Search Results

You are looking at 1 - 10 of 116 items for

  • Author or Editor: András Gábor x
Clear All Modify Search

A tudásmenedzsment eloretörése, népszeruvé válása lehetové teszi, hogy újszeru megközelítésben tárgyaljuk aszervezeti élet számos kérdését, problémakörét. A tudásmenedzsment szemléletmódja a szervezetek muködése szempontjából kritikus tényezonek tartja a tudást, felismerveannak meghatározó szerepét a szervezeti értékteremtésben. A tudást egyre többen a gazdaság egyik fo mozgatórugójának, a fejlett piacgazdaságokban a piaci versenyelony megszerzéséhez és fenntartásához nélkülöz­hetetlen tényezoként egyre fontosabbnak tekintik. Eredményes menedzselését - amelyben az információtechnológiai eszközöknek kulcsszerepük van - a jövo évezred vállalatában elengedhetetlen feladatnak tartják. Ennek szellemében a tanulmány áttekinti a tudás szervezeti szerepével kapcsolatos legfontosabb problémákat és mindazokat a technológiai kérdéseket, amelyek ennek az új, innovatív megközelítésmódnak a megértéséhez és elsajátításához szükségesek.

Restricted access

2004–2005-ben egy hosszan használt, több periódusú középkori és kora újkori temető részletét tártuk fel. A temetőket Szöged/Sajószöged egykori lakói a 11. századtól a 18. század első harmadáig használták. A különböző korszakok temetkezési szokásainak elkülönítésében gazdag történeti forrásanyag is segített.

Restricted access
Acta Juridica Hungarica
Authors: András Pap and Gábor Török
Restricted access

Absztrakt

A tudománymetria három sokat emlegetett és idézett törvénye a Bradford-, a Lotka- és a Zipf-törvény. A szerzők röviden bemutatják a három törvény névadójának tudományos pályáját, és hogy hogyan jutottak el a róluk elnevezett törvények megalkotásáig. Vázolják a törvények és névadóik munkásságának utóéletét is. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 74–78.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A növekvő császármetszés-frekvencia világszerte egyre inkább az érdeklődés fókuszába került. A császármetszések számának csökkentésére a császármetszést követő sikeres hüvelyi szülés bizonyos esetekben kiváló módszer. Célkitűzés: A hüvelyi szülést befolyásoló tényezők, a szülés/indukció körülményeinek, kritériumainak, rövid, illetve hosszú távú előnyöknek és következményeknek a retrospektív áttekintése. Módszer: A császármetszést követő hüvelyi szüléssel kapcsolatos nemzetközi ajánlások és a hozzá kapcsolódó, „PubMed”, „MEDLINE”, „Cochrane” adatbázisokban 1996–2016. között megjelent közlemények feldolgozása. Eredmények: Az ajánlások, közlemények eredményeit áttanulmányozva kijelenthető, hogy az álláspontok bizonyos pontokban nem egységesek, viszont a császármetszést követő hüvelyi szülés egy kiváló lehetőség a szövődmények elkerülésére, a császármetszések számának csökkentésére. Következtetések: Fontos lenne hazánkban egy egységes ajánlást megfogalmazni a császármetszést követő hüvelyi szüléssel kapcsolatosan, ami a gyakorlatban dolgozó szülész-nőgyógyász mindennapi munkáját, a legjobb döntés meghozatalát segíti. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1168–1174.

Restricted access

Corporate governance has become increasingly important in developed and developing countries just after a series of corporate scandals and failures in a number of countries. Corporate governance structure is often viewed as a means of corporate success despite prior studies reveal mixed, somewhere conflicting and ambiguous, and somewhere no relationship between governance structure and performance. This study empirically investigates the relationship between corporate governance mechanisms and financial performance of listed banking companies in Bangladesh by using two multiple regression models. The study reveals that a good number of companies do not comply with the regulatory requirements indicating remarkable shortfall in corporate governance practice. The companies are run by the professional managers having no duality and no ownership interest for which they are compensated by high remuneration to curb agency conflict. Apart from some inconsistent relationship between some corporate variables, the corporate governance mechanisms do not appear to have significant relationship with financial performances. The findings reveal an insignificant negative impact or somewhere no impact of independent directors and non-independent non-executive directors on the level of performance that strongly support the concept that the managers are essentially worthy of trust and earn returns for the owners as claimed by stewardship theory. The study provides support for the view that while much emphasis on corporate governance mechanisms is necessary to safeguard the interest of stakeholders; corporate governance on its own, as a set of codes or standards for corporate conformance, cannot make a company successful. Companies need to balance corporate governance mechanisms with performance by adopting strategic decision and risk management with the efficient utilization of the organization ’s resources.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, András Novák and Gábor István

Absztrakt

A masszív lokalizált lymphoedema (MLL) a túlsúlyos betegek súlyos kórképe. Az MLL a test egyes részeinek helyi óriási duzzanataként jelentkezik jellegzetes bőrtünetekkel. Az MLL-t „pseudosarcomának” is nevezik a sarcomára jellemző pathologiai és morphologiai megjelenése miatt. Sebészi ellátás nélkül az MLL angiosarcomává alakulhat. Egy 54 éves (BMI: 48,6) férfi beteg kapcsán ismertetjük e ritka, ám a morbid obesitasú betegek között emelkedő tendenciát mutató betegséget.

Restricted access

Absztrakt

Az emlő-helyreállító műtétek között a latissimus dorsi myocutan lebeny azonnal beültetett végleges implantátummal (LDI) elterjedt megoldás. Jelen munkánk célja a LDI rekonstrukció eredményének feldolgozása az életminőség, az esztétika és a betegelégedettség szempontjából. Kérdőíves felmérés során az első tíz LDI rekonstrukción átesett betegünket kérdeztük. Magas elégedettséget igazoltunk az életminőség és az esztétika terén, ami arra utal, hogy a LDI technika kiváló lehetőség az emlőrekonstrukcióra.

Restricted access

Absztrakt

Az emlő-helyreállító műtétek eredményei a betegek számára nem mindig kielégítőek. A latissimus dorsi izomlebennyel végzett helyreállító műtét megfelelő lehetőség, és endoszkópos preparálás mellett a háti heg is elkerülhető. A hónaljban ejtett egyetlen metszésen keresztül a bőrmegtartó mastectomia és a sentinelnyirokcsomó-eltávolítás vagy az axillaris lymphadenectomia is elvégezhető. Az azonnali emlőrekonstrukcióhoz egyes esetekben a latissimus dorsi izomlebeny használható fel, amely endoszkóposan asszisztáltan ebből a metszésből kipreparálható. A bemutatott beteg az esztétikai és a funkcionális eredménnyel is elégedett volt, a mell alakjának megőrzése és a háti heg mellőzésének köszönhetően.

Restricted access

Absztrakt:

Az újszülöttkorban igazolt mellékvesevérzések előfordulási gyakorisága az ultrahang-diagnosztika fejlődésével emelkedett az elmúlt években. A méhen belül kialakuló esetek ritkán kerülnek felismerésre. A mellékvese cysticus elváltozásainak differenciáldiagnózisa sokszor csak a megszületés után lehetséges. Esettanulmányunkban a 33. terhességi héten a magzati felhas bal oldalán kialakult és ultrahangvizsgálattal észlelt 4 × 3 cm-es cysticus elváltozás nyomon követését mutatjuk be. A terhesség alatt elvégzett képalkotó vizsgálatok (ultrahang, illetve mágneses rezonancia) mellékvesevérzést igazoltak. A 37. terhességi hétre a vérzés nyom nélkül felszívódott. Három héttel később, a 4150 grammos magzat tervezett császármetszés útján, jó állapotban jött világra. A megszületés után végzett endokrinológiai és ellenőrző ultrahangvizsgálatok eltérést nem találtak. Ez a tanulmány az első publikált eset a szakirodalomban, mely igazolja, hogy magzati mellékvesevérzés kialakulhat a méhen belül, és rövid idő alatt spontán felszívódhat. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy a mellékvesevérzés a szülési traumától függetlenül is előfordulhat az újszülöttnél. Feltételezhető az is, hogy a várandósság alatti mellékvesevérzés előfordulási gyakorisága nagyobb az eddig az újszülöttkorban leírt esetekből következtetettnél. Orv Hetil. 2019; 160(52): 2073–2078.

Open access