. The aim of the present study was to determine the prevalence of bovine viral diarrhoea virus (BVDV) in Hungary through a monitoring survey carried out on samples collected in cattle-keeping units throughout the country. Since no such survey had been carried out in Hungary during the last thirty years, our study may serve as a basis for later monitoring investigations aimed at following the progress of an expected eradication campaign of BVD. The tests were carried out using an ELISA method, on a total of 1200 blood samples submitted from 54 cattle herds. The herds had not been vaccinated against BVDV before the sampling. Out of the 1200 samples, 521 proved to be positive (43.4%), 40 gave doubtful result (3.3%) and 639 were negative (53.3%). In some stocks the samples were collected from cows having completed several lactation periods, and therefore the seronegativity indicates the BVDV-free status of the given stock. Moreover, among the positive herds we found a few where the seropositivity rate was rather low (< 5%). According to the results of the survey, a rather high portion (about one third) of the cattle-keeping units of Hungary can be regarded as BVDV free, which ratio is much higher than had been expected on the basis of surveys carried out on a lower number of samples and in smaller regions of the country. Hence, the chances of an eradication campaign launched in the near future, or carried out parallel to the IBR eradication programme, are better than previously expected.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Fogarassy, Ágnes Fogarassyné Vathy, Tamás Kováts, Lajos Hornyák, István Kenessey, Gábor Veress, Csaba Polgár and Tamás Forster

Absztrakt:

Bevezetés: Az antraciklinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség kialakulását jelentősen befolyásolja az alkalmazott kumulatív dózis. Korábban publikált adatok szerint doxorubicin esetén, 450 mg/m2 alatti kumulatív dózis mellett, alacsony a szívelégtelenség kialakulásának rizikója. Mivel a jelenlegi gyakorlatban a doxorubicinterápia során általában nem érik el ezt a dózist, a kezelés következtében kialakuló szívelégtelenség kiváltásában egyéb tényezők játszanak jelentős szerepet. Célkitűzés: Célunk a jelenlegi gyakorlat szerint alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezőinek részletes feltárása volt. Módszer: A hazai egészségügyi finanszírozási adatbázisok és a Nemzeti Rákregiszter adatainak felhasználásával retrospektív elemzést végeztünk, melybe azokat a betegeket vontuk be, akiknél 2004 és 2015 között emlődaganat igazolódott szövettani vizsgálattal. Kizárólag azokat a betegeket elemeztük, akiknél a kórelőzményben nem szerepelt kemoterápia vagy szívelégtelenségre utaló adat a daganat igazolódása előtt. A szívelégtelenségi végpontot az I50-es diagnóziskódnak a fekvőbeteg- vagy a boncolási dokumentumban való megjelenésével definiáltuk. Statisztikai analízis: A szívelégtelenség kialakulásának esélyét befolyásoló tényezőket többváltozós bináris logisztikus regresszió alkalmazásával azonosítottuk. A társbetegségek és a demográfiai adatok mellett az onkológiai stádiumot és az onkológiai kezelések kumulatív dózisait is figyelembe vettük az elemzésben. Eredmények: A 3288, doxorubicinnel kezelt betegnél a szívelégtelenségi végpont kumulatív incidenciája 6,2%-nak adódott. A szívelégtelenség előfordulása fokozódott 400 mg/m2 fölötti doxorubicin kumulatív dózis esetén. Nagymértékben nőtt a rizikó az életkor előrehaladtával is, már 50 év felett szignifikáns kockázatnövekedés volt megfigyelhető. Emellett magasabb rizikóval kapcsolódott a cukorbetegség, a pirimidinanalógok, a karboplatin (platinaalapú szer) és a bevacizumab jelenléte. Következtetés: A hazai finanszírozási adatbázisok és a Rákregiszter adatbázisának integrált elemzése révén a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezői populációszinten azonosíthatók voltak. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1094–1102.

Open access