Search Results

You are looking at 1 - 10 of 81 items for

  • Author or Editor: András Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az építészetben minden tervezési feladat egyedi: egy adott problémakörbe tartozó egyes szabályok általános érvényűek, mások csak egy-egy konkrét szituációra vonatkoztathatók. A számítógéppel segített tervezés hatékonyságát növelhetjük úgy, hogy az építészeti CAD rendszereket felkészítjük az olyan tervezési feladatok támogatására, amelyek gyakran ismétlődnek és általános szabályokkal leírhatók, miközben a tervezőnek lehetősége nyílik az egyedi szempontoknak megfelelő módosítások elvégzésére is. Az építészeti tervezés során alkalmazott szabályok közül azok alkalmazását lehet számítógéppel támogatni, amelyeknél a problématér véges, objektív ellenőrzési kritériumok állnak rendelkezésre, a szabályok pedig algoritmus formájában megfogalmazhatók. A dolgozatban a fenti szempontokból tekintünk át egyes tervezési részfeladatokat: egy-egy területen melyek az általános érvényű szabályok, ezek közül melyek írhatók le algoritmusok formájában. Kiemeljük a szerkezettervezést mint hatékonyan támogatható területet, majd bemutatjuk a szerkezettervezés CAAD támogatására jelenleg használt eszközök közül a kényszereket és az eljárás alapú parametrikus objektumokat. Ezeket az eszközöket két szempontból vizsgáljuk: mennyiben alkalmasak a szabályok implementálására, illetve milyen lehetőséget biztosítanak az egyedi szempontok figyelembevételére. Végül bemutatunk egy olyan rendszert, amely a kényszerek és eljárás alapú parametrikus objektumok együttes alkalmazásán alapul, és mindkét vizsgált szempontnak maximálisan meg tud felelni.

Restricted access

Absztrakt

A mozinéző érzelmi és empátiás válaszainak vizsgálata központi szerepet kap a modern filmelméleti munkákban. Kevés olyan empirikus vizsgálatot találunk viszont, ami a narratív tényezőket és a befogadói jellemzőket integratívan kezelné az érzelmi válaszok kutatása során. Az itt bemutatott vizsgálatunkban a filmszereplő mentális folyamataira vonatkozó információ mértékének (pszichológiai fokalizáció), a befogadó kötődési jellemzőinek és a néző filmre adott válaszainak kapcsolatát vizsgáltuk meg a pszichonarratológia módszertani keretének alkalmazásával. A vizsgálat során (n = 17) két eltérő narratív fokalizáció stratégiával működő filmre on-line befogadói válaszokat gyűjtöttünk, a hangos gondolkodás adatgyűjtési módjának alkalmazásával. A nézői választípusokat a filmelméleti klasszifikációk és Mark Davis multidimenzionális empátiafelfogása alapján létrehozott taxonómia mentén tartalomelemeztük, majd a válaszgyakoriságokat a kötődési szorongás és elkerülés (ECR-R) összefüggésében kevert típusú varianciaanalízissel vizsgáltuk meg. Az eredmények alátámasztották azt a feltételezésünket, hogy a fokalizáció és a kötődési jellemzők interakcióban fogják meghatározni a nézői válaszokat. A két eltérő stratégiával bemutatott főszereplő a nézői válaszok jelentősen eltérő válaszmintázatát váltotta ki. A belső fokalizációval bemutatott szereplőt a nézők több érzelmi és kognitív tartalommal ruházták fel. A kötődési elkerülés kiemelten fontos tényezőnek bizonyult az empátiás válaszmintázatok alakulásában: a magas kötődési elkerülésű egyének karakterre irányuló mentalizációs válaszaihoz nem társultak szelf-fókuszú empátiás reakciók.

Restricted access

The objective of the research was to compare the taste attributes of different commercial soya drinks. Furthermore, the task was to determine the effect of different ingredients and processing technologies on the taste attributes of the product. Based on the results of electronic tongue measurements the instrument is able to determine the effect of the applied technology and to distinguish soya juice samples according to sensory preferences. Canonical discriminant analysis showed that the groups of two measurements of the same products were overlapping. Therefore, the electronic tongue measurements are supposed to be of acceptable repeatability. The canonical discriminant analysis showed that the taste attributes of soya juice made of hulled soybeans was beneficial for the taste attributes relative to that of the juice made of not-hulled soybeans. Three main groups could be observed from the analyzed six commercial soya drink samples based on canonical discriminant analysis. There is a group of top market brands having definite taste improver additives and another one containing three products having low amount of additives. However, the group of samples made of soybean and rice is located between the above-mentioned two groups in the discriminant score plot.

Restricted access

Bethlen Gábor fejedelem újonnan előkerült címerköve Fogarasban

The recently found carved stone, bearing prince Gabriel Bethlens’ coat of arms from Făgăraș (Fogaras)

Művészettörténeti Értesítő
Author: Kovács András

The on-going restoration works of the Făgăraș castle have revealed a carved stone measuring approximately 70×100 cm, which bears the fragment of the coat of arms of Gabriel Bethlen, prince of Transylvania between 1613 and 1629. By comparison with the stamps used by the prince one can date the heraldic composition quite accurately between 1618 and 1619. In the afore-mentioned period, written sources attest certain construction works for the enlargement of the residence within the fortress, in the area of the Red-tower. Late renaissance window frames, adorned with ornamental gables were fitted at the second floor of the western wing, erected by Gabriel Bethlen as well as at the same level of the southern wing, towards the loggia built by Balthasar Báthory (1561– 1594). The afore-mentioned, late medieval cylindrical tower had been heightened towards the end of the 16th century with octagonal storeys topped by an open platform with crenellated parapet. Under prince Gabriel Bethlen the platform was closed and transformed into a summer chamber for the prince. A stonemason from Cluj, Stephan Diószegi carved these frames, as well as the triple window frames of the Red-tower, in Cluj. He must have carved the recently found coat of arms as well, which was set aside presumably around 1639-1640, during the construction of the chapel at the first floor of the western wing.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, and András Budai

Absztrakt

A citológiai vizsgálatra alapozott méhnyakszűrés – elméletileg – alkalmas korán felismerni és kezelésre juttatni a méhnyak rákmegelőző állapotait és rákját, ezáltal javítani az életminőséget és mérsékelni a célbetegségből eredő halálozást. Ez a lehetőség gyakran kihasználatlan marad, mert egyenlőtlenségek mutatkoznak mind a szűrés „kínálati”, mind a „keresleti” oldalán. Az egyenlőtlenségek – az ország geopolitikai helyzetén túlmenően – adódhatnak az egészségügyi ellátórendszer különbözőségeiből, a szűrés mint szolgáltatás elérhetőségéből. Másfelől, a felkínált szűrés elfogadására befolyással van a célnépesség társadalmi-gazdasági helyzete, egészségtudatossága és tájékozottsága a szűrővizsgálat mibenlétéről, hasznáról és a lehetséges károkozásról. A szolgáltatóknak szorgalmazni kell a felajánlott szűrővizsgálat mind teljesebb elfogadását. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 955–963.

Restricted access

A magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek 20-25%-ánál fordul elő társbetegségként diabetes mellitus. Az együttes megjelenés a cardiovascularis kockázat jelentős növekedésével jár, így a különféle szakmai ajánlások különösen nagy figyelmet fordítanak a diabeteses betegek antihipertenzív kezelésére. A cukorbeteg esetében ajánlott <140/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték eléréséhez általában gyógyszeres kombinációs terápia szükséges, amelynek alapját angiotenzinkonvertálóenzim-gátlónak vagy angiotenzinreceptor-blokkolónak kell képeznie. Ezeket lehet/kell kombinálni neutrális anyagcserehatással rendelkező kis dózisú, elsősorban tiazidszerű diuretikummal, kalciumcsatorna-blokkolóval, vagy tovább lehet bővíteni béta-blokkolóval, imidazolin-I1-receptor-agonistával, illetve az alfa-1-adrenoceptor-blokkolóval. A hazai gyakorlatban egyértelműen megmutatkoznak az evidenciákon alapuló ajánlások iránymutatásai, hiszen a betegek jelentősebb része kedvező anyagcserehatásokkal rendelkező angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+indapamid, valamint angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+kalciumcsatorna-blokkoló kombinációs terápiában részesül, azonban a diabetogén potenciállal bíró hidroklorotiazidot tartalmazó angiotenzinkonvertálóenzim-gátló, valamint angiotenzinreceptor-blokkoló fix kombinációk alkalmazása is még mindig elterjedt. Hasonlóképpen érdekes gyakorlati terápiás szokások figyelhetők meg a kevésbé differenciált béta-blokkolók alkalmazásánál, ahol a harmadik generációs carvedilol és nebivolol még mindig kisebbségben vannak. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1695–1700.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai, and Ágnes Cornides

A prosztatarák Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma, ezért a halálozás mérséklése céljából szűrővizsgálata indokolt lenne. Szűrővizsgálati módszerek, úgymint a prosztataspecifikus antigén (PSA) kimutatása és a rectalis digitális vizsgálat rendelkezésre állnak, ám érzékenységük, fajlagosságuk, pozitív jósló értékük kívánnivalókat hagy maguk után. Nem randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok a szűrés lehetséges haszna mellett szólnak, azonban randomizált, ellenőrzött vizsgálatok még nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot. A szűrővizsgálat – a fajlagosság korlátozott volta miatt – túldiagnosztizálás és túlkezelés révén jelentős kárt is okozhat. A szerzők népegészségügyi szempontból megalapozott álláspontja szerint a szűrővizsgálati módszerek alkalomszerű felhasználása a szakorvosi diagnosztika keretében nem ütközik akadályba, azonban népegészségügyi lakosságszűrés nem kezdhető el mindaddig, amíg a folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött vizsgálatok meg nem hozzák a várt bizonyítékokat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Ágnes Cornides, and Imre Boncz

A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.

Restricted access