Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: András Novák x
Clear All Modify Search
Authors: Gábor Bognár, András Novák and Gábor István

Absztrakt

A masszív lokalizált lymphoedema (MLL) a túlsúlyos betegek súlyos kórképe. Az MLL a test egyes részeinek helyi óriási duzzanataként jelentkezik jellegzetes bőrtünetekkel. Az MLL-t „pseudosarcomának” is nevezik a sarcomára jellemző pathologiai és morphologiai megjelenése miatt. Sebészi ellátás nélkül az MLL angiosarcomává alakulhat. Egy 54 éves (BMI: 48,6) férfi beteg kapcsán ismertetjük e ritka, ám a morbid obesitasú betegek között emelkedő tendenciát mutató betegséget.

Restricted access

Absztrakt

Az emlő-helyreállító műtétek között a latissimus dorsi myocutan lebeny azonnal beültetett végleges implantátummal (LDI) elterjedt megoldás. Jelen munkánk célja a LDI rekonstrukció eredményének feldolgozása az életminőség, az esztétika és a betegelégedettség szempontjából. Kérdőíves felmérés során az első tíz LDI rekonstrukción átesett betegünket kérdeztük. Magas elégedettséget igazoltunk az életminőség és az esztétika terén, ami arra utal, hogy a LDI technika kiváló lehetőség az emlőrekonstrukcióra.

Restricted access

Absztrakt

Az emlőrákos esetek 5–20%-át teszik ki a centrálisan elhelyezkedő emlőmalignomák, melyek kezelésében hosszú időn át nem volt elfogadott az emlőmegtartó műtét. E daganatoknál a hagyományos sebészi megoldás a mastectomia volt. A centrális emlődaganatoknál gyakori az emlőbimbó és bimbóudvar együttesének érintettsége, melynek sebészi kezelése szükségessé teszi annak teljes eltávolítását a tumor körüli megfelelő nagyságú biztonsági zónával, ami sok esetben megfelelő rekonstrukció nélkül kifogásolható kozmetikai eredményhez vezet. Az onkoplasztikai sebésztechnikák alkalmazásával ezekben az esetekben az onkológiai biztonság mellett jó kozmetikai eredménnyel végezhető el az emlőmegtartó műtét. Közleményünkben a centrális quadrantectomiát és az ezt követő inferior dermoglandularis Grisotti-lebennyel való emlőrekonstrukciót értékeljük.

Restricted access
Authors: Gábor Bognár, András Novák, György Ledniczky and Gábor István

Absztrakt

Az emlő-helyreállító műtétek eredményei a betegek számára nem mindig kielégítőek. A latissimus dorsi izomlebennyel végzett helyreállító műtét megfelelő lehetőség, és endoszkópos preparálás mellett a háti heg is elkerülhető. A hónaljban ejtett egyetlen metszésen keresztül a bőrmegtartó mastectomia és a sentinelnyirokcsomó-eltávolítás vagy az axillaris lymphadenectomia is elvégezhető. Az azonnali emlőrekonstrukcióhoz egyes esetekben a latissimus dorsi izomlebeny használható fel, amely endoszkóposan asszisztáltan ebből a metszésből kipreparálható. A bemutatott beteg az esztétikai és a funkcionális eredménnyel is elégedett volt, a mell alakjának megőrzése és a háti heg mellőzésének köszönhetően.

Restricted access
Authors: Zoltán Lóderer, Gábor Bognár, Csaba Berki, Gábor Bognár, András Novák and Pál Ondrejka

Absztrakt

A saját szövettel végzett emlő-helyreállítás kiváló lehetősége a DIEP (deep inferior epigastric perforator) lebennyel végzett rekonstrukció. Az alsó median laparotomia műtéti hege kihívást jelent, ha az ellenoldali emlő mérete a teljes hasfali lebeny felhasználását indokolja a megfelelő volumen elérése végett. Három ilyen esetben kettős DIEP lebenyekkel végeztünk rekonstrukciót, mikrosebészeti módszerrel. A betegek szövődmény nélkül gyógyultak, jó esztétikai eredmény mellett. A módszer biztonságos lehetőséget kínál, és bővíti az emlő-helyreállítás spektrumát.

Restricted access

Absztrakt

Az anorectalis régió daganatai miatt végzett abdominoperinealis exstirpatiót (APE) követő perinealis sebgyógyulási zavarok komoly kihívást jelentenek a sebész számára. A sebgyógyulás körüli szövődmények csökkentését célzó sebészi lehetőségek közé tartozik a myocutan lebennyel való perinealis rekonstrukció is. Cikkünk irodalmi áttekintést nyújt az abdominoperinealis exstripatiót követő verticalis rectus abdominis myocutan (VRAM) lebennyel végzett perinealis rekonstrukciók eredményeiről. A kombinált neoadjuváns radio-kemoterápia elterjedése és a sebészi radikalitás kiterjesztésének lehetősége olyan kettős kockázattal jár, melynek csökkentésére hasznos lehetőség a colorectalis és a plasztikai sebész együttműködése.

Restricted access
Authors: Zoltán Lóderer, Gábor Bognár, András Novák, Csaba Berki, Gábor Sándor, Gábor Bognár and Pál Ondrejka

Absztrakt

Bevezetés: A radiális alkari szabad lebeny gyakran az első választott eljárás a nyelv rekonstrukciójában, de hátránya az adóhely morbiditása. Egy másik, vékony, fasciocutan szabad lebeny iránti igény eredményezte az arteria suralis medialis perforator lebeny (MSAP) alkalmazását. Módszer: A nyelvgyöki és szájfenéki daganatok miatti radikális exstirpatiót követő helyreállításra három betegnél alkalmaztunk MSAP lebenyt. Eredmények: A lebenyt minden esetben egy domináns perforator látta el. A bőrlebenyek mérete 20 és 34 cm2 között volt, az értörzs hossza 8,2–11 cm, az átlagos lebenyvastagság 6,5 mm volt. Összefoglalás: A vékony MSAP lebeny kiváló alternatíva a szájfenék és a nyelv helyreállításában elenyésző adóhelyi morbiditás mellett.

Restricted access
Authors: Pál Ondrejka, Ferenc Siket†, Mária Bakos, Márta Vámos, András Novák and István Sugár

Absztrakt:

Az extrém kövérség kezelésére kifejlesztett eljárások közül az állítható gyomorgyűrű korábban igen elterjedt volt. Alkalmazását azonban számos késői panasz, illetve szövődmény kísérte, ezért egyre gyakrabban fordul elő, hogy eltávolításra kerülnek. Egy ilyen beavatkozás után fél évvel kialakult teljes gyomorkimeneti elzáródás klinikai képét előidéző belső kizáródás esetét mutatjuk be. A belső kizáródást az okozta, hogy a pylorusrégió becsúszott a gyűrű eltávolításakor készített plicatio és a gyomorcorpus fala közé. A beteg a műtéti megoldás után gyógyult. Hasonló okból kialakult gyomorelzáródás esetével az irodalom tanulmányozása során nem találkoztunk.

Restricted access
Authors: István Hartyánszky, András Kollár, Krisztina Kádár, László Ablonczy, Edit Novák and Attila Tóth

Bevezetés: A balkamra-kiáramlási pálya, az aortagyök és a billentyű betegségeinek sebészi kezelése a technika fejlődésével folyamatosan változik, csak a Ross-műtét jelent 45 éve standard megoldást. Cél: A szerzők egy sebész eredményei alapján vizsgálták a Ross-műtét korai és középtávú eredményeit a veleszületett szívhibák kezelésében. Módszerek és betegek: 2001 és 2011 között Ross-műtétet 40, Ross–Konno-műtétet 17, Ross–Konno-műtétet mitralisbillentyű-műtéttel kombinálva hat betegen (életkor: 28 nap–21 év, átlag: 10 év; testsúly: 3,4–96 kg, átlag: 8,8 kg) végeztek. A Ross-műtét 15 esetben primer aortainsufficientia (nyolc esetben VSD-vel társult), 25 betegben aortastenosis tágítása utáni insufficientia miatt történt. Ross–Konno-műtét esetén az indikációt négy esetben subaorticus stenosissal társuló billentyűbetegség, egy esetben izolált aortastenosis, 12 betegben aortastenosis tágítása utáni insufficientia jelentette. Mitralisbillentyű-plasztikát, illetve műbillentyű-beültetést Ross–Konno-műtét mellett három betegben Shone-szindrómában, három betegben komplett pitvar-kamrai septumdefektus-rekonstrukció után végeztek. Eredmények: Ross-műtét után egy korai (agyi szövődmény) és egy késői (homograftendocarditis) mortalitás volt, egy esetben autograftendocarditis miatt homograftimplantációt követően 12 éves korban Bentall-műtét történt. Autograftelégtelenség miatt egy beteg vár reoperációra. Ross–Konno-műtét után korai és késői mortalitás nem volt, reoperációra nem volt szükség. Ross–Konno-műtét+mitralisműbillentyű-beültetést követően egy 28 napos újszülöttet vesztettek el; hároméves utánkövetés során öt betegnél reoperációra nem volt szükség. Következtetés: Gyakorlott sebész kezében a Ross-műtét, Ross–Konno-műtét és a mitralisbillentyű-sebészetével társuló Ross–Konno-műtét nagyon jó korai és középtávú eredménnyel végezhető. Újszülött-, csecsemő- és kora gyermekkorban balkamra-kiáramlási betegségekben csak a Ross-, Ross–Konno-műtéti megoldás jön szóba. A Ross–Konno-mitralis műtéti megoldás komplex beavatkozás, de sikeres megoldás az alternatív („egykamrás repair”, transzplantáció) megoldásokkal szemben. Orv. Hetil., 2013, 154, 219–224.

Open access
Authors: Orsolya Huszár, Attila Zaránd, Gyöngyi Szántó, Viktória Juhász, Eszter Székely, András Novák, Béla Ákos Molnár and László Harsányi

Absztrakt

A leiomyoma a simaizom ritka, jóindulatú daganata, amely előfordulhat bárhol az emberi szervezetben. A szerzők 60 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a lágyékhajlatban gigantikus méretű, Müller-cső-eredetű myxoid leiomyoma keltette akut hasi kórkép gyanúját. A kivizsgálást követően jobb oldalon femoralisan, fekvő helyzetben a lábszár középső harmadáig lelógó, legnagyobb kiterjedésében 335 × 495 × 437 mm nagyságú, 33 kg súlyú tumoros elváltozást távolítottak el, majd a szövethiányt az onkoplasztikai alapelveknek megfelelően rekonstruálták. Utánkövetés során tumorrecidíva nem igazolódott és a beteg életminősége jelentősen javult. Orv. Hetil., 2016, 157(10), 392–395.

Open access