Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Ambrus Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálat bevezetése és indikációs körének kiterjesztése klinikánkon

Introduction of fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing and increase of the range of indications in our department

Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Ambrus
,
László Rovó
,
Balázs Sztanó
,
András Burián
,
Alinka Molnár-Tóth
, and
Ádám Bach

A dysphagia a nyelési folyamat előkészítő vagy transzportzavaraiból adódó betegség. A laesio helye szerint oropharyngealis és oesophagealis dysphagiát különböztetünk meg. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat az oropharyngealis fázist érintő eltérésekre koncentrálódik, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a dysphagia okának differenciáldiagnosztikája, kivizsgálása és kezelése sokszor multidiszciplináris szemléletet és együttműködést igénylő, komplex feladat. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálati módszer (FEES) került bevezetésre, melynek segítségével a fül-orr-gégészeti és a neurológiai eredetű nyelészavarok vizsgálata, illetve a betegek nyelésminőségének objektív elemzése is lehetővé vált. A FEES olyan, minimálisan invazív eljárás, melynek segítségével a nyelés oropharyngealis fázisa vizualizálható, a dysphagiát okozó anatómiai eltérések vagy beidegzési zavarok is azonosíthatók, így a vizsgálat a későbbi betegrehabilitációban szintén meghatározó szerepet játszhat. Közleményünkben fej-nyaki daganat miatt parciális gége- és garatműtéten átesett és légúti szűkület miatt operált betegeinknek, illetve a Neurológiai Klinikával létrejött együttműködéssel a különböző neurológiai eredetű, oropharyngealis nyelészavarral küzdő pácienseknek a vizsgálatai során szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Orv Hetil. 2023; 164(46): 1817–1823.

Open access
Imaging
Authors:
Bettina Katalin Budai
,
Veronica Frank
,
Sonaz Shariati
,
Bence Fejér
,
Ambrus Tóth
,
Vince Orbán
,
Viktor Bérczi
, and
Pál Novák Kaposi

Abstract

Artificial Intelligence and the use of radiomics analysis have been of great interest in the last decade in the field of imaging. CT texture analysis (CTTA) is a new and emerging field in radiomics, which seems promising in the assessment and diagnosis of both focal and diffuse liver lesions. The utilization of CTTA has only been receiving great attention recently, especially for response evaluation and prognostication of different oncological diagnoses. Radiomics, combined with machine learning techniques, offers a promising opportunity to accurately detect or differentiate between focal liver lesions based on their unique texture parameters. In this review article, we discuss the unique ability of radiomics in the diagnostics and prognostication of both focal and diffuse liver lesions. We also provide a brief review of radiogenomics and summarize its potential role of in the non-invasive diagnosis of malignant liver tumors.

Open access
Imaging
Authors:
Boglárka Zsély
,
Aladár Dávid Rónaszéki
,
Ambrus Tóth
,
Bence Bakos
,
Eszter Székely
,
Gabriella Győri
,
Viktor Bérczi
, and
Pál Novák Kaposi

Abstract

Splenic hamartoma is a rare benign vascular lesion of the spleen. A splenic mass was incidentally detected in an asymptomatic 65-year-old male during an abdominal ultrasound scan. The workup of the splenic lesion included an abdominal CT angiography (CTA), contrast-enhanced ultrasound (CEUS), and microvascular flow imaging Doppler sonography. The CT scan confirmed that the splenic mass had benign characteristics, and its contrast enhancement was similar to the spleen. The CEUS was able to rule out the possibility of hemangioma. Meanwhile, chronic compression of the celiac trunk and the filling of the splenic artery from collaterals were also detected on CTA. The imaging studies suggested a splenic hamartoma, and the diagnosis was confirmed by the result of a fine needle aspiration biopsy.

Open access
Imaging
Authors:
Veronica Frank
,
Sonaz Shariati
,
Bettina Katalin Budai
,
Bence Fejér
,
Ambrus Tóth
,
Vince Orbán
,
Viktor Bérczi
, and
Pál Novák Kaposi

Abstract

It has been proven in a few early studies that radiomic analysis offers a promising opportunity to detect or differentiate between organ lesions based on their unique texture parameters. Recently, the utilization of CT texture analysis (CTTA) has been receiving significant attention, especially for response evaluation and prognostication of different oncological diagnoses. In this review article, we discuss the unique ability of radiomics and its subfield CTTA to diagnose lesions in the pancreas and kidney. We review studies in which CTTA was used for the classification of histology grades in pancreas and kidney tumors. We also review the role of radiogenomics in the prediction of the molecular and genetic subtypes of pancreatic tumors. Furthermore, we provide a short report on recent advancements of radiomic analysis in predicting prognosis and survival of patients with pancreatic and renal cancers.

Open access

A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban

The epidemiology of smoking and e-cigarette use in the Hungarian adult population in 2018

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Brys
,
Gergely Tóth
,
Róbert Urbán
,
József Vitrai
,
Gábor Magyar
,
Márta Bakacs
,
Zombor Berezvai
,
Csaba Ambrus
, and
Melinda Pénzes

Összefoglaló. Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik. Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében. Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a 2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények: 2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT: 26,3–31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1–2,5%) volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53–4,34), de a 65 éves és annál idősebb korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59–2,09). Az e-cigarettát kipróbálók és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0–64,5%) motivációs tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében. Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Summary. Introduction: The body of evidence suggests that smoking increases the risk of the most prevalent chronic diseases. Although the proportion of traditional smokers in Hungary has been on a declining trend since 2009, the proportion of those who tried e-cigarette has been steadily increasing in recent years. Objective: To present – in the light of previous studies – the results of the Public Health Survey among adults in 2018 on smoking and e-cigarette use. Method: 1586 persons were personally interviewed in a survey. The iterative weighting algorithm considered both the design effect of multistaged sampling and the 2016 Hungarian microcensus. Results: In 2018, the proportion of smokers in the Hungarian adult population was 28.7% (95% CI 26.3–31.1%), and the proportion of e-cigarette users was 1.7% (95% CI 1.1–2.5%). Educational level was a predictor of smoking among respondents younger than 65 years old (OR 3.32; 95% CI 2.53–4.34), but not for those aged 65 years or older (OR 1.11; 95% CI 0.59–2.09). Among e-cigarette ever or current users, the most commonly mentioned (54.3% 95% CI 44.0–64.5%) motivational factor-group to try or use e-cigarettes included motivations to quit smoking, to reduce harm, and to avoid relapsing. In the population aged 65 years old or older, the proportion of smokers increased compared to 2015. The proportion of smokers was the highest among those with primary education in 2018, while in 2014, it was the highest among those with secondary education without a graduation certificate. Conclusion: In Hungary, although overall smoking rates are declining, the smoking rate in the low educational group and among the elderly increased. The number of people trying or using e-cigarettes is showing an increasing trend in our country. Our results call for a complex public health intervention program including prevention and smoking cessation supporting subprograms with high focus on those with primary education. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Annamária Székely
,
Andrea Ponyi
,
Vera Gulácsy
,
Csaba Ambrus
,
Krisztina Kádár
,
Ildikó Vastagh
,
Angéla Dajnoki
,
Beáta Tóth
,
Gergely Bokrétás
,
Veronika Müller
,
Mária Katona
,
Márta Medvecz
,
Orsolya Fiedler
,
Rita Széchey
,
Edit Varga
,
Gábor Rudas
,
Attila Kertész
,
Sándor Molnár
,
Sarolta Kárpáti
,
Viktor Nagy
,
Pál Magyar
,
Mohamed Mahdi
,
Éva Rákóczi
,
Krisztina Németh
,
Dániel Bereczki
,
Miklós Garami
,
Melinda Erdős
,
László Maródi
, and
György Fekete

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaozilceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-kóros betegek kezelésében részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Éva Rákóczi
,
Andrea Ponyi
,
Csaba Ambrus
,
Krisztina Kádár
,
Ildikó Vastagh
,
Angéla Dajnoki
,
Beáta Tóth
,
Gergely Bokrétás
,
Veronika Müller
,
Mária Katona
,
Márta Csikós
,
Orsolya Fiedler
,
Rita Széchey
,
Edit Varga
,
Gábor Rudas
,
Attila Kertész
,
Sándor Molnár
,
Sarolta Kárpáti
,
Viktor Nagy
,
Pál Magyar
,
Mohamed Mahdi
,
Krisztina Németh
,
Dániel Bereczki
,
Miklós Garami
,
Melinda Erdős
,
László Maródi
, and
György Fekete

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaosylceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban fiúk és férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-betegek kezelésében aktívan részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.

Open access