Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: András Ittzés x
Clear All Modify Search

Vizsgálatunkban mentálhigiénés szakirányú továbbképzésen részt vevo hallgatók (n=94) szövegmintáit dolgoztuk fel a tartalomelemzés módszereivel, elsosorban a gondolkodási struktúrák feltárása céljából. A válaszadóknak egy rövid, de viszonylag bonyolult esetleírást kézhez kapva kellett kifejteniük, hogy hogyan lehetne segíteni, milyen lépéseket lehetne tenni az adott helyzetben. A szókategóriákat leíró ún. szövegváltozókat fokomponens-analízissel vizsgáltuk, és hat fokomponenst választottunk ki. Ezek két fo csoportba voltak sorolhatók, melyekbol az egyik az ingerként adott eredeti szöveg tartalmi vonatkozásait képezte le, a másik pedig a mentálhigiénés segíto attitudöt tükrözte. Részben ugyanezen, részben pedig szakértoi kódolással létrehozott ún. tematikus változókat elemeztünk abból a célból is, hogy a mentálhigiénés képzést kezdok csoportjának vélt inhomo­genitásait megpróbáljuk feltárni. Összességében azonban arra jutottunk, hogy a válaszadók különféle szociológiai jellemzoi érdemben nem voltak kimutathatók szövegeikbol. A felmérés egy olyan longitudinális vizsgálat elso fázisának része volt, amely a men­tálhigiénés szakképzés hatékonyságának mérésére irányul.

Restricted access

Our paper is a survey of the methodology of two effectivity studies of postgraduate training in community mental health promotion in Hungary. The aims of our study of the Helping Relationship Course were multifaceted: we intended to measure how much the student internalised a philosophy of non-directive counselling, the recognition of the client’s non-verbalised emotions and the possibilities of application of the helping relationship promoting community mental health, as well as the skills of reflecting on group behaviour. This was realised by means of a written case study. In the Appendix of our paper we also bring the evaluation questionnaire. In the Activity Supervising Course, the various helping activities and their representatives are introduced. Within the frame of the effectivity study we followed the impact of these presentations on representatives of other professions. Teachers and pastors were in the focus of the study: essays written on provocative questions concerning these two professional groups were content analysed, comparing the answers of different student cohorts (freshmen and graduates). In the case of both studies we briefly demonstrate the content and the form of the course discussed. This is followed by showing the specific aims and methods of the study in more detail, including the methods of collecting material and analysing data.

Restricted access

Elméleti háttér: Számos tanulmány foglalkozott már az egytételes skálákkal, köztük a vizuális megjelenítésűekkel. Összevetve őket olyan többtételes mérőeszközökkel, amelyek ugyanazt a konstruktumot mérik, sok esetben kimutatható volt megbízhatóságuk, validitásuk. Korlátaik mellett alkalmazásuknak sok nyilvánvaló gyakorlati előnye van. Cél: Mivel hazai mintán nem született még ilyen típusú eszközökről közlemény, el kívántuk végezni egy élettel való általános elégedettségre rákérdező, 10-fokú skála, valamint egy általunk kísérleti jelleggel kifejlesztett, hét arckifejezést bemutató hangulati arcskála validitásvizsgálatát. Módszer: Három, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves vizsgálatból származó adatokat elemeztünk. Az Egytételes Elégedettségskála elemzését egy párokat vizsgáló kutatás női és férfi almintáján végeztük el (N = 2×270), a HA7 Hangulati Arcskála elemzését pedig két másik adatbázis alapján: N = 294 (41% férfi), illetve 596 (49,7% férfi). Az eszközök validálásához több jóllétkérdőívet használtunk (élettel való elégedettség: SWLS-H, élet értelmessége: MLQ-H, önértékelés: RSES-H, pozitív és negatív érzelmek gyakorisága: PANAS). Eredmények: A korrelációs elemzések során mindkét változó esetén szoros összefüggést kaptunk az SWLS-H-val (az Egytételes Elégedettségskálánál r = 0,68 és 0,71), és szintén szignifikáns összefüggést az MLQ-P-vel (az élet értelmességének megélésével), továbbá az Egytételes Elégedettségskálánál az RSES-H-val, a Hangulati Arcskálánál a PANAS-POZ és PANAS-NEG változókkal. Függő változónak az elégedettségskálánál a RSES-H-t, az arcskálánál az SWLS-H-t tekintve a hierarchikus regressziós elemzések mindkét egytételes skála inkrementális erejét kimutatták. Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy az egytételes mérőeszközöket érdemes számításba venni módszertani alternatívaként akkor, amikor kutatásokban a jóllét egyes dimenzióinak gyors, globális értékelésére van szükség.

Restricted access

Elméleti háttér: Az 1984-ben Sabatelli által kifejlesztett, egydimenziósnak gondolt Házassági Összehasonlítási Szint Index (Marital Comparison Level Index, MCLI) a sokat kritizált párkapcsolati elégedettségre vonatkozó korábbi mérőeszközök alternatívájaként jelent meg. Az MCLI használatával nyert eredmények áttekintése felveti annak többdimenziós lehetőségét, illetve magyarországi adaptálhatóságának kérdését. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk az MCLI magyar változatának (MCLI-H) belső struktúráját, valamint javaslatot teszünk a mérőeszköz rövidített változatára. Módszer: Egy diádikus kutatás adatain (N = 175 pár) első lépésként faktorelemzést végeztünk az MCLI-H tételeinek bevonásával, majd az alskálák megbízhatóságát Cronbach-féle alfákkal teszteltük. A két faktor szociodemográfiai háttérváltozókkal való kapcsolatát lineáris regresszióval vizsgáltuk, végül a mérőeszköz validitását egy egytételes kapcsolati elégedettség kérdéssel való korrelációval mértük. Eredmények: A faktorelemzés során a párkapcsolati elégedettségnek két dimenziója jelent meg: az egymással való kapcsolat, valamint a külső tényezők és azok hatásai. A faktorstruktúra nemenként külön vizsgálva stabilnak bizonyult. Az MCLI-H újonnan kialakított alskáláinak megbízhatósági mutatói (Cronbach alfa 0,87 és 0,97 között) és validitásának jellemzői megfelelőek. Következtetések: Eredményeink azt jelzik, hogy az MCLI-H és rövidített változata is alkalmas a párkapcsolati elégedettségnek és annak két dimenziójának vizsgálatára.

Restricted access

Elméleti háttér: A Rosenberg (1965) által kidolgozott Önértékelés Skálát világszerte számos kutatásban alkalmazzák az önértékelés konstruktumának mérésére. A kérdőív különböző változatainak faktorstruktúráját hazai mintákon Urbán, Szigeti, Kökönyei és Demetrovics (2014), illetve Rózsa és V. Komlósi (2014) vizsgálták. Cél: A tanulmányban ellenőrizzük a Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H) egy alternatív fordítási változatának faktorstruktúráját, a kérdőív strukturális invarianciáját, valamint bemutatjuk pszichometriai jellemzőit. Módszer: Négy, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1702, 674 férfi, 1025 nő) adatait elemezzük. Az RSES-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az RSES-H faktorstruktúrája megfelelt a korábban közölt bifaktoriális modellnek (egy általános önértékelés faktor, illetve két „módszertani faktor” a pozitív és negatív szövegezésű tételekre), továbbá invariánsnak mutatkozott az egyes alminták között. A skála belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (Cronbach-alfa ≥ 0,857). Az önértékelés szintje jelentős mértékben függetlennek bizonyult a szociodemográfiai változóktól (kor, nem, iskolai végzettség), illetve a társas kívánatosságtól, és megfelelő konvergens validitást mutatott más pozitív pszichológiai mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,440; p < 0,001) és az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,415; p < 0,001). Következtetések: A Rosenberg Önértékelés Skála általunk alkalmazott változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely jól alkalmazható az általános önértékelés szintjének felmérésére.

Restricted access

Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére.

Restricted access

Absztrakt

Tanulmányunkban bemutatjuk a Spirituális Transzcendencia Skála (STS, Piedmont, 1999, 2004a) magyar változatának elméleti hátterét és pszichometriai jellemzőit. Két, összesen 803 fős, segítő foglalkozásúakból (hitéleti végzettségűek, pszichoterapeuták és egyéb segítő foglalkozásúak) és nem segítő foglalkozású felnőttekből álló mintában a 23 tételes STS három alskálája, az ima/meditáció által érzett beteljesülés, az univerzalitás és az összekötöttség elfogadható pszichometriai jellemzőket mutatott. Az adatoknak az elméletileg várható, illetve az amerikai mintán mért empirikus komponensstruktúrához való illeszkedése a közepestől a kiválóig terjedt. A tanulmány javaslatot tesz a teszt rövidített, kilenctételes változatára is, mely alskálánként három tételből áll. A validitást tekintve a spiritualitás változói viszonylag függetlenek voltak a személyiség NEO-PI-R kérdőívvel mért öt alapdimenziójától, és az elvárt módon álltak összefüggésben a Kritika Utáni Vallásosság Skála által mért alapvető vallási attitűdökkel. A tanulmány végül leíró adatokat közöl mind az eredeti, mind pedig a rövidített skálára. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a spiritualitás az emberi tapasztalat önállóan is érvényes területe. Egyúttal igazolják, hogy az STS magyar változata jól alkalmazható az egyéni különbségek tanulmányozásában.

Restricted access