Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for

  • Author or Editor: András Makó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Összefoglalva

A hazai talajosztályozás diagnosztikus szemléletű megújítását minden erőmmel és képességemmel támogatom, ám a Vitaanyagban ismertetett módon történő leváltását jó szívvel nem tudom javasolni. Javaslom ugyanakkor az egyes részletkérdések (akár munkacsoportokban történő) megvitatását, a terepi és laboratóriumi módszertan fejlesztését, a módszerek konvertálhatóságának megteremtését, illetve a Vitaanyag módszertanának – mint 1. verziójú javaslatnak – a meglévő módszertannal párhuzamosan történő tesztelését szelvényfeltárások és a talajtérképezési munka során.

Open access

Tanulmányunk megírásával az volt a célunk, hogy bemutassuk miként fejlődött a hazai földminősítés tudománya a 19. század végének közgazdasági alapjaira épülő és földadóztatási célokat szolgáló hozadéki (aranykoronás) földértékeléstől napjainkig.Ismertettük, hogy a ’Sigmond Elek által megfogalmazott (a dokucsajevi talajgenetikát ismerő és felhasználó) földminősítési elvektől kezdődően, Kreybig Lajos és Géczy Gábor, majd Máté Ferenc és munkatársai kutatásain keresztül, a legújabb, mért terméshozam adatsorok statisztikai elemzésén alapuló földminősítési rendszerig milyen hazai eredmények születtek a talajtermékenység vizsgálata és a földminősítés tárgykörében.A 2000-es évek elején megalkotott D-e-Meter intelligens környezeti földminősítő rendszert — a korábbi rendszerekhez hasonlóan — nemzetközi viszonylatban is az egyik legkorszerűbb értékelési módszernek lehet tekinteni. A D-e-Meter minősítés tartalmazza mindazt a koncepciót, amelyet elsőként világosan ’Sigmond fogalmazott meg, majd a talajtudósok későbbi nemzedékei többször is hangoztatottak, hogy a földminősítési eljárás kisléptékű — legalább 10.000 méretarányú — talajtérképi információkon és idősoros terméshozam adatok statisztikai elemzésén alapulva minősítse a földterületeket.

Restricted access

A 2010-es Ajkai vörösiszap-katasztrófa hatásainak csökkentésére több tudományos vizsgálat indult, beleértve azokat is, amelyekben különféle adalékanyagokkal próbálták megszüntetni a szennyezett talaj előnytelen, sőt, káros tulajdonságait. Laboratóriumi modellkísérletet állítottunk be annak tesztelésére, hogy a DUDARIT® márkanevű talajjavító anyag, mely a barnaszénből kioldódó huminsavak által éri el jótékony hatását, milyen mértékben optimalizálja a talaj pH-ját, valamint, hogy mennyiben növeli meg a talajok eredeti sav-bázis pufferoló képességét.

Semleges kémhatású, kis CaCO3-tartalmú, homok–homokos vályog fizikai féleségű, közepes humusztartalmú, humuszos öntéstalaj három iszap-szennyezési szintjén (2, 5 és 10 cm-es borítottság) alkalmaztunk 5, 10 és 50 t·ha−1 DUDARIT®-ot, majd mértük a talaj pH-ját és sav-bázis pufferkapacitását. A talaj egyensúlyi pH-ja kis mértékben, tendenciaszerűen, statisztikailag nem igazolt módon csökkent a növekvő DUDARIT® adagokkal mindhárom iszap-szennyezési szinten. Az iszap-kontroll talajok kémhatása (pH (H2O)) 7,14-ről 6,89-re, a maximális, 10 cm iszap-pal szennyezett talajon 9,49-ről 9,33-ra, míg az iszap-kezelések átlagában 8,36-ról 8,14-es értékre csökkent. A talajok sav-bázis pufferoló képessége a DUDARIT®-kezelések hatására nem változott szignifikánsan; bár minden iszap-kezelésben nőtt a talajok pufferoló képessége a DUDARIT® adagokkal, csak a maximális adag (50 t·ha−1) okozott jól észlelhető növekedést.

A DUDARIT® és vele együtt az igen lúgos kémhatást okozó fahamu, illetve a kioldódó huminsavak alapvetően nem változtatták meg a lúgos kémhatású talajminták kémhatásviszonyait. Ennek alapvető oka az, hogy a huminsavak gyenge savkarakterű funkciós csoportjai részben vagy teljes egészében disszociált állapotban vannak ezen a talaj és a DUDARIT® pH-n. Azokon a pH-értékeken ugyanis, amelyek megközelítőleg azonosak vagy nagyobbak, mint a gyenge sav csoport pKa értéke (pKa ≈ pH vagy pKa < pH) nem várható érdemi pH-korrekció. Bár azonnali hatás nem mutatható ki, nem jelenthetjük ki, hogy a DUDARIT®-kezelések nem fogják módosítani a talaj kémhatásviszonyait hosszabb inkubációs periódusban. A szerves anyag mineralizációja (CO2 képződés, nitrifikáció, ammonifikáció, denitrifikáció) olyan lényeges hatású H+ és OH forrás a talajban, amely mindenképp a kémhatás módosulásának irányába hat. A DUDARIT® alkalmazása tehát nagy valószínűséggel hosszú távon fejt ki kedvező hatásokat a talaj kémhatására és más tulajdonságaira.

Restricted access

The aim of this paper is to examine the relationship between soil properties and potentially toxic element contents of arable soils based on the dataset of the Soil Information and Monitoring System in Hungary. Nine potentially toxic elements (As, B, Cd, Co, Cr, Cu, Ni, Pb, Zn) were compared with selected soil parameters. We carried out grouping of related soil properties by principal component analysis. The method was suitable to describe the relationship within groups of the soil properties. We studied correlations of the resulting components and potentially toxic elements. The change of Ni content was influenced by the physical properties of the soil (e.g. clay content, field capacity, R = 0.67). Boron is the only one of the examined elements that indicates significant positive correlation with saline-alkali (R = 0.21) parameters. Zn, Co and Cr behaved very similarly; their correlation with components 1 and 2 were the closest.

Restricted access
Restricted access

Modelling the flow and transport of fluids (water and non-aqueous phase liquids or NAPLs) in porous systems or soils requires the accurate and reliable determination of basic input modelling parameters, such as liquid retention (Pc–S) and conductivity (Ksat, Kh). Methods for the determination (measurement and estimation) of water retention and conductivity have improved enormously over the last 60 years (Table 1). Promising results verified the applicability of pedotransfer functions (PTF) and their incorporated versions into software and submodels. However, the development of models was only aimed at improving methods with which these hydrological parameters could be determined for water, while calculations for NAPLs can still only be made indirectly. Several studies (e.g. in the petroleum industry, and research for environmental or hydrological purposes) revealed differences in the relationship between the hydraulic properties and pore system of the porous solid phase. Interactions (swelling-shrinking, desaggregation, etc.) between the phases may be significantly different in water/soil and NAPL/soil systems, affecting the efficiency of modelling. However, relatively few well-documented results have been published on the measurement of these hydraulic properties for NAPL-type fluids using a sufficient number of real, especially undisturbed soils. The establishment of databases of this sort might provide a basis for creating and developing PTF-type estimation methods for predicting NAPL retention and conductivity. Furthermore, it might improve our knowledge on interactions specific to the solid and fluid phases of pore systems, and also on the soil properties influencing the pore size distribution of soils (e.g. soil structure, the size distribution, morphology or stability of aggregates) and their relationship with the hydrophysical properties of the soil.

Restricted access