Search Results

You are looking at 1 - 10 of 42 items for

  • Author or Editor: András Kiss x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A magyarországi kerékpáros-halálesetek és a gyermekkori súlyos fejsérülések magas száma arra ösztönzött minket, hogy képet kapjunk a biciklis-bukósisak viselésének szükségességéről és fejsérülésekre kifejtett pozitív-negatív hatásairól gyermekkorban. Módszer: Nemzetközi és hazai kutatási eredményeket vettünk alapul a Medline, hivatalos statisztikai adatok és több külföldi balesetvédelmi szervezet vizsgálatainak felhasználásával. Eredmények: Már évtizedekkel ezelőtt bebizonyították a bukósisak súlyos fejsérüléseket mérséklő, halálos balesetek számát csökkentő hatását. Számos ország kötelezővé tette a fejvédő használatát, ami a halálozási és fejsérülési mutatók javulásához vezetett. Bebizonyították azt is, hogy a sisak csak akkor hatékony, ha viselője azt rendeltetésének megfelelően használja, különben a fejsérülés kockázata akár növekedhet is. A bizonyítékok ellenére napvilágra kerültek ellenzői érvek is, amelyek a sisak hatékonyságát megkérdőjelezik, sőt, kockázatnövelő hatásról számolnak be. Magyarországon a gyermekek csupán 8%-a visel rendszeresen sisakot biciklizéshez. Következtetések: Az irodalomban sokkal nagyobb számban találhatók a sisak hatékonyságát bizonyító tanulmányok. Ez a pozitív hatás azonban csak számos tényező együttes megléte esetén teljesül. Magyarországon is szükség van hatékony balesetvédelmi prevencióra, amelynek egyik módja a sisak megfelelő módon történő viselésének népszerűsítése.

Restricted access

Cities are responsible for about 30% of the energy consumed worldwide. Since 2007 more than 50% of the world population lives in cities, and urbanization is still growing. The energy-efficiency of cities is gaining greater importance today. The paper examines the possibilities of energy consumption reduction and optimization in cities. Various urban and architectural tools are described below that affect indirectly and directly the energy balance of cities. The possible ways of using renewable energy sources in cities have been analyzed. Ways and means of their use is analyzed in on-site, nearby and off-site systems.

Restricted access

Az utóbbi időben ellentmondó adatok jelentek meg az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatképződést fokozó hatásairól. A szakirodalomban az ellentmondásoknak számos oka lehet, többek között: rosszul tervezett vizsgálat, illetve hibás interpretáció. Tekintettel a kezelt hypertoniás betegek nagy számára, különösen fontos, hogy a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek onkológiai biztonságosságának kérdésében tisztán lássunk. Jelen közlemény a rendelkezésre álló adatok áttekintésével igyekszik választ adni a felmerült kérdésekre. Az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatellenes hatásának, mai tudásunk szerint, nagyobb az esélye, mint a karcinogenezist fokozó hatásnak. Erre mutatnak azok az onkológiai vizsgálatok, amelyekben az angiotenzinreceptor-blokkoló terápiát kiegészítő kezelésnek javasolják a kemoterápia mellé hasnyálmirigy-, nyelőcső- és gyomordaganatok esetén. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 423–430.

Open access

A cardiovascularis kockázat pontos becslése a prevenciós és terápiás stratégia egyik sarkalatos kérdése. Bár számos pontrendszer és kockázattáblázat áll rendelkezésre, a becsült és a valós érrendszeri események száma között továbbra is jelentős a különbség. A pontosabb cardiovascularis kockázatbecslés terén nyújt újat és többletet az artériás érfalmerevség mérése. Ennek legfontosabb paramétere az aorta pulzushullám terjedési sebesség. Mint kockázatbecslő metodikai lehetőség, 2007 után ismételten szerepel az Európai Hypertonia Társaság 2013-as évben publikált ajánlásában, bár az amerikai ajánlások egyelőre mellőzik. Összefoglaló közleményükben a szerzők az új módszer klinikai gyakorlatba való bevezetésének fázisait tárgyalják az artériás érfalmerevség vizsgálatával kapcsolatos eddigi ismeretek tükrében, valamint kitérnek a módszer metodikai sokszínűségéből adódó, eddig nem teljesen tisztázott kérdésekre is. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 211–215.

Open access

Absztrakt:

Az Európai Unió (EU) által előírt jogharmonizációs kötelezettségekkel összhangban valamennyi tagországnak ugyanazon elveknek megfelelően és azonos értékelési rendszer szerint kell megítélnie a vezetői engedélyek egészségügyi elbírálását. A 2016/1006. számú EU-direktíva alapján valamennyi tagországnak legkésőbb 2018 januárjától alkalmaznia kell az egységes egészségügyi elbírálást a járművezetői engedélyek elbírálásakor, így ez hazánkban is életbe lépett 2018. január 12-én. A hazai aktuális törvényi szabályozás legfontosabb forrásdokumentuma a 2013-ban közzétett szakértői konszenzusdokumentum, a „New Standards for Driving and Cardiovascular Diseases”. Ez a járművezetést befolyásoló cardiovascularis betegségeknek a szakértői értékelése, melynek fontosságát az is adja, hogy az érvényben lévő magyar törvényrendelet is erre hivatkozik. Összefoglalónkban az aktuális törvényeknek megfelelően, a napi munkát segítő gyakorlati útmutatót adunk a gyakori cardiovascularis kórképek járművezetői engedélyre vonatkozó megítéléséhez. Orv Hetil. 2019; 160(10): 370–377.

Open access

Az antibiotikum-érzékenység az eradikációs kezelés sikerének fontos meghatározója. Célkitűzés: A dolgozat célja a clarithromycin-rezisztencia gyakoriságának meghatározása és a magyarországi adatok áttekintése. Módszer: A) Gasztroenterológiai szakrendelésen vizsgált 238, véletlenszerűen kiválasztott eset biopsziás anyagából fluoreszcens in situ hibridizációval határozták meg a Helicobacter pylori törzs elsődleges és másodlagos clarithromycin-rezisztenciájának gyakoriságát és annak összefüggését a demográfiai adatokkal. B) Az 1995–2006 közötti irodalomból meghatározták a chlarithromycin-rezisztencia gyakoriságát, jellegét és időbeli változását. C) Elemezték a clarithromycin forgalmi adatait. Eredmények: A) A primer clarithromycin-rezisztencia gyakorisága 17,3%, amely az esetek 47,4%-ában teljes, 52,6%-ban részleges. A másodlagos rezisztencia gyakorisága 55,5%-os. A primer rezisztencia és az életkor ( r = 015), női nem ( r = 0,10) és a dohányzás ( r = 0,16) között gyenge, de pozitív összefüggést észleltek. B) A hazai irodalomban 8 dolgozatban 775 betegben mérték fel az antibiotikum-érzékenységet. A fenotípusmódszerekkel észlelt elsődleges rezisztencia 3,9%, míg fluoreszcens in situ hibridizációval országosan 17,0%-os rezisztenciát észleltek. Az eredmények között regionális különbségek vannak. A másodlagos rezisztencia országos aránya 53,5% fenotípus-, 49% genotípusmódszerrel. C) 1993 és 2005 között a clarithromycin forgalma ötszörösére emelkedett. Megbeszélés: A fluoreszcens in situ hibridizációval vizsgált primer rezisztencia hazai prevalenciája lényegesen magasabb a fenotípusmódszerek arányánál. A jelenség feltételezhetően összefügg a makrolidok fokozott használatával.

Restricted access

Magyarországon az erdőterületek jelentős növekedésére lehet számítani a jövőben. A 2009-es Nemzeti Erdőstratégia által erdősítésre ajánlott területek azok, melyeken az egyéb mezőgazdasági tevékenység nem jövedelmező, e területek pedig átfedést mutatnak azon területekkel, melyek alatt sekély, sós talajvizek találhatóak. Célunk az erdősí-tett területeken végbemenő, a talajvíz mélységére és a sófelhalmozódásra ható folyamatok és tényezők áttekintése, valamint egy hipotézis felvázolása a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva. Hipotézisünk szerint a növényzet egyértelműen képes befolyásolni az adott terület sóforgalmát, ugyanakkor az erdő hatása erősen függ az adott terület egyéb (klimatológiai, hidrogeológiai, pedológiai, biológiai) tényezőitől. A telepített erdők alatti talajban lezajló víz- és sómozgás folyamatait sokan, sokféle szempont figyelembevételével vizsgálták, ezek az eredmények alátámasztották az általunk felvázolt hipotézist. Ismert, hogy a fásított területeken jelentős mértékben megváltozik a talajok vízforgalma. Ennek a változásnak hosszútávú hatását azonban a klíma–növényzet–talaj rendszer minden fontosabb eleme együttesen befolyásolja. Bár a szakirodalom jól lefedi az egyes részfolyamatokat, és mélyrehatóan elemzi az egyes tényezők kapcsolatát, nincs olyan vizsgálat, mely az összes fontos tényezőt vizsgálva komplex módon tárgyalná a kérdést. Elmondható tehát, hogy a telepített erdők sófelhalmozódást és talajvízszint-csökkentést okozó szerepe világszerte további vizsgálatokat igényel. Hazánk esetében ez fokozottan igaz, hisz bár a témakörben megjelent publikációk rávilágítanak általánosan elfogadott összefüggésekre, a vizsgált faj(ok), illetve az eltérő klíma miatt, ezek nem szolgálnak közvetlenül hasznosítható eredményekkel számunkra. Tekintettel a bevezetőben leírt, a hazai földhasználatban megfigyelhető változásokra, mindenképpen szükséges, hogy a témakörben átfogó kutatások induljanak Magyarországon, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a közleményünkben bemutatott folyamatok kellő ismeretének hiányából fakadó esetleges természeti és gazdasági károk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Lendvai, András Kiss, Ilona Kovalszky, and Zsuzsa Schaff

Ma még nem ismert a hepatocarcinogenesis során bekövetkező molekuláris szintű változások minden részlete, azonban bizonyossá vált, hogy a génexpressziót többnyire negatívan szabályozó rövid RNS-molekulák, a mikroRNS-ek (miRNS) is érintettek ebben a folyamatban. Hiszen, a többi betegséghez hasonlóan, májbetegségekben is megváltozik e molekulák szintje a normális szinthez képest aszerint, hogy az adott miRNS által szabályozott gének – például az onko- és tumorszuppresszor gének – aktiválása vagy gátlása előnyös-e a betegség szempontjából. Feltételezhetően a hepatocellularis carcinoma miRNS-expressziós mintázata különbözik leginkább a normális állapotban mért mintázattól, azonban a májtumorhoz vezető út korai stádiumaiban, fibrosisos és krónikus hepatitises mintákban is jelentős miRNS-szintbeli eltéréseket írtak le: például a hepatocellularis carcinomára jellemző erős eltérést mutató miR-21, miR-221, miR-222 és miR-199a expressziója már e két korai stádiumban megváltozott. A májszövetre karakterisztikus miR-122 expressziós szintje májsérülés következtében általában csökken, illetve szintje csökkenő tendenciát mutat a carcinogenesis progressziójával. Emellett a miR-122 pozitívan hat a hepatitis C-vírus replikációjára, és az interferonterápiát megelőző miR-122-expresszió alacsony vagy magas szintje befolyásolni látszik a terápia eredményességét. Újabban szignifikáns különbségeket detektáltak több miRNS expressziójában krónikus hepatitises, cirrhoticus és hepatocellularis carcinomás betegek szérumában a kontrollmintákhoz képest, amely így felvetheti a szérum-miRNS-ek biomarkerként való alkalmazhatóságát. A dolgozat összefoglalja a hepatocarcinogenesis felé tartó májkárosodásokban – úgymint fibrosis, a hepatitisvírus-fertőzések, cirrhosis és hepatocellularis carcinoma – tapasztalt újabb és jelentősebb miRNS-változásokat. Orv. Hetil., 2012, 153, 978–989.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Lendvai, András Kiss, Ilona Kovalszky, and Zsuzsa Schaff

Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés övezi a mikro-RNS-eket, a génexpressziót többnyire negatívan szabályozó rövid RNS-molekulákat, amelyekből mintegy 1000-féle ismert jelenleg. Kimutatták, hogy a mikro-RNS-ek expressziója patológiás állapotokban megváltozik a normális szinthez képest, ezért ezt eredményesen lehetne alkalmazni a betegségek pontosabb diagnosztizálásában. Májban azonosítottak egy májszövetre igen karakterisztikus, a hepatocyták működéséhez szükséges mikro-RNS-típust (miR-122), amelynek expressziós szintje májsérülés következtében általában csökken. Biomarkerként való alkalmazása is felvetődik, mivel acetaminofen indukálta toxicitás során a miR-122 szintje csökken a májszövetben, ugyanakkor növekszik a plazmában, sőt, plazmából a hagyományos májfunkciós enzimteszteknél érzékenyebb kimutatást tesz lehetővé. A miR-122-expresszió szintén csökkenő tendenciát mutat a karcinogenezis progressziójával. Emellett stimulálja a hepatitis C-vírus replikációját és transzlációját, valamint befolyásolja az interferonterápia eredményességét. Újabban számos olyan további mikro-RNS vált ismertté, amelyek speciális mintázatának jellegzetes változása úgy tűnik, hogy jellemez egyes kóros folyamatokat. A cikk összefoglalja a gyógyszer és alkohol indukálta, a nem alkoholos eredetű májbetegségek, fibrosis, hepatitisvírus-fertőzések, cirrhosis és hepatocellularis carcinoma során tapasztalt jelentősebb miRNS-változásokat. Orv. Hetil, 45, 1843–1853.

Open access

A cardiovascularis prevenció egyik legnagyobb feladata a szív- és érrendszeri események rizikójának minimalizálása a lipidcélértékek elérésével. Ennek fontosságát sugallják a nagy betegszámú klinikai vizsgálatok összefoglaló értékelésével készült metaanalízisek és a mindennapi orvosi tevékenységet meghatározó terápiás irányelvek. A célértékek elérésének jelentőségét gyakran hangsúlyozzuk, mégis nagy a távolság az elmélet és a napi gyakorlat között. A szerzők irodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeik alapján hasonlítják össze a célértékek elérésének arányát és elemzik a továbblépés lehetőségeit.A CÉL program 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban mérte fel az összkoleszterin-célértékek elérésének arányát a családorvosok több mint 10 ezer betegében. Az arány 3 év alatt 12%-ról 30%-ra nőtt. A REALITY vizsgálat magyar eredményei szerint 2004-ben az összkoleszterin-célértéket elérők aránya 21% volt, és 3 év alatt 27%-ra nőtt. Ezen önmagában igen alacsony javulási arányhoz hozzátartozik az is, hogy 2007-ben, amikor a betegek alig több mint egynegyede volt célértéken, a családorvosok 87%-a és a szakorvosok 56%-a beletörődött ebbe, és nem tervezett további változtatást a célértéket el nem érők kezelésében.A gyulai megyei kórház kardiológiai profilú belgyógyászati osztályán végzett felmérések azt igazolják, hogy az ismerten érbetegek életkilátásait bizonyítottan javító aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók és statinok alkalmazási gyakorisága az irányelvek következetes alkalmazásának és az odafigyelésnek köszönhetően 7 év alatt javult, és ma már mind a négy csoportban 90% fölött van. Ugyanakkor az LDL-koleszterin-célértékeket 2007 decemberében, illetve 2008 januárjában a nagy kockázatú betegek 37%-a, az igen nagy kockázatúak 18%-a érte el. Az, hogy az utóbbi csoportban csak a betegek 21%-a részesült kombinált lipidcsökkentő kezelésben, jelzi, hogy ezen arány javítása lehet a továbblépés egyik útja. Nagy hangsúlyt kell helyezni a célértékek elérésének vizsgálatára és az alkalmazott terápia folyamatos újraértékelésére, különösen a nagy és az igen nagy cardiovascularis kockázatú betegek esetében, mert ők nyerhetnek ezzel a legtöbbet.

Restricted access