Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for

  • Author or Editor: András Németh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Egy vegyes tartalmú kódex, a 10. század közepéről származó ún. Mynas-kódex (Párizs, BnF, suppl. gr. 607) kivonatgyűjteményt őrzött meg különféle városok ostromáról több görög történetíró művéből. A tanulmányom e kivonatoknak és VII. Konstantin császár (945–959) Excerpta Constantiniana néven ismert „történeti enciklopédiájának” kapcsolatát vizsgálja. A Bizáncot kutató tudósok egybehangzó véleménye tagadja a két vállalkozás közti kapcsolatot, éspedig a kivonatokba került szövegek hagyományozódásának feltételezett modellje alapján. A kapcsolatot tagadó vélemény mögött meghúzódó előfeltevéseket e tanulmány cáfolja. A szorosabb kapcsolatot pedig a két vállalkozás módszertani elemzésével igyekszik megmutatni egy Prokopios- és egy Arrianos-részlet alapján. A két vállalkozás közti hasonlóságok nagyobb súllyal támasztják alá a szoros kapcsolat meglétét, mint a korábbi hipotézisek annak cáfolatát. A kapcsolatot alátámasztó sajátos módszertani jellemzők közé tartozik a teljes történeti szövegek sorrendjének megőrzése a kivonatolás során, a szövegtömörítés és az átfogalmazás tudatos kerülése, továbbá olyan összefüggő tartalmú szövegegységek kihagyása a kivonatokból, melyek a császári szempontrendszert tükröző 53 elemű témakörcsoport egyikéhez sorolhatók.

Restricted access

Abstract

This case study exposes the potentiality of combining the philological and codicological methods for the study of the Greek manuscripts of the royal library at Buda. In 1515 Jacopo Bannisio, the secretary of Maximilian I sent Greek books to Willibald Pirckheimer. The data for the analysis can be gleaned from the surviving correspondence of Maximilian I, J. Bannisio, J. Cuspinianus and W. Pirckheimer as well as from Pirckheimer's translating activity. The careful analysis of these sources led to the conclusion that two Greek manuscripts (Oxford, Corpus Christi College, 284 and London, British Library, Arundel 527–528) can be regarded as the archetypes used for several translations by Pirckheimer and both must be seen as part of the donation sent in 1515.

In the editio princeps of the letters of Basil the Great and Gregory of Nazianzus (Hagenau 1528), V. Opsopoeus declared that the archetype, which is philologically found to be identical with ms Oxford, Corpus Christi College, 284, originated in the royal library of Buda. It was also on the basis of this Oxford codex that Pirckheimer referred to the Hungarian origin of another Greek manuscript containing the homilies of Gregory of Nazianzus, recently identified as Vienna ÖNB suppl. gr. 177. The Hungarian provenance of the latter has been confirmed on codicological grounds. Since J. Gremper brought several Latin volumes from Buda in 1513 and 1514 and was the owner of the other donated manuscript (Arundel 528), he seems to have been responsible for acquiring both Greek volumes and handing them over to Bannisio, who was coordinating various businesses of the emperor including some textual editions.

Maximilian's donation was part of the cooperative preparations of a famous giant woodcut, the Triumphal Arch (Ehrenpforte). The Greek volumes were transported by Stabius, the designer of its basic concept, to Pirckheimer who undertook a major role in elaborating its iconographic conception and phrasing its inscriptions, while Pirckheimer's friend Albrecht Dürer made most of the woodcuts. The date of the donation is the year of the completion of the Triumphal Arch; the main motive behind it must have been the attempt to persuade Pirckheimer to translate into Latin Zonaras's Byzantine world chronicle that was also taken earlier from Buda.

The two simple paper manuscripts in Greek do not fit into the set of illuminated Latin codices of the Corvina Library. However, annotations written in similarly plain Greek paper codices and Francesco Massaro's account of 1520 also verify the presence of such Greek manuscripts in the Buda palace. In addition, the contents of Maximilian's book donation also parallel those of the volumes in Greek language that are recorded to have been in Buda. Thus, the simultaneous study of humanists' correspondence and textual editions – although without utter certainty – may lead to the identification of “lost” codices and help recognize volumes originating from the Hungarian royal library, whose whereabouts are currently unknown. It may also call attention to the fact that the examination of apographs – manuscripts and printed editions alike – also helps the reconstruction of the Corvina Library as they may also carry traces that allude to one or another manuscript used as their archetypes originating from Buda.

Restricted access

A dolgozat a Tolna megyei Tamási határában fekvő elpusztult középkori Henye falu templomának ásatásáról számol be. A település volt a névadója a köznemesi Henyei Tiburc családnak, amelynek tagjai Tolna megye későközépkori tisztikarában többször felbukkannak. Henyét kisebb megszakításokkal a török hódoltság végéig lakták. Templomának maradványa a 19. század elején még látható volt. A középkorban mindössze az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékben említett egyház román kori periódusát csupán a félköríves szentélyzáródás alapozásának részlete képviseli. Hajóját a későközépkorban valószínűleg alapozásának aljáig kitermelték és helyére építették a K-i irányban meghosszabbított, támpilléres, sokszögzáródású szentéllyel ellátott gótikus templomot, amelyhez később északról sekrestyét toldottak.

Restricted access

A közlemény két gótikus, emberalakos gyertyatartó közzétételére vállalkozik, amelyek Tolna megyéből kerültek elő mintegy száz év különbséggel. Az első a régi szakirodalomban lappangott, a másik pedig - magántulajdonban lévén - eddig elkerülte a kutatás figyelmét. A dunaföldvári gyertyatartót egy 1894-es tanulmányban ismertették. Lelőhelyét a Duna-parti Alsó-Öreghegyen sikerült azonosítanunk, ami a középkori Földvár bencés apátságának sokáig vitatott helyével, illetve szűkebb környékével azonosítható. A másik, Bonyhádvarasd határában, a középkori Varasd település területén felszínre került, ún. szolgaalakos gyertyatartó vélhetőleg a falu birtokosával, a johannita renddel hozható kapcsolatba, amely a 14. században itt rendházat is fenntartott. A hazánkban eddig publikált öt emberalakos gyertyatartó a Tolna megyei darabok révén újabb két példánnyal egészült ki. A korábban közzétett tárgyak várakban, illeve - vélhetően - nemesi kúriák helyén kerültek napvilágra. Az itt közölt gyertyatartók más közegben, szerzetes- és talán lovagrendi rendházakban voltak használatban.

Restricted access

Paks határából három, egymással határos középkori faluhelyről, valamint Faddról szórványként csillag alakú buzogányok töredékei kerültek elő. A tárgytípus Kárpát-medencei elterjedését a besenyőkhöz szokás kötni, ezért különösen érdekes, hogy a lelőhelyek a középkori Magyarország legnagyobb összefüggő besenyő településterületének, a Sárvíz-völgynek a közelében fekszenek, ráadásul közülük két középkori falu nevének származtatása kapcsán is felmerül a besenyő eredet.

Restricted access

Discussed in this brief paper is the origin of the name of Lake Barátok tava (“friars’ lake”) on the outskirts of Kisszékely in County Tolna in the light of the evidence offered by landscape archaeology and the written documents. According to the literary sources, the Dominican friary of Simontornya received two fishponds in an area called Tömörkény puszta. The data contained in medieval charters suggested that the medieval village by Lake Barátok tava could be identified with the perished settlement of Temerkény, and thus it seems likely that Lake Barátok tava and Lake Csádés-tó lying near it were the two fishponds donated to the Dominican friars of Simontornya.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A növekvő császármetszés-frekvencia világszerte egyre inkább az érdeklődés fókuszába került. A császármetszések számának csökkentésére a császármetszést követő sikeres hüvelyi szülés bizonyos esetekben kiváló módszer. Célkitűzés: A hüvelyi szülést befolyásoló tényezők, a szülés/indukció körülményeinek, kritériumainak, rövid, illetve hosszú távú előnyöknek és következményeknek a retrospektív áttekintése. Módszer: A császármetszést követő hüvelyi szüléssel kapcsolatos nemzetközi ajánlások és a hozzá kapcsolódó, „PubMed”, „MEDLINE”, „Cochrane” adatbázisokban 1996–2016. között megjelent közlemények feldolgozása. Eredmények: Az ajánlások, közlemények eredményeit áttanulmányozva kijelenthető, hogy az álláspontok bizonyos pontokban nem egységesek, viszont a császármetszést követő hüvelyi szülés egy kiváló lehetőség a szövődmények elkerülésére, a császármetszések számának csökkentésére. Következtetések: Fontos lenne hazánkban egy egységes ajánlást megfogalmazni a császármetszést követő hüvelyi szüléssel kapcsolatosan, ami a gyakorlatban dolgozó szülész-nőgyógyász mindennapi munkáját, a legjobb döntés meghozatalát segíti. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1168–1174.

Restricted access

A fogorvoslás jelentősége az általános orvosi képzésben

The role of dental education in medical faculty

Orvosi Hetilap
Authors: András Kóbor and Zsolt Németh
Restricted access
Pszichológia
Authors: András Csanádi, Szabolcs Gergő Harsányi, and Dezső Németh

Absztrakt

A társas megismerés folyamatát a sztereotipizálás, valamint az észlelt személy és helyzet egyedi tulajdonságainak figyelembevétele egyaránt jellemzi. Az észlelő hagyatkozhat az egyszerűbb, kategóriaalapú megismerésre, de motivált lehet egy kidolgozottabb benyomás kialakítására is, melynek során az aktuálisan megfigyelhető információra fókuszál (Fiske és Neuberg, 1999). A társas kategóriákon alapuló megismerés a kiszámíthatóság kényelmét nyújtja a viszonylag nagyobb kognitív bevonódást igénylő egyéniesítéssel szemben. Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a megismerésben a kiszámíthatóságra, átláthatóságra törekvő, kevéssé mérlegelő attitűd mutathat-e együttjárást a munkamemória-kapacitás egyéni különbségeivel. Feltételezésünk szerint amennyiben az egyén kiterjedtebb információfeldolgozási készséggel bír, úgy inkább hajlik a bizonyosság, kiszámíthatóság feladására az alternatív információ megismerésének igényével. Eredményeink azt mutatják, hogy a nyíltabb megismerés igénye és a nagyobb munkamemória-kapacitás között szignifikáns összefüggés van.

Restricted access