Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for

  • Author or Editor: András Falus x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Koronavírus-világjárvány – a COVID–19-kaleidoszkóp ma (2022. május)

Coronavirus pandemic – the COVID–19 kaleidoscope today (May, 2022)

Orvosi Hetilap
Author:
András Falus

A közlemény a gyorsan változó és bővülő nemzetközi és hazai szakirodalom alapján megkísérli áttekinteni a koronavírus-világjárvány (COVID–19) főbb epidemiológiai adatait. A dolgozat kitér az ún. „hosszú COVID–19” kórképre és a legfrissebb farmakológiai, valamint immunterápiás fejleményekre. A cikk foglalkozik az innovatív vakcinológia jövőjével, a mesterséges intelligenciák és a nanotechnológia segítségével fejlesztett, ún. „pán”-vakcinák lehetőségével is. Orv Hetil. 2022; 163(24): 935–942.

Open access

Absztrakt:

A COVID–19-járvány mindenkit, szakembert és laikust egyaránt váratlanul érintett, jóllehet egy világméretű pandémia lehetőségét egyrészről az epidemiológusok, infektológusok, másrészről szociológusok, kommunikációs, sőt társadalmi szokásokkal foglalkozó viselkedéstudományi szakemberek elméletben már régóta elképzelhetőnek tartották. Mégis, szembesülve a „real-time” történésekkel, a napi fertőzöttségi és mortalitási statisztikákkal, szinte mindenki tudatlannak, illetve zavaróan tapasztalatlannak érzi magát. A jelen összefoglalás tudományos evidenciákról kíván áttekintést nyújtani. A 2020. március végén összeállított, korántsem teljességre törekedő anyag természetesen nem kevés olyan elemet tartalmaz, amely pár hét múlva meghaladott lesz. A szerzők remélik, hogy egy legközelebbi publikációban mindannyian sokkal jobb és reménytelibb kilátásokról tudósíthatunk. Orv Hetil. 2020; 161(17): 644–651.

Open access

Az autoimmun megbetegedések komplex genetikai hajlamának kialakításában számos betegségre érzékenyítő gén játszik szerepet, amelyek bizonyos környezeti tényezőkkel együtthatásban autoimmun tünetek megjelenését eredményezik. Napjaink vizsgálatai révén mind teljesebb kép bontakozik ki az autoimmun betegségek patomechanizmusát illetően. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak az autoimmun betegséghajlam kialakításáért felelős „kulcsgének” mutációi által előidézett ritka monogénes autoimmun kórképek és az állatkísérletes modellek tanulságai, továbbá a genetikai polimorfizmusokra és az egyidejűleg sok ezer gén és intergenikus DNS-elem kifejeződésére vonatkozó vizsgálatok eredményei. Az autoimmun megbetegedésekkel kapcsolatos problémakör számos kérdése mindmáig válaszra vár. Korunk genomikai kutatásai a jövőben esélyt teremthetnek a preventív medicina bevezetésére az autoimmun megbetegedések esetében.

Restricted access

A teljes testre ható polarizáltfény-terápia gyógyító hatásának lehetőségét eddig elsősorban klinikai megfigyelések, majd in vitro modellrendszerekben kapott eredmények valószínűsítették. Célok: A szerzők légúti rekurrens betegségben szenvedő gyermekekben a polarizáltfény-terápia klinikai, illetve a teljes genom szintjén a génexpresszióra kifejtett hatását vizsgálták. Módszerek: Visszatérő légúti fertőzésben szenvedő gyermekek öt héten keresztül tíz alkalommal részesültek teljes testre irányított polarizáltfény-megvilágításban. A klinikai vizsgálatokban a betegek perifériás lymphocytáinak teljesgenom-szintű génexpressziós mintázatát géncsipmódszerrel vizsgálták önkontrollos vizsgálatban. Eredmények: Eredményeik bioinformatikai kiértékelése alapján a polarizáltfény-terápiára klinikailag jól reagáló gyermekek lymphocytáiban olyan génexpressziós változásokat tapasztaltak a teljes test polarizáltfény-megvilágításának hatására, amelyek a gyulladásgátlás irányába hatnak. A változások többek között a legjelentősebb chemokin gének (CXCL1, CXCL2, interleukin-8), illetve a tumornekrózis-faktor-alfa génaktivitásának csökkenését és a leukotrién-B4-et bontó enzim (CYP4F2) szintjének emelkedését mutatták. A polarizáltfény-terápiára klinikailag nem reagáló gyermekek esetében ezeket a változásokat nem tapasztalták a lymphocyták génexpressziós mintázatában. Következtetések: A polarizált fény antiinflammatorikus hatását rekurrens légúti betegségben szenvedő gyerekekben klinikai és genomikai adatok bizonyítják. A teljes genom szintjén nyert génexpressziós adatok és ezek bioinformatikai kiértékelése a polarizált fény antiinflammatorikus epigenetikai hatására utalnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1492–1499.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Ákos Lehotsky
,
András Gézsi
,
J. Ágnes Lukács
,
Edina Gradvohl
, and
András Falus

Összefoglaló. Manapság, a COVID–19-járvány közepette, a megfelelő kézmosás segít megelőzni vagy legalábbis lassítani a fertőző betegségek, például a SARS-CoV-2-fertőzés terjedését. A kézmosás rutinjának megfelelő oktatás multilaterális tevékenységet igényel, amely a fiatalok ismeretén, egészségmagatartásán, attitűdjein, tapasztalatain és motivációján alapul. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program kortársoktató pedagógiai és egészségtudományi egyetemi karok hallgatóival, valamint középiskolai kortárssegítőkkel és mintegy 3000, magyarországi óvodás, általános és középiskolás diák bevonásával valósult meg, különböző egészségfejlesztési területeken. A vizsgálatok egyik célja az oktatási program hatékonyságának értékelése érdekében a gyermekek kézhigiénés ismereteinek és készségeinek elemzése és összehasonlítása volt a beavatkozások előtt és után. A jelen közleményben ismertetett longitudinális felmérés alsó tagozatos tanulók (n = 165) kézmosási készségének és attitűdváltozásainak rövid és hosszú távú változását értékeli három időpontban. A mérések önkitöltős, anonim kérdőívvel és kéziszkenner-technológiával (Semmelweis Scanner) készültek, mely utóbbi mérési eszköz a különböző kézterületek tisztaságát kvantitatív és digitális értékelésekkel detektálta. A beavatkozás eredményes volt mind rövid, mind hosszú távon a bemeneti (kezdeti) mérésekhez képest. Az eredmények azonban különbséget mutattak a gyakorlati készségek elsajátításának folyamatában. Jelentős előrelépés történt a kézmosás attitűdjének változásában. Az életkor-specifikus egészségfejlesztési oktatási programokban, különösen a gyermekpopulációban, hangsúlyt kell fektetni az elméleti, a gyakorlati ismeretek, valamint az egészségmagatartás hosszú távú megőrzésére is. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Summary. Presently, in the midst of the COVID-19 pandemic, proper hand washing helps prevent or at least slow the spread of infectious diseases such as SARS-CoV-2 infection. Proper education in hand washing routines requires multilateral action based on young people’s knowledge, health behaviors, attitudes, experiences, and motivations. The TANTUdSZ Youth Health Education Program was implemented with students of contemporary teaching faculties of pedagogical and health sciences as well as with secondary school peer helpers and with the involvement of about 3000 pre-school, primary and secondary school students in Hungary in various fields of health development. One of the aims of the studies was to analyze and compare children’s hand hygiene knowledge and skills before and after the pedagogical interventions in order to evaluate the effectiveness of the educational program. The longitudinal survey described in this paper assesses the short- and long-term changes of primary school students’ (from class 1 to 4; n = 165) hand washing skills and the attitudinal changes in their health behaviors at three time points. Measurements were performed using a self-completion, anonymous questionnaire and hand-held scanner technology (Semmelweis Scanner), the latter measuring device detecting the purity of different hand areas with quantitative and digital evaluations. The educational intervention was effective in both short and long term compared to input (initial) measurements. However, the results showed a difference in the process of acquiring practical skills. There has been a significant progress in changing attitudes to hand washing. Age-specific health promotion education programs, especially in the pediatric population, should also focus on the long-term preservation of theoretical, practical knowledge, and health behaviors. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Open access

A 110 éve született Mérei Ferencre, a klinikai pszichológus szakma alapító tanítómesterére emlékezünk

On the occasion of the 110th anniversary of the birth of Ferenc Mérei, founder of the clinical psychology profession in hungary

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Klára Ajkay
,
Emőke Bagdy
,
Emőke Dobos
,
Ildikó Erdélyi
,
Ferenc Falus
,
Gyula Kapusi
, and
András Pajor

Írásunk a Pszichodráma Műhelycsoport (röviden MCS) együtt gondolkodó emlékezésének terméke. Arra törekedtünk, hogy mindmáig aktív csoportéletünk keletkezését is abba a történeti folyamatba ágyazzuk, amelyben a “Lipótmezőn” megtörtént a klinikai pszichológia honfoglalása”. Mérei Ferenc, “a Tanár úr” teremtő és alapító személyisége a hazai klinikai lélektan gyakorlatának. Emlékezésünkben Mérei Ferenc személyiségét, tanári mivoltát, pszichológusi hivatásszemélyiséget formáló munkáját szeretnénk láttatni, érzékeltetni. Rorschachozásra tanítása is szerves részét képezte annak a szakmára nevelő munkának, amelyben egységes volt az elméleti tudás követelménye, a gyakorlat (a “csinálás”, ahogyan Ő nevezte) és a pszichológusi magatartás csiszolgatása. Ez az írás Mérei alkotó tehetsége iránti tiszteletünk kifejezése és szakmateremtő tevékenységének mementója. Az írásban az emlékező gondolkodás egyes tématerületei szerinti kérdéseinket követjük, ekképpen nyolc kérdésre válaszolunk.

This paper is the result of the collaborative and commemorative work of the “Psychodrama Workshop Group” (hereafter WG). Our aim was to embed the origins of our group, which is still active today, in historical processes such as the “conquest” of clinical psychology that occurred in the “Lipótmező”.

Ferenc Mérei, widely known as “the teacher”, was the creator and founder of the Hungarian clinical psychology practice. With this commemorative project, we aim to present Mérei’s personality, his teaching philosophy and his work in framing the psychological profile of the profession.

His teaching of' “Rørschaching” was an integral part of his professional educational work, which combined the necessity of theoretical knowledge with psychology practice (“doing”, as he called it) and the development of psychologists’ professional habitus. This paper thus expresses our respect for Mérei’s creative talent and serves as a memento to his activities in shaping the profession. To this end, we pursue eight specific questions that are informed by our commemorative approach.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Győrffy
,
László Rosivall
,
Zoltán Prohászka
,
András Falus
,
György Füst
,
Gyöngyi Munkácsy
, and
Tivadar Tulassay

Az öregedő lakosság ellátása egyre nagyobb kihívást jelent Európában. Az eredményesebb gyógyítás és megelőzés érdekében javítani kell a rendelkezésre álló technológiai eszközök felhasználását, hogy felgyorsuljon a betegségasszociált rizikófaktorok és gének azonosítása. E feladat megvalósításának azonban előfeltétele egy ellenőrzött minőségű, jól osztályozott és elegendően nagy betegminta-gyűjtemény/bank létrehozása, amelyben a DNS/szérum/plazma/sejtek/szövetek/RNS/fehérje fizikai tárolása egy információ alapú infrastruktúrával kombinálva garantálja a kutatók számára a minták és adatok széles körű hozzáférését. A Danubian Biobank egy olyan kezdeményezés, mely egyetemeket, oktató kórházakat és rehabilitációs klinikákat kapcsol össze a Duna mentén lévő, illetve az ezzel szomszédos államokban. A tudományos program fő célja a vascularis betegségek (pl. myocardialis infarktus, stroke, szívelégtelenség, artériás trombózis, veseelégtelenség), a metabolikus betegségek (pl. obesitas, diabétesz, metabolikus szindróma) és a neurodegeneratív betegségek (pl. demenciaszindrómák, Parkinson-kór) vizsgálata. A biobankprojekt egyes részfeladatainak megoldására munkacsoportok jöttek létre, hogy segítsék a betegek bevonásának, minták és adatok kezelésének, népegészségügyi, epidemiológiai, genetikai technológiai alkalmazásoknak és a kutatási stratégiáknak az összehangolását. A folyamatosság, illetve belső fejlesztés, optimalizálása érdekében a konzorcium, illetve az egyes munkacsoportok önmagukban is rendszeresen konferenciákat szerveznek, valamint az együttműködést finanszírozó pályázatokat készítenek.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
András Falus
,
István Marton
,
Erika Borbényi
,
Ádám Tahy
,
Pál Karádi
,
János Aradi
,
Adrienne Stauder
, and
Mária Kopp

A 2009. évi orvosi Nobel-díjat a telomerák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért három, Amerikában dolgozó tudós kapta megosztva. Nem régóta az is ismert, hogy bizonyos életmód- és táplálkozásbeli változások (Ornish-féle életmódváltozás), magatartásbeli, pszichológiai tényezők, valamint a telomerarövidülés között bizonyított kapcsolat létezik. Az összefoglalóban ezen összefüggések molekuláris, sejtbiológiai, életmódbeli és magatartási vonatkozásait, valamint ezek lehetséges összefüggéseit mutatják be.

Open access