Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: András Attila Horváth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Coronary thrombosis and secondary embolization remain two of the major challenges of intervention in myocardial infarction. Pharmacological dissolution as well as instruments to evacuate the thrombotic mass with or without distal protection have been applied in the acute interventions with variable degrees of success. With time, cross-linking of the fibrin strands results in a resilient, partially organizing coagulate that is more or less attached to the wall of the artery. The currently used devices designed to cope with recently formed thrombus may fail to disrupt these flexible structures, and pharmacological dissolution is also usually ineffective. Here, we report a case with a subacute occlusion; after failure of thrombus extraction, mechanical comminution of a clot with cutting balloons was successfully performed.

Restricted access

Abstract

Coronary angiography is currently the gold standard in the diagnosis of coronary heart disease. Selective coronary artery opacification provides invaluable information of the residual vascular lumen; however, the method itself has several limitations in terms of low resolution and lack of information about the adjacent tissues. Hence, several alternative methods have been introduced to improve the diagnostic value of cardiac catheterization. These include physiological measurements as well as auxiliary methods that provide more detailed anatomical information such as intravascular ultrasound imaging. Optical coherence tomography (OCT) is a novel method providing high-resolution imaging of the internal coronary surface and the underlying tissues. In this article, we review the background of optical coherence imaging, providing context to its applicability in relation to the current practice of coronary catheterization. Applicability of OCT is demonstrated by the presentation of the first case of coronary OCT in Hungary.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Szendrői
,
Ákos Tordé
,
Judit Vargha
,
Gergely Bánfi
,
András Horváth
,
Csaba Horváth
, and
Péter Nyirády

Absztrakt:

A húgyúti kövesség a fejlett országokban a metabolikus és endokrin okok mellett egyre gyakrabban fordul elő a helytelen táplálkozási szokások, az elhízás és a mozgásszegény életmód miatt. Ezért az urológusok és az alapellátásban dolgozók mindennapi munkájában kiemelt szerepet kellene, hogy kapjon az elsődleges és másodlagos prevenció. A megelőzés a testsúlykontrollon, a testmozgáson és a gyógyszeres kezelésen túl a megfelelő diétán alapul. Az étrend különböző alkotóelemei megváltoztathatják a vizelet összetételét és ezáltal annak túltelítettségét fokozhatják, amely alapja a kőképződésnek. Az étrendi összetevők vagy elősegítik a kövesség megelőzését (fokozott folyadékbevitel, citrát, magnézium, gyümölcsök és zöldségek), vagy hajlamosítóan hatnak annak kialakulására (kevés folyadékbevitel, fehérjében, szénhidrátban, zsírban, oxalátban, sóban, kalciumban gazdag étrend, aszkorbinsav stb.). Összefoglalónkban bizonyítékokkal alátámasztott étrendi javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek a húgyúti kövesség elsődleges és másodlagos megelőzésében gyakorlati haszonnal bírnak. Orv Hetil. 2017; 158(22): 851–855.

Open access

Primiparous and multiparous lactating crossbred dairy cows (after Day 40 postpartum) with a mature corpus luteum (CL) (diameter of ≥ 17 mm determined by ultrasonography) and having a follicle with a diameter of ≥ 10 mm were treated with natural prostaglandin F (n = 80). Those from the cows that showed oestrus within 5 days after treatment were inseminated (Group 1: n = 39). Other group of cows showing oestrus without treatment (Group 2: n = 41) were inseminated and served as controls. The ovaries of each cow were scanned by transrectal ultrasonography from the day of detected oestrus (Day −1p.m.) until ovulation, to measure the changes in the areas of the CL and the largest follicle and to determine the occurrence of ovulation. Although no significant differences were found between the treated and untreated cows in terms of a reduction in the area of the corpora lutea and of an increase in the area of the dominant follicles, the mean area of these follicles in Group 2 was somewhat greater than in Group 1. The highest conception rate was achieved if AI was performed at the same day as ovulation occurred in both groups (conception rate in treated group was: 62.5%, in untreated group: 66.6%, respectively) between Day 0a.m. to Day 0p.m.. In Group 1, 54.5% conception rate has been achieved if ovulation occurred between Day 0p.m. to Day 1p.m., or 50% between Day 1p.m. to Day 2p.m. after AI, and 53.3% and 44.4% in Group 2, respectively. The conception rate for cows that ovulated before AI in Group 2 was 25%. No ovulation occurred in 7 cows until Day 2p.m. after AI and none of them became pregnant. The overall conception rate was approximately 50% in both groups, but when the cows had ovulated too early or too late relative to the time of AI, the conception rate was significantly lower, thus determination of the optimal time for AI is of great practical importance in dairy herds.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
József Betlehem
,
Attila Horváth
,
Zsigmond Göndöcs
,
Sára Jeges
,
Imre Boncz
, and
András Oláh

A mentődolgozók egészségi állapota önmagában is befolyásolja a betegellátás minőségét. Magyarország egyes régióiban végzett felmérések ugyan rendelkezésre állnak a mentődolgozók egészségi állapotával összefüggő szokásaikról, azonban ezek nem az egészségi állapot dimenzióinak komplexitásával készültek. A jelenlegi tanulmány célja, hogy bemutassa a mentődolgozók észlelt egészségi állapotával összefüggő jelentősebb munkahelyi és egyéni faktorokat. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat készült az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében 2008-ban. A vizsgálatban a mentőszervezet valamennyi régiója részt vett, ezért a minta jó reprezentatív értékkel bír. A dolgozók közül 364 fő válaszai voltak értékelhetők. Adatfelvétel, -rögzítés és -kódolás után leíró adatbemutatás és Spearman-, χ2-teszt és logisztikus regressziós elemzés történt az SPSS 15.0 szoftverrel. A vizsgálat önkitöltős kérdőívvel készült, amely az észlelt egészségi állapot alábbi fő dimenzióit mérte: egészségi állapot önértékelése, fizikai fittségi állapot önértékelése, napi munkavégzésben akadályozó egészségi problémák. Eredmények: Az eredmények rámutatnak arra, hogy a mentődolgozók észlelt egészségi állapota szignifikánsan nem különbözik az ellátóegység-típusok szerint a legtöbb vizsgált paraméterben, jóllehet az általuk ellátott esetek különböző összetettségűek. Az egészségi állapotuk önértékelésében 1,9-szer (95% CI: 1,2–2,8), a fizikai fittségi állapotuk önértékelését illetően 2-szer (95% CI: 1,3–3) és a mindennapokban jelentkező munkájukat befolyásoló egészségi problémájukat illetően 1,9-szer (95% CI: 1,2–3,1) kedvezőbben élik meg azok a dolgozók, akik valamilyen sportot űznek. Általánosságban elmondható, hogy komoly stressz éri őket, alig van szabadidejük, és kevés rekreációs fizikai aktivitást végeznek. A kedvezőtlen életmódjukból következően a kóros elhízás minden ötödik dolgozónál megjelenik. Következtetések: A fizikai aktivitás képes az egészségi állapotot még akkor is pozitívan befolyásolni, ha már bizonyos panaszok jelen vannak. Rendszeres testmozgást, mely növeli a fizikai fittséget, minden mentődolgozónak végezni kellene, s ez jelentős mértékben javítaná az észlelt egészségi állapotot. Orv. Hetil., 2010, 151, 2089–2098.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Lajos Döbrőssy
,
Attila Kovács
,
András Budai
,
Judit Simon
,
Andrea Rita Horváth
,
Ágnes Cornides
, and
Zsolt Tulassay

Magyarországon a vastag- és végbélrákból származó halálozás drámaian magas, és népegészségügyi méretű beavatkozást sürget, ezért a halálozás mérséklése a népegészségügyi lakosságszűrés révén kiemelt helyet foglal el a Nemzeti Népegészségügyi Program célkitűzései között. A szerzők modelltanulmányokban szűrővizsgálati módszerként a székletbeli rejtett vér humán specifikus laboratóriumi kimutatását alkalmazták, átlagosan 32%-os lakossági részvétellel. A vastag- és végbéldaganatok szűrésére vonatkozó célok azonban nem teljesültek. Ennek oka – egyéb akadályozó tényezők mellett – egy, a szakmát megosztó vitában keresendő, amely a szűrés módszertanát és stratégiáját érinti. A közlemény kritikusan tárgyalja a vitatott kérdéseket azzal a meggyőződéssel, hogy a vastag- és végbélrák magyarországi epidemiológiai helyzete a mortalitás mérséklésének ez idő szerint legígéretesebb stratégiájának, a lakossági szűrésnek a folytatását sürgeti. Orv. Hetil., 2011, 152, 1223–1232.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Rita Temesi
,
László Sikorszki
,
János Bezsilla
,
Ákos Botos
,
Attila Berencsi
,
András Papp
,
Örs Péter Horváth
, and
András Vereczkei

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: A sebészi technika és tapasztalat jelentősen meghatározza a rectosigmoidealis tumorok kezelését. Anyag és módszerek: 2005 és 2009 között 200 rectum- és rectosigmoidealis tumor miatt operált betegünket prospektíve 39,8 hónapig követtük. Recidív tumor és távoli áttét kizáró ok volt. Elsődleges célunk volt összevetni az átlagos túlélést a két csoport közt; a másodlagos célunk volt összehasonlítani a stádiumfüggő túlélést, a helyi kiújulás és távoli áttétek incidenciáját. Kielemeztük az intra- és postoperativ szövődményeket, műtéti időt, a specimen oncopathologiai minőségét és az ápolási időket. Eredmények: A hároméves követés alatt a túlélési és kiújulási adatok nem mutattak szignifikáns különbségeket. Az ápolási idő a laparoscopos csoportban szignifikánsan rövidebb volt, valamint a középtávú túlélési adatok is az előrehaladottabb stádiumú eseteknél jobbnak mutatkoztak. Az incisionalis sérvek aránya is szignifikánsan kevesebb a laparoscopos csoportban. Következtetések: A laparoscopos rectum- és rectosigmoidealis resectiók eredményei nem rosszabbak, sőt jobbak, mint a nyitott műtétek esetén. Hozzáadva a minimálisan invasiv technika előnyeit, elsőként választandó módszer lehet.

Restricted access

Új trendek az axilla sebészi kezelésében emlőrák esetén

New trends in the surgical treatment of axilla in breast cancer

Magyar Sebészet
Authors:
Zoltán Horváth
,
Attila Paszt
,
Zsolt Simonka
,
Melinda Látos
,
László Kaizer
,
Sándor Hamar
,
András Vörös
,
Katalin Ormándi
,
Zsuzsanna Fejes
,
Judit Oláh
, and
György Lázár

Oncosurgical treatment of breast tumors involves the removal of metastatic axillary lymph nodes. In the last 30 years, the diagnosis and treatment of axillary lymph nodes have also undergone significant changes. The introduction of sentinel lymph node biopsy in 1993 made axillary block dissection with high morbidity safely omitted in a significant proportion of patients, and similarly, the staging of breast tumors and thus oncology and complex treatment became significantly more accurate. Shortly after the introduction of sentinel lymph node biopsy, intraoperative examination of sentinel lymph nodes (e.g. imprint cytology) also appeared, which significantly reduced the number of surgeries performed in the two sessions, thereby significantly reducing patient burden and surgical costs.

The results of our study indicate that axillary block dissection is required in the treatment of axilla in an ever-decreasing group of patients and this proportion will decrease further in the future, with the increasing use of alternative axillary radiotherapy.

The imprint cytological examination of sentinel lymph nodes taking into account current guidelines, no longer provides demonstrable benefits and its routine use is not justified. According to the latest international recommendations, intraoperative examination of the sentinel lymph node may be indicated in connection with mastectomy (when postoperative radiotherapy is not planned) and after neoadjuvant treatment.

Our results suggest that the detection of suspected lymph nodes during preoperative axillary ultrasound may predict the stage of the disease. Based on our research results confirm that in patients receiving neoadjuvant therapy, in addition to the preoperative size of the tumour (≤20 mm, P = 0.002), the preoperative size of the lymph node (≤15 mm, P = 0.04) may also be used to predict that the stage of the disease is N0-1.

Open access

A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Impact of the third wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental and physical health of the Hungarian population over 60

Orvosi Hetilap
Authors:
János András Zsuffa
,
Vanda Koszovácz
,
Dalida Borbála Berente
,
Zsolt Bálint
,
Sándor Katz
,
Anita Kamondi
,
Gábor Csukly
, and
András Attila Horváth

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
András Vereczkei
,
Csaba Szalay
,
Mihály Aradi
,
Attila Schwarcz
,
Gergely Orsi
,
Gábor Perlaki
,
Zoltán Karádi
,
Lívia Németh
,
Sophia Hanna
,
Gábor Takács
,
István Szabó
,
László Bajnok
,
Elemér Mohos
,
László Lénárd
,
Tamás Dóczi
,
József Janszky
,
Sámuel Komoly
, and
Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: Az elhízásban számos tényező játszik szerepet, ezek között az agy megváltozott működésének is jelentőséget tulajdonítanak. A kutatások egyik fontos területe a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának vizsgálata, mivel a kapcsolódó betegségek – elhízás, kóros soványság, diabetes mellitus, metabolikus szindróma – a modern társadalmak egészségügyi ellátására egyre növekvő terhet rónak. Az e megbetegedések hátterében álló patofiziológiai elváltozások, de ma még az egészséges szervezet centrális regulációs mechanizmusai sem ismertek kellő mértékben. E működések jobb megértését szolgálják a manapság egyre szélesebb körben alkalmazott funkcionális MR- (fMRI) vizsgálatok. Jelen kísérleteinkben kövér betegek és egészséges kontrollszemélyek ízingerlés kiváltotta agyi fMRI-aktivitásváltozásait tanulmányoztuk. Módszerek: A vizsgálatban 10 elhízott és 10 egészséges, hasonló kor- és nemi megoszlású önkéntes alany vett részt. Az ízingerek a következők voltak: 0,1 M nádcukor (kellemes), 0,5 mM koncentrációjú kinin-hidroklorid (kellemetlen) és vaníliaízesítésű folyékony tápszer (Nutridrink; magas kalóriatartalmú komplex íz). Az ízoldatokat PVC-csövön, 5–5 ml térfogatban juttattuk az alanyok szájüregébe. Öblítésként és semleges ingerként desztillált víz szolgált. A képalkotás során, 3T térerőn, standard Echo Planar Imaging (EPI) szekvenciát alkalmaztunk. Az adatok utófeldolgozása az FMRIB Software Library (FSL) programcsomaggal történt. Eredmények: Az ízingerlés kiváltotta agyi aktiváció jellemzően különbözött a két csoportban. A kövér betegek több kérgi és kéreg alatti struktúrában mutatkozó nagy jelintenzitásával összehasonlítva a kontrollokban kevesebb agyterület mérsékeltebb aktivációját tapasztaltuk. Következtetés: Jelen fMRI-vizsgálataink a kellemes és kellemetlen ízingerek hatására kövérek és egészségesek számos agyterületén létrejövő eltérő aktivációra világítottak rá. Eredményeink alapján a módszer segíthet az elhízás központi idegrendszeri tényezőinek pontosabb megismerésében, és hosszú távon hozzájárulhat hatékonyabb testsúlycsökkentő terápiák kifejlesztéséhez is.

Restricted access