Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: András Biró x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

We prove three theorems on Wilson functions (these special functions were introduced by Groenevelt in 2003). These theorems were stated without proof and applied for the proof of a summation formula related to automorphic forms in our paper [2].

Restricted access

Abstract

We prove that a relatively general even function f(x) (satisfying a vanishing condition, and also some analyticity and growth conditions) on the real line can be expanded in terms of a certain function series closely related to the Wilson functions introduced by Groenevelt in 2003. The coefficients in the expansion of f will be inner products in a suitable Hilbert space of f and some polynomials closely related to Wilson polynomials (these are well-known hypergeometric orthogonal polynomials).

Restricted access

Az iskolai prevenció szereplői az iskolai valóságról

Actors of School Prevention about their School Experiences

Educatio
Authors:
András Szabó
and
Zsuzsanna Hanna Biró
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsanett Biró
,
Róbert Papp
,
Levente Kucserik
,
Yousuf Al-Farhat
,
András Fincsúr
,
András Vereczkei
, and
Dezső Kelemen

Absztrakt:

A pancreasrák prognózisa kedvezőtlen. A betegség kiújulása típusosan főleg a posztoperatív első két évben történik. A késői és szoliter metasztázis azonban ritka. Esetünkben egy férfi beteg kórtörténetét mutatjuk be, aki hasnyálmirigyrák miatt radikális műtéten esett át. A betegnél 11 évvel később egy szoliter májmetasztázist diagnosztizáltak, amelyet az épben reszekáltunk. Egy évvel a műtét után betegünk jó általános állapotban van. Esetünk demonstrálja, hogy pancreastumor miatt reszekcióban részesített betegeknél indokolt lehet ismételt műtét késői, izolált metasztázis esetén. Orv Hetil. 2017; 158(28): 1109–1111.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Örs Péter Horváth
,
Gábor Varga
,
Zsanett Biró
,
András Papp
,
Laura Bognár
, and
András Vereczkei

Absztrakt

A belgyógyászati módszerekkel panasz- és tünetmentessé nem tehető gastrooesophagealis refluxbetegségben szenvedő betegek kezelésére bevált módszer a laparoszkópos antireflux-sebészet. Gyakorlatot szerzett sebészek nagy biztonsággal végzik a műtétet, mégis fellépnek intraoperativ, korai postoperativ és késői szövődmények, amelyek reoperációt tehetnek szükségessé. A Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 1998 és 2015 között 407 laparoszkópos antirefluxműtétet végeztünk. A periódust két szakaszra osztottuk. Az elsőben 1998 és 2006 között 241 beteget operáltunk és a vizsgálat prospektív volt; minden diagnosztikus eljárást magunk végeztünk. A második periódusban 166 beteget kezeltünk minimálisan invazív módszerrel és az eredményeket retrospektíve elemeztük. Az összbeteganyagban a férfi/nő arány 161/246 volt. A betegek átlagéletkora 53,1 év volt. A 407 műtétet kiegészítettük 27 esetben ligamentum teres plasztikával, 28 esetben hálóbeültetéssel és négy esetben fascia lata plasztikával, mert a hiatus direkt zárását nem tartottuk megbízhatónak. 16 esetben (4%) végeztünk konverziót, a halálozás 0,5% volt. 39 esetben végeztünk laparoszkópos reoperációt és hat esetben thoracolaparotomiás reoperációt (12%). Ehhez még öt reoperáció járul, amelynél a primer műtét nem klinikánkon történt. A 4%-os konverziós ráta, a 12%-os reoperációs arány, valamint a 0,5%-os halálozás megfelel az irodalomban talált arányoknak. Összességében megállapíthatjuk, hogy a laparoszkópos antirefluxműtét biztonsággal és nagyon jó eredménnyel végezhető beavatkozás. A tartós szövődmények (elsősorban reflux- és sérvkiújulás), illetve a reoperációk szinte kizárólag csak a nagyméretű hiatusherniák sebészi kezelése kapcsán fordultak elő.

Restricted access