Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: András Katona x
Clear All Modify Search

Magyarországon 1993 és 2006 között a születéskor várható élettartam 4,14 évvel nőtt, és ehhez a cardiovascularis halandóság javulása 1,85 évvel járult hozzá. A lipidszintcsökkentő kezelés, a lipidcélértékek elérése az utóbbi években a cardiovascularis prevenció egyik súlyponti kérdése lett. A javuló tendencia ellenére az LDL-koleszterin-szint célértékének elérési aránya nem nagyobb egyharmadnál, és ebben leginkább az játszik szerepet, hogy a nem megfelelő szintű lipidcsökkentést igazoló eredménybe az orvosok nagyobb része (2007-ben 56%-a) beletörődik, nem igyekszik módosítani a kezelésen, pedig egyre több adat igazolja, hogy az alacsonyabb LDL-koleszterin-szint elérése nemcsak a klinikai kimenetelt javítja szignifikánsan, hanem költséghatékony is. Az utóbbi időszak legjelentősebb, statinnal végzett új vizsgálata a JUPITER, amely lipidszintjeik miatt statinkezelést nem igénylő, magas hs-CRP-szintű, nem ismert érbetegeken igazolta, hogy 20 mg rosuvastatin adásával szignifikánsan, 44%-kal csökkenthető a primer végpont (a cardiovascularis halálozás, nem halálos stroke és szívinfarktus, instabil angina vagy revascularisatio) és 20%-kal az összhalálozás előfordulása. Egy primer végpont megelőzéséhez 23 beteg 5 éves kezelése szükséges. Az eredmények felvetik a primer prevenció elvei és célértékei átgondolásának szükségességét, valamint azt, hogy minden lipidcsökkentő kezelésben nagyobb figyelmet kellene fordítani a betegek hs-CRP szintjére.

Restricted access

A szerzők azt vizsgálták, hogy szívinfarktust elszenvedett betegek körében miként valósul meg a lipidcélértékek (az LDL-koleszterinen túlmenően a HDL-koleszterin- és trigliceridszinteké is) elérése a kardiológiai szakrendelésen történő ellenőrző vizsgálatok során. Módszer: 201 nagy és igen nagy kockázatú, a gyulai kardiológiai szakrendelésen gondozott, szívinfarktuson átesett beteget vontak be a felmérésbe 2007. január 1. és május 31. között. A betegek lipidszintjeit és lipidcsökkentő kezelését elemezték két éven keresztül. Eredmények: A bevonási vizit során csupán a betegek 26,4%-ának volt az LDL-koleszterin-szintje a célnak megfelelő, emellett a betegek 40,3%-ában észleltek magas triglicerid- és 33,3%-ában alacsony HDL-koleszterin-értékeket. Mindössze 22 esetben (10,9%) sikerült mindhárom lipidparaméter tekintetében elérni a célértékeket. A kontrollvizsgálatokon rendszeresen megjelent 179 beteg adatait elemezve a lipidértékek tekintetében kedvező változást figyeltek meg: a betegek 42,5%-a érte el a kívánt LDL-koleszterin-célértéket, 17,3%-a pedig HDL-koleszterin- és trigliceridértékében is teljesítette a jelenleg előírt szintet. Következtetések: A vizsgálat eredményei megfelelnek az irodalmi adatoknak. A jelenleg alkalmazható terápiás lehetőségekkel az optimális LDL-koleszterin-szint elérésén túl törekedni kell az úgynevezett „residualis lipidológiai kockázat” csökkentésére is, amelynek eszköze a kombinációs terápia mind szélesebb körben történő alkalmazása lehet. Orv. Hetil., 2011, 152, 296–302.

Restricted access

Numerous methods exist to determine the liquefaction potential of a site due to earthquake, from which the stress-based empirical methods are the most commonly used in practice. Despite of their widespread use, their shortcomings have given way to the evolution of strain and energy-based methods. Their benefits make them a very promising alternative candidate for liquefaction potential evaluation. To reveal differences and uncertainties involved in the different methods, a comparative analysis was performed for the site of the Paks Nuclear Power Plant with the aim of contributing to the safety assessment of the plant with respect to liquefaction effects.

Restricted access

A cardiovascularis prevenció egyik legnagyobb feladata a szív- és érrendszeri események rizikójának minimalizálása a lipidcélértékek elérésével. Ennek fontosságát sugallják a nagy betegszámú klinikai vizsgálatok összefoglaló értékelésével készült metaanalízisek és a mindennapi orvosi tevékenységet meghatározó terápiás irányelvek. A célértékek elérésének jelentőségét gyakran hangsúlyozzuk, mégis nagy a távolság az elmélet és a napi gyakorlat között. A szerzők irodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeik alapján hasonlítják össze a célértékek elérésének arányát és elemzik a továbblépés lehetőségeit.A CÉL program 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban mérte fel az összkoleszterin-célértékek elérésének arányát a családorvosok több mint 10 ezer betegében. Az arány 3 év alatt 12%-ról 30%-ra nőtt. A REALITY vizsgálat magyar eredményei szerint 2004-ben az összkoleszterin-célértéket elérők aránya 21% volt, és 3 év alatt 27%-ra nőtt. Ezen önmagában igen alacsony javulási arányhoz hozzátartozik az is, hogy 2007-ben, amikor a betegek alig több mint egynegyede volt célértéken, a családorvosok 87%-a és a szakorvosok 56%-a beletörődött ebbe, és nem tervezett további változtatást a célértéket el nem érők kezelésében.A gyulai megyei kórház kardiológiai profilú belgyógyászati osztályán végzett felmérések azt igazolják, hogy az ismerten érbetegek életkilátásait bizonyítottan javító aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók és statinok alkalmazási gyakorisága az irányelvek következetes alkalmazásának és az odafigyelésnek köszönhetően 7 év alatt javult, és ma már mind a négy csoportban 90% fölött van. Ugyanakkor az LDL-koleszterin-célértékeket 2007 decemberében, illetve 2008 januárjában a nagy kockázatú betegek 37%-a, az igen nagy kockázatúak 18%-a érte el. Az, hogy az utóbbi csoportban csak a betegek 21%-a részesült kombinált lipidcsökkentő kezelésben, jelzi, hogy ezen arány javítása lehet a továbblépés egyik útja. Nagy hangsúlyt kell helyezni a célértékek elérésének vizsgálatára és az alkalmazott terápia folyamatos újraértékelésére, különösen a nagy és az igen nagy cardiovascularis kockázatú betegek esetében, mert ők nyerhetnek ezzel a legtöbbet.

Restricted access

In the paper a study is presented for the case if a 10−4/a annual probability design basis earthquake would hit area surrounding the Nuclear Power Plant Paks. Although the plant can be brought to safe shutdown condition and there is no need for off-site protective measures, the plant personnel will need a minimum of logistical support from and communication with the outside area. Therefore, the knowledge of the post-earthquake situation is required for planning of the logistical support of the plant accident management and for the understanding the working conditions for disaster management services. Parameters of the case-study earthquake are selected in accordance with the design basis of the plant. Distribution of population and housing data used in this study has been obtained by population census held in 2011. The study can also help to communicate the seismic safety of the plant showing the disastrous consequences of design basis earthquake while the plant remains safe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Márk, Mária Nagy, Győző Dani, Csaba Baranyai, Marianna Borbély, András Katona and Zoltán Jambrik

Absztrakt:

Bevezetés: A jelenleg érvényes prevenciós irányelvek nagy hangsúlyt fektetnek az akut coronariaszindrómán (ACS) átesett betegek lipidcsökkentő kezelésére. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a hemodinamikai laborral rendelkező hazai megyei kórházban az ACS miatt kezelt betegek hazaengedésekor milyen arányban alkalmazzuk az irányelvek által előírt nagy dózisú statint, valamint hogy az invazív beavatkozás utáni első évben miként alakulnak a betegek LDL-koleszterin-szintjei (LDL-C) és a célértékek elérése. Módszer: A kórházi adatbázisokból történő retrospektív adatgyűjtés a 2015. évben ACS miatt szívkatéteres intervención átesett betegek elbocsátási terápiájáról és az azt követő egy év kezeléséről és lipidértékeiről. Eredmények: ACS miatt 2015-ben 454 beteg esett át intervención, kórházi elbocsátáskor a betegek több mint 9/10-e nagy dózisú statint (több mint 80%-uk 40 mg rozuvastatint), vagy annak megfelelő kombinációt kapott. 154 beteg esetében találtunk féléves lipideredményt, az LDL-C mediánja 1,9 mmol/l volt, az 1,8 mmol/l célértéket 48,7% érte el. Egyéves vizsgálati eredményt 292 beteg esetében találtunk (az elhalálozottakat és a nem az ellátási területünkön élőket leszámítva az összes beteg 73%-a), az LDL-C mediánja 2,0 mmol/l, a célérték elérési aránya pedig 37,3% volt. Nem találtunk szignifikáns eltérést a három ACS-forma, valamint a férfiak és a nők eredményei között. Következtetések: Az ellenőrzésekre járó revaszkularizált betegek körében elfogadhatónak találtuk a lipidcsökkentő kezelés minőségét, de nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a jelenlegi kétharmadhoz képest több betegen történjenek meg a kontrollvizsgálatok. Orv Hetil. 2018; 159(12): 478–484.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy and Róbert Sepp

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Béla Merkely, Péter Polgár, Károly Zámolyi, Róbert Gábor Kiss, István Édes, Kálmán Csapó, Lajos Nagy, Géza Lupkovics, Béla Herceg, János Tomcsányi, Zoltán László, András Vértes, János Simon, András Katona, Ferenc Juhász, Ferenc Bajkó, Imre Varjú and Elek Dinya

Bevezetés: A heveny szívizominfraktust elszenvedett betegek halálozására vonatkozó hazai adatok hiányosak. Célkitűzés: A szerzők a Magyar Infarctus Regiszterben szereplő 8582 infarktusos beteg (4981 ST-elevációval járó myocardialis infarctus) adatainak elemzésével a kórházi, a 30 napos és az egyéves halálozás vizsgálatát tűzték ki célul. Budapest öt kerületében rögzítették a prehospitális haláleseteket. Módszer: A halálozás kockázati tényezőinek vizsgálatára logisztikus regressziós analízist végeztek, majd ellenőrizték a modell illeszkedését. Eredmények: A kórházi, a 30 napos, illetve az egyéves halálozás az ST-elevációval járó infarktusos betegcsoportban 3,7%, 9,5%, illetve 16,5%, a nem ST-elevációs betegcsoportban 4%, 9,8% és 21,7% volt. A nem ST-elevációval járó infarktus miatt kezelt betegek egyéves halálozása szignifikánsan magasabb volt. A halálozás kockázati tényezőit vizsgálva az életkor, a Killip-stádium, a kórelőzményben szereplő myocardialis infarctus, stroke, valamint a diabetes bizonyult prognosztikus jelentőségűnek. A percutan coronariaintervenció mindkét típusú infarktusban nagyon jelentősen javította a betegek rövid és hosszú távú életkilátásait. Következtetések: A prehospitális halálozás igen jelentős volt, a 30 napon belül bekövetkező események 72,5%-a kórházon kívül történt. Orv. Hetil., 2013, 154, 1297–1302.

Open access