Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: András Mohos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet idején a Szegedi Tudományegyetemen a negyedéves orvostanhallgatók Orvos-beteg kommunikációs gyakorlata is online történt. A gyakorlat a videóanalízis módszerén alapul, szimulált páciensek bevonásával történik, kiemelt hangsúlyt fektetve a személyközi interakciókra, így az online megvalósítás rendkívül nagy kihívást jelentett. Célkitűzés: Az online Orvos-beteg kommunikációs gyakorlattal kapcsolatos tapasztalataink bemutatása. A hagyományos, személyes jelenléten alapuló és az online gyakorlatok összehasonlítása. Az online gyakorlatokkal kapcsolatos hallgatói értékelések elemzése. Módszer: Az online megvalósításhoz a Zoom ingyenes változatát használtuk. A gyakorlatok ötfős kiscsoportokban egy oktató családorvos vezetésével és egy szimulált páciens részvételével zajlottak. Valamennyi hallgató részt vett egy szituációban, amit rögzítettünk. A felvételek megtekintését közös elemzés, értékelés követte. A hallgatók anonim online kérdőív segítségével értékelték a kurzust. Az adatokat leíró statisztikai módszerekkel, a szöveges válaszokat kvalitatív módon elemeztük. Eredmények: A kérdőívet a hallgatók 74,4%-a, 64 fő töltötte ki. Valamennyi kérdés esetén a hallgatók többsége (78,1–100%) jó (4) vagy kiváló (5) értékelést adott. A legmagasabb átlagpontszámot (4,95 ± 0,21) a gyakorlati oktatók szakmai felkészültsége, míg a legalacsonyabbat az elméleti rész témaválasztása (4,06 ± 1,02) kapta. A szöveges értékelések alapján a hallgatók többsége elégedett a kurzussal, örömmel vennének rajta többször részt, a személyes megvalósítást azonban előnyben részesítenék az online formával szemben. Következtetések: Az online gyakorlat megvalósítása sikeres volt, sok szempontból megfelelően helyettesítette a hagyományos formát. A hallgatói értékelés nem volt rosszabb az előző évek eredményeinél. A személyes kontaktus hiánya limitáló tényező, ezért az online gyakorlat nem tekinthető a személyes kommunikációs tréning alternatívájának, hanem olyan önálló képzési forma, amely jelentősen hozzájárulhat a hatékony, modern oktatáshoz. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1355–1362.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, László Kalabay, András Mohos, Bernadett Márkus, Anna Nánási, József Rinfel, Edmond Girasek, and Péter Torzsa

Absztrakt:

Bevezetés: A hálapénz az egyik legfontosabb egészségpolitikai kérdés Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők célul tűzik ki, hogy megvizsgálják a magyarországi családorvos-rezidensek hálapénzzel kapcsolatos vélekedéseit. Módszer: Kvantitatív, papíralapú felmérés a négy magyarországi családorvosi tanszék rezidensei körében (n = 152). Eredmények: A rezidensek több mint 50%-a elutasító a hálapénzzel szemben. A férfiak (p<0,026), a végzős rezidensek (p<0,036) szignifikáns mértékben, a gyermekesek tendenciaszerűen több hálapénzt fogadnak el (p<0,051). A jelenség okául leginkább a megfelelő ellátás hiányát (65%), a kiszolgáltatottságot és a valódi hálát (52%) gondolják. A „megfelelő egészségügyi ellátás” kifejezésen a hatályos egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény) definícióját értik. Véleményük szerint a legkevésbé befolyásoló tényező az alacsony orvosi bér (14,4%). A hálapénzt korrupciónak és az orvosok számára megalázónak gondolják (80-80%). Következtetések: A családorvos-rezidensek a korábbi vizsgálati eredményekhez képest elutasítóbbak a hálapénzzel szemben, de a hálapénzzel kapcsolatos egyéb kérdések esetében a korábbi kutatásokban megfogalmazottakhoz hasonló véleményeket fogalmaztak meg. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1028–1035.

Open access

Magyar családorvosok egészségi állapotának, életmódjának vizsgálata

Examination of the health status and health behaviors of Hungarian family physicians

Orvosi Hetilap
Authors: András Mohos, Albert Varga, Csenge Hargittay, Dalma Csatlós, László Kalabay, and Péter Torzsa

Összefoglaló. Bevezetés: A családorvosok testi, lelki egészségi állapota hatással van a munkavégzésükre, a betegellátás minőségére, ezáltal a társadalom egészségmutatóira is. Az életmód pedig az egyik legjelentősebb, egészségi állapotot befolyásoló tényező. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar háziorvosok egészségi állapotának és az azt befolyásoló életmódtényezőknek a felmérése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat. Kvantitatív, papíralapú felmérés családorvosok körében (n = 569, életkor 54 ± 10 év, nők 42%). Eredmények: A háziorvosok 61%-a túlsúlyos vagy elhízott, 88%-ának a vércukorszintje ≤5,5 mmol/l. A résztvevők 50%-a legalább heti rendszerességgel végez testmozgást, 20%-uk egyáltalán nem. A háziorvosok 13%-a dohányzik jelenleg, 5%-a tekinthető nagyivónak. Enyhe fokú depressziós tünetegyüttes 19%-uknál, közepes fokú 6%-uknál, súlyos fokú 5%-uknál fordult elő. A súlyos fokú kiégés mindkét nemben, mindhárom dimenzióban 18–39% volt. Következtetés: A magyar háziorvosok általános egészségi állapota nem mondható jobbnak sem a hazai nem orvos populációénál, sem a külföldi orvoskollégákénál. A magyar háziorvosok dohányzási mutatói kedvezőbbek a lakossági adatoknál, míg az alkoholfogyasztás terén kedvezőtlenebb eredményeket kaptunk. Nemzetközi összehasonlításban, a káros szenvedélyek terén a hazai kollégák eredményei jónak tekinthetők. A depresszió és a kiégés gyakori előfordulása jelentős probléma a háziorvosok körében. Mentális egészségük monitorozása és gondozása a hatékony egészségügyi ellátórendszer kulcskérdése. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.

Summary. Introduction: General practitioners’ somatic and mental health status have an impact on their work and the quality of care they provide and thus influence the health indicators of the society. Lifestyle is one of the most important influencing factors of health. Objective: The study aims to assess the health status of Hungarian general practitioners and the lifestyle factors influencing it. Method: Cross-sectional study. Quantitative, paper-based questionnaire among general practitioners (n = 569, age 54 ± 10 years, female 42%). Results: 61% of family physicians are overweight or obese, 88% of them have blood glucose level ≤5.5 mmol/l. 50% of the participants do exercise at least once a week, 20% do not take any exercise at all. 13% currently smoke, 7% are considered heavy drinkers. Mild, moderate and severe depression symptoms occurred in 19%, 6% and 5% of them, respectively. A severe level of burnout syndrome was reported in 18–39% in both sexes, in all three dimensions. Conclusion: The health status of Hungarian general practitioners is not better than that of the non-medical Hungarian population or than that of foreign colleagues. The smoking indicators of Hungarian doctors are more favorable than the Hungarian population data, while we obtained worse results in the field of alcohol consumption. In international comparison, the results of Hungarian colleagues in the field of smoking and alcohol consumption are good. The frequent occurrence of depression and burnout is a significant problem among family physicians. Monitoring and caring for their mental health is a key factor in the effective health care system. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Torzsa, Dalma Csatlós, Ajándék Eőry, Csenge Hargittay, Ferenc Horváth, Andrea László, Bernadett Márkus, András Mohos, László Kalabay, and Zsuzsa Győrffy

Absztrakt

Bevezetés: A XXI. században a családorvosi hivatás változása figyelhető meg. Az elvándorlás, a gyógyítók elöregedése és a hálapénz kérdése meghatározóak az egészségügyi szektor humánerőforrás-krízise szempontjából. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai családorvosok és családorvos rezidensek hivatásról és a hálapénzről való vélekedéseinek feltárását. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív vizsgálat családorvosok (n = 363) és családorvos rezidensek (n = 180) körében. Jelen elemzés középpontjában a jövedelemre vonatkozó kérdések, a hálapénzzel és hivatással kapcsolatos vélemények álltak. Eredmények: A válaszadók hivatásválasztásában és hivatástudatában az altruizmus, a szolgálat és a felelősségvállalás a legmeghatározóbb tényezők. A paraszolvencia tekintetében a rezidensminta szignifikánsan elutasítóbb (19,7% vs. 38,3%; p<0,001). A rezidensek kisebb összeget tartanak elfogadhatónak (14,3% vs. 8,9%; p<0,034), valamint nagyobb arányban mondják azt, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák (1,4% vs. 9,4%; p<0,023). Következtetések: A családorvosok és a családorvos rezidensek hivatással kapcsolatos legfontosabb attitűdjei közel azonosak, de a hálapénz kérdéséről a két generáció másként vélekedik. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: András Vereczkei, Csaba Szalay, Mihály Aradi, Attila Schwarcz, Gergely Orsi, Gábor Perlaki, Zoltán Karádi, Lívia Németh, Sophia Hanna, Gábor Takács, István Szabó, László Bajnok, Elemér Mohos, László Lénárd, Tamás Dóczi, József Janszky, Sámuel Komoly, and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: Az elhízásban számos tényező játszik szerepet, ezek között az agy megváltozott működésének is jelentőséget tulajdonítanak. A kutatások egyik fontos területe a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának vizsgálata, mivel a kapcsolódó betegségek – elhízás, kóros soványság, diabetes mellitus, metabolikus szindróma – a modern társadalmak egészségügyi ellátására egyre növekvő terhet rónak. Az e megbetegedések hátterében álló patofiziológiai elváltozások, de ma még az egészséges szervezet centrális regulációs mechanizmusai sem ismertek kellő mértékben. E működések jobb megértését szolgálják a manapság egyre szélesebb körben alkalmazott funkcionális MR- (fMRI) vizsgálatok. Jelen kísérleteinkben kövér betegek és egészséges kontrollszemélyek ízingerlés kiváltotta agyi fMRI-aktivitásváltozásait tanulmányoztuk. Módszerek: A vizsgálatban 10 elhízott és 10 egészséges, hasonló kor- és nemi megoszlású önkéntes alany vett részt. Az ízingerek a következők voltak: 0,1 M nádcukor (kellemes), 0,5 mM koncentrációjú kinin-hidroklorid (kellemetlen) és vaníliaízesítésű folyékony tápszer (Nutridrink; magas kalóriatartalmú komplex íz). Az ízoldatokat PVC-csövön, 5–5 ml térfogatban juttattuk az alanyok szájüregébe. Öblítésként és semleges ingerként desztillált víz szolgált. A képalkotás során, 3T térerőn, standard Echo Planar Imaging (EPI) szekvenciát alkalmaztunk. Az adatok utófeldolgozása az FMRIB Software Library (FSL) programcsomaggal történt. Eredmények: Az ízingerlés kiváltotta agyi aktiváció jellemzően különbözött a két csoportban. A kövér betegek több kérgi és kéreg alatti struktúrában mutatkozó nagy jelintenzitásával összehasonlítva a kontrollokban kevesebb agyterület mérsékeltebb aktivációját tapasztaltuk. Következtetés: Jelen fMRI-vizsgálataink a kellemes és kellemetlen ízingerek hatására kövérek és egészségesek számos agyterületén létrejövő eltérő aktivációra világítottak rá. Eredményeink alapján a módszer segíthet az elhízás központi idegrendszeri tényezőinek pontosabb megismerésében, és hosszú távon hozzájárulhat hatékonyabb testsúlycsökkentő terápiák kifejlesztéséhez is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: , Budapest, Üllői út 78., 1082, Csilla András, Péter Bartek, István Battyáni, János Bezsilla, György Bodoky, Barna Bogner, Attila Bursics, Tibor Csőszi, László Damjanovich, Magdolna Dank, Zsófia Dankovics, Pál Ákos Deák, Kristóf Dede, Attila Doros, Ibolyka Dudás, Tamás Györke, Oszkár Hahn, Erika Hartmann, Erika Hitre, Zsolt Horváth, Marianna Imre, Károly Kalmár Nagy, Zsolt Káposztás, László Kóbori, Péter Kupcsulik, László Landherr, Zoltán Lóderer, László Mangel, Zoltán Máthé, Tamás Mersich, Klára Mezei, Elemér Mohos, Attila Oláh, Péter Pajor, András Palkó, Zsuzsanna Pápai, András Papp, Mihály Patyánik, András Petri, János Révész, Ágnes Ruzsa, Krisztina Schlachter, László Sikorszki, István Sipőcz, Eszter Székely, Attila Szijártó, László Torday, Lajos Barna Tóth, Edit Dósa, László Harsányi, Gábor István, György Lázár, József Lövey, Zsuzsa Schaff, Ákos Szűcs, and András Vereczkei
Open access