Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: András Falus x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A COVID–19-járvány mindenkit, szakembert és laikust egyaránt váratlanul érintett, jóllehet egy világméretű pandémia lehetőségét egyrészről az epidemiológusok, infektológusok, másrészről szociológusok, kommunikációs, sőt társadalmi szokásokkal foglalkozó viselkedéstudományi szakemberek elméletben már régóta elképzelhetőnek tartották. Mégis, szembesülve a „real-time” történésekkel, a napi fertőzöttségi és mortalitási statisztikákkal, szinte mindenki tudatlannak, illetve zavaróan tapasztalatlannak érzi magát. A jelen összefoglalás tudományos evidenciákról kíván áttekintést nyújtani. A 2020. március végén összeállított, korántsem teljességre törekedő anyag természetesen nem kevés olyan elemet tartalmaz, amely pár hét múlva meghaladott lesz. A szerzők remélik, hogy egy legközelebbi publikációban mindannyian sokkal jobb és reménytelibb kilátásokról tudósíthatunk. Orv Hetil. 2020; 161(17): 644–651.

Open access

Az autoimmun megbetegedések komplex genetikai hajlamának kialakításában számos betegségre érzékenyítő gén játszik szerepet, amelyek bizonyos környezeti tényezőkkel együtthatásban autoimmun tünetek megjelenését eredményezik. Napjaink vizsgálatai révén mind teljesebb kép bontakozik ki az autoimmun betegségek patomechanizmusát illetően. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak az autoimmun betegséghajlam kialakításáért felelős „kulcsgének” mutációi által előidézett ritka monogénes autoimmun kórképek és az állatkísérletes modellek tanulságai, továbbá a genetikai polimorfizmusokra és az egyidejűleg sok ezer gén és intergenikus DNS-elem kifejeződésére vonatkozó vizsgálatok eredményei. Az autoimmun megbetegedésekkel kapcsolatos problémakör számos kérdése mindmáig válaszra vár. Korunk genomikai kutatásai a jövőben esélyt teremthetnek a preventív medicina bevezetésére az autoimmun megbetegedések esetében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Helga Judit Feith, Ákos Lehotsky, András Gézsi, J. Ágnes Lukács, Edina Gradvohl, and András Falus

Összefoglaló. Manapság, a COVID–19-járvány közepette, a megfelelő kézmosás segít megelőzni vagy legalábbis lassítani a fertőző betegségek, például a SARS-CoV-2-fertőzés terjedését. A kézmosás rutinjának megfelelő oktatás multilaterális tevékenységet igényel, amely a fiatalok ismeretén, egészségmagatartásán, attitűdjein, tapasztalatain és motivációján alapul. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program kortársoktató pedagógiai és egészségtudományi egyetemi karok hallgatóival, valamint középiskolai kortárssegítőkkel és mintegy 3000, magyarországi óvodás, általános és középiskolás diák bevonásával valósult meg, különböző egészségfejlesztési területeken. A vizsgálatok egyik célja az oktatási program hatékonyságának értékelése érdekében a gyermekek kézhigiénés ismereteinek és készségeinek elemzése és összehasonlítása volt a beavatkozások előtt és után. A jelen közleményben ismertetett longitudinális felmérés alsó tagozatos tanulók (n = 165) kézmosási készségének és attitűdváltozásainak rövid és hosszú távú változását értékeli három időpontban. A mérések önkitöltős, anonim kérdőívvel és kéziszkenner-technológiával (Semmelweis Scanner) készültek, mely utóbbi mérési eszköz a különböző kézterületek tisztaságát kvantitatív és digitális értékelésekkel detektálta. A beavatkozás eredményes volt mind rövid, mind hosszú távon a bemeneti (kezdeti) mérésekhez képest. Az eredmények azonban különbséget mutattak a gyakorlati készségek elsajátításának folyamatában. Jelentős előrelépés történt a kézmosás attitűdjének változásában. Az életkor-specifikus egészségfejlesztési oktatási programokban, különösen a gyermekpopulációban, hangsúlyt kell fektetni az elméleti, a gyakorlati ismeretek, valamint az egészségmagatartás hosszú távú megőrzésére is. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Summary. Presently, in the midst of the COVID-19 pandemic, proper hand washing helps prevent or at least slow the spread of infectious diseases such as SARS-CoV-2 infection. Proper education in hand washing routines requires multilateral action based on young people’s knowledge, health behaviors, attitudes, experiences, and motivations. The TANTUdSZ Youth Health Education Program was implemented with students of contemporary teaching faculties of pedagogical and health sciences as well as with secondary school peer helpers and with the involvement of about 3000 pre-school, primary and secondary school students in Hungary in various fields of health development. One of the aims of the studies was to analyze and compare children’s hand hygiene knowledge and skills before and after the pedagogical interventions in order to evaluate the effectiveness of the educational program. The longitudinal survey described in this paper assesses the short- and long-term changes of primary school students’ (from class 1 to 4; n = 165) hand washing skills and the attitudinal changes in their health behaviors at three time points. Measurements were performed using a self-completion, anonymous questionnaire and hand-held scanner technology (Semmelweis Scanner), the latter measuring device detecting the purity of different hand areas with quantitative and digital evaluations. The educational intervention was effective in both short and long term compared to input (initial) measurements. However, the results showed a difference in the process of acquiring practical skills. There has been a significant progress in changing attitudes to hand washing. Age-specific health promotion education programs, especially in the pediatric population, should also focus on the long-term preservation of theoretical, practical knowledge, and health behaviors. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Open access

A teljes testre ható polarizáltfény-terápia gyógyító hatásának lehetőségét eddig elsősorban klinikai megfigyelések, majd in vitro modellrendszerekben kapott eredmények valószínűsítették. Célok: A szerzők légúti rekurrens betegségben szenvedő gyermekekben a polarizáltfény-terápia klinikai, illetve a teljes genom szintjén a génexpresszióra kifejtett hatását vizsgálták. Módszerek: Visszatérő légúti fertőzésben szenvedő gyermekek öt héten keresztül tíz alkalommal részesültek teljes testre irányított polarizáltfény-megvilágításban. A klinikai vizsgálatokban a betegek perifériás lymphocytáinak teljesgenom-szintű génexpressziós mintázatát géncsipmódszerrel vizsgálták önkontrollos vizsgálatban. Eredmények: Eredményeik bioinformatikai kiértékelése alapján a polarizáltfény-terápiára klinikailag jól reagáló gyermekek lymphocytáiban olyan génexpressziós változásokat tapasztaltak a teljes test polarizáltfény-megvilágításának hatására, amelyek a gyulladásgátlás irányába hatnak. A változások többek között a legjelentősebb chemokin gének (CXCL1, CXCL2, interleukin-8), illetve a tumornekrózis-faktor-alfa génaktivitásának csökkenését és a leukotrién-B4-et bontó enzim (CYP4F2) szintjének emelkedését mutatták. A polarizáltfény-terápiára klinikailag nem reagáló gyermekek esetében ezeket a változásokat nem tapasztalták a lymphocyták génexpressziós mintázatában. Következtetések: A polarizált fény antiinflammatorikus hatását rekurrens légúti betegségben szenvedő gyerekekben klinikai és genomikai adatok bizonyítják. A teljes genom szintjén nyert génexpressziós adatok és ezek bioinformatikai kiértékelése a polarizált fény antiinflammatorikus epigenetikai hatására utalnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1492–1499.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Győrffy, László Rosivall, Zoltán Prohászka, András Falus, György Füst, Gyöngyi Munkácsy, and Tivadar Tulassay

Az öregedő lakosság ellátása egyre nagyobb kihívást jelent Európában. Az eredményesebb gyógyítás és megelőzés érdekében javítani kell a rendelkezésre álló technológiai eszközök felhasználását, hogy felgyorsuljon a betegségasszociált rizikófaktorok és gének azonosítása. E feladat megvalósításának azonban előfeltétele egy ellenőrzött minőségű, jól osztályozott és elegendően nagy betegminta-gyűjtemény/bank létrehozása, amelyben a DNS/szérum/plazma/sejtek/szövetek/RNS/fehérje fizikai tárolása egy információ alapú infrastruktúrával kombinálva garantálja a kutatók számára a minták és adatok széles körű hozzáférését. A Danubian Biobank egy olyan kezdeményezés, mely egyetemeket, oktató kórházakat és rehabilitációs klinikákat kapcsol össze a Duna mentén lévő, illetve az ezzel szomszédos államokban. A tudományos program fő célja a vascularis betegségek (pl. myocardialis infarktus, stroke, szívelégtelenség, artériás trombózis, veseelégtelenség), a metabolikus betegségek (pl. obesitas, diabétesz, metabolikus szindróma) és a neurodegeneratív betegségek (pl. demenciaszindrómák, Parkinson-kór) vizsgálata. A biobankprojekt egyes részfeladatainak megoldására munkacsoportok jöttek létre, hogy segítsék a betegek bevonásának, minták és adatok kezelésének, népegészségügyi, epidemiológiai, genetikai technológiai alkalmazásoknak és a kutatási stratégiáknak az összehangolását. A folyamatosság, illetve belső fejlesztés, optimalizálása érdekében a konzorcium, illetve az egyes munkacsoportok önmagukban is rendszeresen konferenciákat szerveznek, valamint az együttműködést finanszírozó pályázatokat készítenek.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Igaz, Zoltán Nagy, Barna Vásárhelyi, Edit Buzás, András Falus, and Károly Rácz

A génexpresszió poszttranszkripciós szintű szabályozásában alapvető jelentőségű mikroRNS-ek jelenlétét nemcsak intracellulárisan, hanem testfolyadékokban is kimutatták. A keringő mikroRNS-ek hormonszerű hatásokat fejthetnek ki, aminek révén távoli sejteket is befolyásolhatnak, így az intercelluláris kommunikáció mediátorainak tekinthetők. A szérumban, vizeletben, székletben, nyálban előforduló mikroRNS-ek szóba jöhetnek betegségek biomarkereiként, és intenzív kutatások folynak ezek hasznosítására. Érdekes következtetésekre adhat okot, hogy az anyatej is tartalmaz mikroRNS-eket, és nem zárható ki ezek alapján, hogy ezek a csecsemőre hatva az epigenetikai információ egyének közötti áramlását tehetik lehetővé. Még megdöbbentőbb az a nemrégiben született felismerés, hogy a táplálékban található mikroRNS-ek, így növényi mikroRNS-ek mutathatók ki a keringésben, és ezek az emberi/állati szervezetben is aktívak lehetnek. Mindezek alapján a mikroRNS-ek az egyének közötti, sőt fajok közötti génexpressziós/epigenetikai információáramlásban szerepet játszhatnak, ami a mikroRNS-ek jelentőségét és talán az egész természet működéséről, a betegségek kialakulásáról alkotott felfogásunkat is alapvetően módosíthatja. Orv. Hetil., 2012, 153, 1647–1650.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: András Falus, István Marton, Erika Borbényi, Ádám Tahy, Pál Karádi, János Aradi, Adrienne Stauder, and Mária Kopp

A 2009. évi orvosi Nobel-díjat a telomerák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért három, Amerikában dolgozó tudós kapta megosztva. Nem régóta az is ismert, hogy bizonyos életmód- és táplálkozásbeli változások (Ornish-féle életmódváltozás), magatartásbeli, pszichológiai tényezők, valamint a telomerarövidülés között bizonyított kapcsolat létezik. Az összefoglalóban ezen összefüggések molekuláris, sejtbiológiai, életmódbeli és magatartási vonatkozásait, valamint ezek lehetséges összefüggéseit mutatják be.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Nagy, Diána Rita Szabó, Adrienn Zsippai, András Falus, Károly Rácz, and Péter Igaz

Az utóbbi évek molekuláris biológiai kutatásainak egyik legjelentősebb fejleménye a nem kódoló RNS-molekulák biológiai jelentőségének felismerése volt. Kiderült, hogy a genom 98%-át kitevő nem kódoló rész jelentékeny része átíródik. A kisméretű RNS-ek (például mikroRNS-ek) mellett mind több adat ismert a 200 nukleotidtól 100 kilobázisig terjedő méretű hosszú, nem kódoló RNS-ekről, amelyek számos alapvető molekuláris folyamat (sejtosztódás, kromatinműködés, mikroRNS-hatás stb.) szabályozásában játszanak szerepet. E hosszú, nem kódoló RNS-ek közül többet kapcsolatba hoztak humán daganatok kialakulásával, így a H19, HOTAIR, MALAT1 stb. eltérő kifejeződését észlelték daganatokban az egészséges szövetekhez képest. A hosszú, nem kódoló RNS-ek a molekuláris diagnosztika új lehetőségeit képviselhetik, és akár a jövőben a terápiás beavatkozás célpontjai is lehetnek. Orv. Hetil., 2012, 153, 1494–1501.

Open access