Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: András Norbert Zsidó x
- Refine by Access: All Content x
Adaptív algoritmusok a párválasztásban: A Szerelmi Attitűdök Kérdőív magyar rövid változata (LAS-HSF)
Adaptive Algorithms in Human Mating: The Hungarian version of Love Attitudes Scale Short Form (LAS-HSF)
Elméleti háttér
A szerelem egy komplex érzelem, amely a legtöbb emberi kultúrában ismert pszichológiai jelenség. Evolúciós szempontból a szerelem egy pszichológiai adaptáció, amely a túlélés és a szaporodás speciális problémáinak megoldására alakult ki. A szerelmi stílusok a romantikus kapcsolatokkal összefüggő attitűdök: Eros (szenvedélyes, erotikus szerelem); Ludus (játszmázó szerelem); Storge (baráti szerelem); Pragma (pragmatikus, logikus szerelem); Mania (birtokló, függő szerelem) és Agapé (önfeláldozó, önzetlen szerelem). A Szerelmi Attitűdök Kérdőív rövid változata (LAS SF) (Hendrick és mtsai, 1998) alapján Meskó és kollégái (2021) létrehozták az eszköz magyar változatát (LAS-HSF).
Módszer
Jelen kutatásban a 24 tételes (4 item faktoronként) változat alapján létrehoztuk a 18 tételes (3 item faktoronként) változatot, és azt pszichometriai szempontból elemeztük egy 800 fős magyar mintán (439 nő, átlagéletkor = 38,6 év).
Eredmények
Az eredmények azt mutatják, hogy mind a 18, mind a 24 tételes magyar LAS-SF megbízható és érvényes mérőeszköz, amely lehetővé teszi a kultúrák közötti összehasonlítást. Mindkét változat egymással megegyező faktorstruktúrával rendelkezik, és mind a nemi különbségek, mind az életkorral való korrelációk tekintetében igen hasonló.
Következtetések
A szerelmi attitűdök kérdőív magyar rövid változata (LAS-HSF) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelmi attitűdök mérésére. A 18 és a 24 tételt magában foglaló megoldás is nagyon hasonló mutatókkal rendelkezik, mindkettő egyaránt jól használható eszköznek tekinthető.
A Sternberg-féle szerelem kérdőív magyar változata (STLS-H)
Hungarian version of sternberg’s triangular love scale (STLS-H)
Elméleti háttér
A szerelem jelenségének tanulmányozására fejlesztett egyik mérőeszköz a Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív (STLS), amely a szerelem háromszögelméletén alapszik. Ennek lényege, hogy a szerelem egy komplex érzelem, amely leírható három összetevőjének (az intimitás, a szenvedély, az elköteleződés) sajátos kombinációjaként. A kérdőívet már több mint 25 nyelvre lefordították, és több száz kutatás kiindulópontjává vált.
A kutatás célja
Kutatásunk célja az STLS magyar változatának elkészítése, pszichometriai ellenőrzése és validálása volt.
Mó dszer
A kutatásban két mintát használtunk, és online kérdőívcsomagokkal végeztünk felmérést. A kérdőív faktorszerkezetének elemzésekor 1305 fő (739 nő és 566 férfi ; átlagéletkor = 30,01 év; SD = 10,92; 18–72 év között) adataival dolgoztunk. A validáláskor az előző minta egy része, 465 fő (319 nő és 146 férfi , átlagéletkor 30,4 év; SD = 10,9 év, 18–72 év között) töltötte ki a következő kérdőíveket: Sternberg-féle Trianguláris Szerelem Kérdőív (STLS), kapcsolati elégedettség skála (RAS-H), páros megküzdés kérdőív (DCI-H), szexuális motiváció kérdőív (YSEX?-HSF).
Eredmények
A faktorelemzés megmutatta, hogy a Szerelem Kérdőív magyarra fordított itemei ugyanolyan hármas szerkezetbe illeszkednek, mint az amerikai változatban. A Szerelem Kérdőív mindhárom skálája pozitív irányú, közepes erősségű korrelációt mutat a páros megküzdés kérdőív összesített skáláival, valamint a párkapcsolati elégedettséggel. Ugyanakkor mindhárom szerelem skála csak alacsony vagy értelmezhetetlenül alacsony korrelációt mutat a szexuális motivációval.
Következtetések
A Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív magyar változata (STLS-H) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelem mérésére.
Theoretical background
Sternberg’s Triangular Love Scale (STLS) is one of the questionnaires developed to study the phenomenon of romantic love. The rationale of Sternberg’s triangular love theory that romantic love is a complex emotion that can be described as a peculiar combination of its three components (intimacy, passion, commitment). STLS has already been translated into more than 25 languages and has become the starting point for hundreds of studies.
Aim of current study
The aim of our research was to prepare, psychometrically check and validate the Hungarian version of STLS.
Method
In the research, we used two samples and conducted a survey with online questionnaire packages. Sample 1 Factor analysis: we worked with the data of 1305 subjects (739 women and 566 men; mean age = 30.01 years; SD = 10.92; 18-72 years). Sample 2 Validation: Our questionnaire-package completed by 465 individuals (319 women and 146 men, mean age 30.4 years; SD = 10.9 years, 18-72 years): Stern-berg’s Triangular Love Scale (STLS), Hungarian version of Relationship Satisfaction Scale (RAS-H), Hungarian version of Dyadic Coping Inventory (DCI-H), sexual motivation questionnaire (YSEX?-HSF).
Results
The factor analysis showed that the items of the love questionnaire translated into Hungarian fit into the same triple structure as in the American version. All three scales of the love questionnaire show a positive medium strength correlation with the overall scales of the Dyadic Coping Inventory as well as the Relationship Satisfaction Scale. However, all three scales of STLS show only a low or incomprehensibly low correlation with sexual motivation.
Conclusions
The Hungarian version of the Sternberg’s Triangular Love Scale (STLS-H) is a valid tool with the same factor structure as the original, with high internal reliability indicators, which may be suitable for measuring love in Hungarian research.
A fájdalomkatasztrofizálás, a krónikus fájdalom elfogadása és a reménytelenség hatása az életminőségre, degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében
The impact of pain catastrophizing, acceptance of chronic pain and hopelessness on quality of life of female patients with low back pain
Elméleti háttér: Jelen tanulmányunkban a lumbális gerincszakaszon diagnosztizált elváltozások (porckorongsérv, csigolyaelcsúszás, szegmentális instabilitás) okozta krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében vizsgáljuk a fájdalomkatasztrofizálás, a fájdalom elfogadása és a reménytelenség konstruktumainak az egyén életminőségére gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek életminősége jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges személyeké, amellyel összefüggésben feltételezhető a fájdalomkatasztrofizálás, valamint a reménytelenség negatív hatása, ugyanakkor valószínűsíthető a fájdalom elfogadásának pozitív hatása is a krónikus derékfájdalommal élők életminőségére, fizikai és mentális jóllétére. Cél: Jelen tanulmány fő célja a mentális és szomatikus életminőséget előrejelző tényezők vizsgálata degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban 121 fő (átlagéletkor: 47,9 [SD = 10,9] év) vett részt. Mérőeszközök: SF-36 kérdőív, Reménytelenség Skála, Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív, Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív. Eredmények: A fizikai életminőséghez kapcsolódó modellben a tehetetlenség (β = 0,34; p < 0,001) és az, hogy a válaszadó mennyi ideje él együtt gerincbetegségéből adódó panaszaival (β = 0,27; p = 0,007) pozitívan jelezték előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,34; p = 0,008) pedig negatív irányban jelezte előre a fizikai életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,65; p < 0,001) az indirekt útvonal mellet direkt módon is összefüggött a fizikai életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 75%. Az illeszkedési mutatók megfelelőek (χ 2(7) = 10,29; p = 0,173, CFI = 0,98, TLI = 0,98, RMSEA = 0,06 [90% CI: 0,01–0,14], SRMR = 0,06). A mentális életminőség prediktorait tesztelő modellben az eredmények szerint a tehetetlenség (β = 0,41; p < 0,001) pozitívan, a krónikus fájdalom elfogadása (β = –0,34; p = 0,004) negatívan jelezte előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,25; p = 0,017) pedig negatív irányban jelezte előre a mentális életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,64; p < 0,001) az indirekt útvonal mellett direkt kapcsolatot is mutatott a mentális életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 61%, és a modell illeszkedése is megfelelő (χ 2(7) = 11,30; p = 0,126, CFI = 0,99, TLI = 0,98, RMSEA = 0,07 [90% CI: 0,01–0,15], SRMR = 0,05). Következtetések: A gerincproblémákból fakadó krónikus fájdalommal való együttélés az életminőség több dimenzióját is érinti. A fájdalom katasztrofizálása kapcsán a tehetetlenség érzése fokozza a reményvesztett állapotot, valamint negatívan befolyásolja a mentális és fizikai életminőséget egyaránt. A reményvesztett állapot hasonlóképpen a mentális és a fizikai életminőségi mutatókban egyaránt negatív irányú változást okoz. Ezzel szemben a fájdalom elfogadása jobb mentális életminőséget, valamint a reménytelenség érzésének csökkenését eredményezheti. Mindezek okán, a fájdalomélményhez kapcsolódó kogníciók módosítása, az azzal való megküzdés képességének elsajátítása és a tehetetlenség érzésének átkeretezése valószínűsíthetően vezethet el az érintett személyek jobb fizikai és mentális életminőségéhez.
Introduction: In this study we examine the effect of pain catastrophizing, pain acceptance, and hopelessness on quality of life (QoL) of female patients with chronic low back pain (caused by disc herniation, vertebrae slippage or segmental instability). Numerous studies suggested that pain catastrophizing, and pain acceptance are closely related to the quality of life of patients with chronic low back pain, having a significant negative effect on the physical and mental well-being of the individuals. However, the positive effect of pain acceptance on the patient’s quality of life could be also assumed. Objectives: The primary aim of this study was to examine the factors that predict the mental and physical quality of life of chronic low back pain female patients. Methods: This cross-sectional study involved 121 female patients (agemean= 47.9 [SD = 10.9] years). Measures: Beck Hopelessness Scale, Short Form 36 health survey questionnaire, Pain Catastrophizing Scale, Chronic Pain Acceptance Questionnaire. Results: Regarding the physical Qol, the analyses revealed that helplessness (β = 0.34, p < 0.001) and the time since the onset of pain symptoms (β = 0.27, p = 0.007) predicted positively the degree of hopelessness. Hopelessness (β = –0.34, p = 0.008) in turn, had a negative direct effect on the physical Qol. Moreover, and besides the indirect pathway, helplessness (β = –0.65, p < 0.001) had a direct negative effect on the physical quality of life of the patients. Explained variance is 75%. The model fit the data well (χ 2(7) = 10.29, p = 0.173, CFI = 0.98, TLI = 0.98, RMSEA = 0.06 [90% CI: 0.01–0.14], SRMR = 0.06). Regarding the model of mental quality of life, the analyses revealed that helplessness (β = 0.41, p < 0.001) positively, while the acceptance of chronic pain (β = –0.34, p = 0.004) negatively predicted the degree of hopelessness. Hopelessness in turn (β = –0.25, p = 0.017) had a direct negative effect on the mental Qol. Helplessness, moreover, also had a direct effect (β = –0.64, p < 0.001) on mental Qol. Explained variance is 61%. The model of mental quality of life showed a proper fit (χ 2(7) = 11.30, p = 0.126, CFI = 0.99, TLI = 0.98, RMSEA = 0.07 [90% CI: 0.01–0.15], SRMR = 0.05). Conclusions: The analyses revealed that chronic back pain affects several dimensions of quality of life. The results showed that pain catastrophizing and helplessness increase the feelings of hopelessness, which, in turn, negatively influences the patients’ mental and physical quality of life. Hopelessness results in negative changes both in mental and physical quality of life indicators. These results suggest that increasing coping with pain, restructuring the sense of helplessness, and the acceptance of chronic pain can enhance the mental quality of life as well as decrease the feelings of hopelessness.
Background and aims
Internet addiction is a non-substance-related addiction disorder with progressively growing prevalence. Internet addiction, like substance-related addictions, has been linked with high impulsivity, low inhibitory control, and poor decision-making abilities. Cortical thickness measurements and trait impulsivity have been shown to have a distinct relationship in addicts compared to healthy controls. Thus, we test whether the cortical correlates of trait impulsivity are different in Internet addicts and healthy controls, using an impulsive control group (smokers).
Methods
Thirty Internet addicts (15 females) and 60 age- and gender-matched controls (30 smokers, all young adults aged 19–28 years) were scanned using a 3T MRI scanner and completed the Barratt Impulsiveness Scale.
Results
Internet addicts had a thinner left superior temporal cortex than controls. Impulsivity had a significant main effect on the left pars orbitalis and bilateral insula, regardless of group membership. We identified divergent relationships between trait impulsivity and thicknesses of the bilateral middle temporal, right superior temporal, left inferior temporal, and left transverse temporal cortices between Internet addicts and healthy controls. Further analysis with smokers revealed that the left middle temporal and left transverse temporal cortical thickness change might be exclusive to Internet addiction.
Discussion
The effects of impulsivity, combined with a long-term exposure to some specific substance or stimuli, might result in different natures of relationships between impulsivity and brain structure when compared to healthy controls.
Conclusion
These results may indicate that Internet addiction is similar to substance-related addictions, such that inefficient self-control could result in maladaptive behavior and inability to resist Internet use.
Background and aims
Structural differences in higher-order brain areas are common features of behavioral addictions, including Internet addiction (IA) as well. Taking into consideration the limited number of studies and methods used in previous studies on IA, our aim was to investigate the correlates of IA and the morphometry of the frontal lobes.
Methods
To observe these relationships, the high-resolution T1-weighted MR images of 144 healthy, Caucasian, university students were analyzed with volumetry and voxel-based morphometry. The Problematic Internet Use Questionnaire (PIUQ) was used to assess IA.
Results
We found significant correlations between PIUQ subscales and the volume of the right pars opercularis volume and gray matter mass in women.
Discussion and conclusion
The increased gray matter measures of this structure might be explained with the extended effort to control for the impulsive behavior in addiction, and with the increased number of social interactions via the Internet.
