Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: András Bakács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Oeconomica
Authors:
Zoltán Ádám
,
László Csaba
,
András Bakács
, and
Zoltán Pogátsa

István Csillag - Péter Mihályi: Kettős kötés: A stabilizáció és a reformok 18 hónapja [Double Bandage: The 18 Months of Stabilisation and Reforms] (Budapest: Globális Tudás Alapítvány, 2006, 144 pp.) Reviewed by Zoltán Ádám; Marco Buti - Daniele Franco: Fiscal Policy in Economic and Monetary Union. Theory, Evidence and Institutions (Cheltenham/UK - Northampton/MA/USA: Edward Elgar Publishing Co., 2005, 320 pp.) Reviewed by László Csaba; Piotr Jaworski - Tomasz Mickiewicz (eds): Polish EU Accession in Comparative Perspective: Macroeconomics, Finance and the Government (School of Slavonic and East European Studies, University College of London, 2006, 171 pp.) Reviewed by András Bakács; Is FDI Based R&D Really Growing in Developing Countries? The World Investment Report 2005. Reviewed by Zoltán Pogátsa

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Bakacs
,
József Vitrai
,
Zoltán Várhalmi
,
Csilla Kaposvári
,
Dóra Hermann
,
Sándor Kabos
, and
András Löv

Az informált döntéshozatal nemzetközileg egyre elfogadottabb eszköze az egészség-hatáselemzés. A szerzők olyan statisztikai modellek kidolgozásában vettek részt, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügyi szektoron belüli és kívüli döntések egészségre kifejtett hatásainak becsléséhez. Logisztikus regresszióval vizsgálták a mortalitást befolyásoló egyéni tényezők közül a nem, az életkor, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás halandóságot befolyásoló szerepét az összhalandóságra, a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok miatti halandóságra. Az eredmények igazolták, hogy az életkorral emelkedő halandóságra a nem, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egyidejűleg úgy hatott, hogy egymás hatását is módosították, közöttük többszörös interakciók voltak. A halandóságot több tényező összetett hatásrendszere befolyásolja, ezért ennek vizsgálatára csakis többváltozós statisztikai módszerek alkalmasak. A közleményben bemutatott modellek kiindulópontjai lehetnek azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyéni tényezők mellett térségi társadalmi-gazdasági tényezőket is bevonhatnak az egészség-hatáselemzésekbe.

Restricted access