Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for

  • Author or Editor: András Jánosi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Előszó a regiszterekkel foglalkozó tematikus számhoz

Preface to the thematic issue on disease registries

Orvosi Hetilap
Author:
András Jánosi
Open access
Restricted access

A szerző összefoglalja a stabil angina pectoris optimális kezelésével kapcsolatos evidenciákat. Az invazív kezelési stratégia (katéterterápia) térnyerése a stabil angina pectoris esetében is megfigyelhető. Számos országban – így hazánkban is – a percutan intervenciók száma meghaladja a műtéti beavatkozások gyakoriságát. A percutan intervenció, illetve a revascularisatiós műtét helyének meghatározása az angina pectoris kezelésében igen fontos és sokszor vitatott klinikai probléma. A szerző áttekinti a lehetséges három kezelési mód (gyógyszeres kezelés, percutan intervenció, revascularisatiós műtét) eredményességét vizsgáló randomizált tanulmányokat, illetve az ezekből levonható következtetéseket. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy – a diagnózis objektív módszerrel is alátámasztott felállítása után első lépésben – a rizikófaktorok korrekciója, az életmódrendezés és az optimális gyógyszeres kezelés a választandó kezelési stratégia. Optimális gyógyszeres kezelésnek tekintjük a statin-, aszpirin-, ACE-gátló-terápiát és a tünetek befolyásolására irányuló antianginás kezelést, amelyben a béta-blokkoló alkalmazásának elsőrendű jelentősége van. A percutan intervenció első terápiás eszközként történő alkalmazása nem indokolt, mivel nincs adat arra, hogy javítaná az életkilátásokat, illetőleg a beavatkozással megelőzhető lenne a szívinfarktus. Amennyiben a panaszok gyógyszeres kezeléssel nem vagy nem eléggé befolyásolhatók, indokolt a revascularisatio (percutan intervenció vagy műtét) elvégzése, mivel e beavatkozásokkal a gyógyszeres kezelésnél jobban javítható a funkcionális stádium. A revascularisatiós műtét bizonyos esetekben (pl. főtörzsszűkület, háromérbetegség és csökkent balkamra-funkció) a panaszok kedvező befolyásolásán túlmenően a betegek életkilátásait is javítja. A rendelkezésre álló kezelési lehetőségek optimális megválasztása nemcsak a betegek számára fontos, hanem komoly gazdasági jelentősége is van.

Restricted access
Restricted access

A myocardialis infarctus miatt kórházban kezelt betegek ellátásáról, korai és késői prognózisáról eddig nem jelent meg átfogó hazai közlemény. Célkitűzés: Az infarktus miatt kezelt betegek ellátási módjának, a betegek prognózisának vizsgálata. Módszer: A szerzők hat év (2004–2009) finanszírozási adatbázisának elemzésével vizsgálják a kórházban kezelt infarktusos betegek számát, a kezelés során elvégzett katéteres érmegnyitás gyakoriságát, valamint a betegek 30 és 365 napos halálozását. Eredmények: Megállapítják, hogy a vizsgált időszakban a kórházban kezelt infarktusos betegek száma lényegében nem változott (körülbelül 16 500 beteg/év). A kórházi esetek alapján számított incidenciaérték a férfiak esetén minden korcsoportban magasabb, mint a nőknél, a különbség az idősebb korcsoportok esetén csökken. A megfigyelési idő alatt a 30 és a 365 napos halálozás 1,8%-kal csökkent (18,9% vs. 17,1%, illetve 29,9% vs. 28,1%), ami a 70 évnél idősebb betegpopuláció halálozásának csökkenéséből adódik. A vizsgált időszakban az infarktus kezelése során végzett katéteres érmegnyitások lényegesen gyakoribbá váltak (18,2% vs. 49,8%). A finanszírozási adatbázisban használt betegségek nemzetközi osztályozása egységesen kezeli a myocardialis infarctus különböző formáit, ezért a katéteres érmegnyitás életkilátásokra kifejtett hatása – kórformák szerint – nem vizsgálható. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy a finanszírozási adatbázis alkalmas az ellátás alapvető adatainak vizsgálatára, ellátásszervezési döntések támogatására, ugyanakkor az ellátás megfelelőségének, az egyes beavatkozások eredményességének mérése prospektív, a speciális szempontokat kielégítő adatbázisok működtetésével lehetséges, amelyek a részleteket is feltáró elemzéseket tesznek lehetővé. Orv. Hetil., 2012, 153, 102–112.

Open access

A vizsgálat célja annak tanulmányozása, hogyan valósul meg a nagy rizikójú egyének és a cardiovascularis betegek gondozása egy családorvosi praxisban. A vizsgálat tárgyát képező családorvosi körzetbe 1296 lakos tartozik. A praxis adatainak áttekintése során megállapítottuk, hogy a primer és szekunder prevenció szempontjából 883 (68%) egyén gondozására lett volna szükség nagy rizikószint vagy valamilyen betegség miatt. A ténylegesen gondozattak száma 831 fő (94%), ami azt jelenti, hogy a gondozásra szoruló egyének mindössze 6%-át nem sikerült e tevékenységbe bevonni. A nagy kockázatú betegek 56,2%-a túlsúlyos, 26,0%-a elhízott, 19,4%-a aktív dohányos. Minden negyedik érbeteg (24,2%) aktív dohányos. A nagy kockázatú betegcsoport túlnyomó többsége (83,5%) fizikailag inaktív életmódot folytat. Az igen nagy kockázatú csoportban a betegek 31,5%-a, a nagy kockázatúak 23,0%-a érte el a III. Konszenzus Konferencia által meghatározott lipidcélértékeket. A hypertonia miatt kezeltek 61,1%-a, a cukorbetegek 64,6%-a érte el a kívánatos célértékeket. Megállapítható, hogy a vizsgált családorvosi praxisban a lakosok kétharmada gondozásra szorul. A cardiovascularis szempontból gondozást igénylő populáció döntő többségét sikerült e tevékenységbe bevonni. A gondozás jelenlegi lehetősége elégtelen az életmód kedvező irányú befolyásolására, ezt tükrözi a dohányzók, a túlsúlyosak és a mozgásszegény életmódot folytatók magas száma. A diabetes és a vérnyomás optimális kezelésének aránya lényegesen magasabb az eddig közölt értékeknél, a hyperlipidaemia kezelésének eredményessége megfelel az irodalmi adatoknak.

Restricted access

A szerzők ismertetik a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter program létrehozásának körülményeit. A webalapú vizsgálat 2010. január 1-jén „pilot” tanulmányként indult 12 centrum önkéntes részvételével. A szakmai konszenzus eredményeként folyamatosan nőtt a programban részt vevő intézetek száma, majd 2013. március 1-jétől az infarktusellátásban részt vevő intézmények számára az adatszolgáltatás kötelező feladattá vált. A Magyar Országgyűlés 2013 decemberében az Eüak törvény 10. § 2. bekezdésének módosításával törvényben szabályozta a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter működését. 2014. január 1-jén 65 ellátóhely szolgáltatott rendszeresen adatokat, az adatbázisban szereplő infarktusos betegek száma 24 308 volt. A szerzők összefoglalják a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter közel négyéves működése során ismertté vált adatokat. A főváros öt kerületében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a prehospitális és a kórházi esetek számbavételével meghatározták a myocardialis infarctus incidenciáját. Az ST-elevációval járó és a nem ST-elevációval járó infarktusos betegek ellátását vizsgálva megállapítják, hogy az ST-elevációval járó infarktusos betegek 91%-ának kezelése szívkatéteres lehetőséggel rendelkező intézetben történt, és a betegek 82%-ánál primer percutan coronariaintervenció történt. Meghatározták a kétfajta infarktus miatt kezelt betegek kórházi, 30 napos és 1 éves halálozását. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a szerzők hangsúlyozzák, hogy a betegellátás szakmai jellemzői csak speciális betegregiszterek működtetésével elemezhetők, és ezen adatok nem nélkülözhetők egy hatékony egészségügyi ellátórendszer kialakításához. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 740–744.

Restricted access

A heveny szívinfarktus gyakoriságának és az általa okozott halálozás diurnalis és szezonális jellemzői Magyarországon

Országos regiszteradatok

Diurnal and seasonal patterns in the incidence and mortality of acute myocardial infarction in Hungary

A nationwide, registry-based study
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Ferenci
and
András Jánosi

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Restricted access

A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter klinikai és tudományos értéke

Clinical and scientific value of the Hungarian Myocardial Infarction Registry

Orvosi Hetilap
Authors:
András Jánosi
,
Péter Ofner
, and
Péter Andréka

A szerzők összefoglalják a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter létrehozásának és működésének fontosabb adatait. Az online rendszerben kötelező jelleggel minden egészségügyi szolgáltató részt vesz, ahol heveny szívinfarktus miatt betegeket kezelnek, vagy a patológiai vizsgálat során akut szívinfarktust diagnosztizálnak. Jelenleg a regiszter adatbázisában 153 055 beteg adatával rendelkezünk. A regisztrált események 47%-a ST-elevációval járó (STEMI), míg 53%-a ST-elevációval nem járó (NSTEMI) szívinfarktus. Az évek során a regiszter adatbázisának teljessége a finanszírozott kezelésekhez viszonyítva 88–93% között volt. A katéteres érmegnyitás a STEMI-betegek 82,8%-ában, az NSTEMI-betegek 58,2%-ában történt meg. A betegek rehabilitációjának aránya elmarad a kívánatostól, mivel jelenleg szervezett rehabilitációs kezelés csak fekvőbeteg-intézetben történik. Az intézeti rehabilitációs ellátásban a STEMI-betegek 45,2%-a, az NSTEMI-betegek 29%-a részesült. A teljes 1 éves halálozás 2022-ben STEMI esetén 21,9%, NSTEMI esetén 24,5% volt. Amennyiben katéteres érmegnyitás történt, lényegesen kisebb volt a halálozás (17,1%, illetve 14,4%). A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a betegellátás minőségbiztosításának fontos eszköze, és egyben megteremti az epidemiológiai kutatás lehetőségét. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 944–949.

Open access