Absztrakt:

Az önkéntelen gyermektelenség a reproduktív korban lévő párok nagyjából 9–15%-át érinti. Ismert, hogy a gyermektelenség jelentős részének hátterében a férfi reprodukciós működési zavara áll. A férfimeddőség kivizsgálásának elengedhetetlen részét képezik a képalkotó módszerek, melyek közül is a gyakorlatban az ultrahangvizsgálatok bírnak kiemelt jelentőséggel. A jelen tanulmányban az elsődleges célunk, hogy összefoglaljuk az ultrahang-diagnosztika szerepét a gyermektelenség okának tisztázásában. Technikai és metodikai szempontok szerint csoportosítva bemutatjuk azokat a vizsgálati eredményeket, melyek a páciens további kivizsgálását és kezelését alapvetően befolyásolhatják. A here vizsgálatában új, ígéretes módszernek tekinthető a szonoelasztográfia. A strain elasztográfia a szövet rugalmasságát jeleníti meg, melynek alapján a vizsgált terület szöveti szerkezetéről additív információ nyerhető. A módszer a hagyományos ultrahangvizsgálat kiegészítéseként egyre több helyen elérhető, de szerepe a férfimeddőség kivizsgálásának menetében még nem meghatározott. Orv Hetil. 2018; 159(21): 815–822.

Absztrakt:

Az endometriosissal küzdő betegek száma, ezen belül az atípusos megjelenési formák előfordulása is folyamatosan növekszik, ez pedig a képalkotó diagnosztát is növekvő kihívás és fejlődés elé állítja. Retrospektív módon a 2016 és 2018 közötti, női páciensek esetében végzett ultrahangvezérelt intervenciós vizsgálatokat tekintettük át, melyek ismeretlen dignitású hasfali terime miatt történtek a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködő diagnosztikai központjainkban. A hasfali eltérések közül egyet CT-, a többit ultrahangvizsgálat során észleltük mellékleletként. Összesen 12 eset felelt meg a beválogatási feltételeknek. A betegek átlagéletkora 59 év (29–79 év), az eltérések átlagos mérete 34,4 mm (20–49 mm) volt; az anamnézisben hasfali műtét 8 esetben szerepelt. A kivizsgálás indikációja minden esetben malignus folyamat vagy annak gyanúja volt, a mintavételt 4 esetben MRI-vizsgálat előzte meg. Ezeken kívül további 2 esetben a hasfali képlet excízióját nem előzte meg ultrahangvezérelt mintavétel, az endometriosis diagnózisát az eltávolított képlet patológiai vizsgálatával állítottuk fel. Egy esetben a szövettani diagnózis primer, serosus típusú epithelialis malignus tumort, hat esetben metasztázist, hat esetben endometriosist, egy esetben pedig hasfali tályogot igazolt. Az endometriosis a fiatalabb korosztályban fordult elő. Fiatal, praemenopausában lévő nőbetegek hasfali képletének eseteiben az endometriosis valószínűsége kifejezetten nagy, főként, ha az anamnézisben szülészeti vagy nőgyógyászati műtét is szerepel. Az elváltozás felismerésében, illetve a későbbi sebészi kezelés megtervezésében az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1395–1402.

Absztrakt:

Bevezetés: A prosztataspecifikus membránantigén (PSMA) egy transzmembránfehérje, amely a prosztatarákos sejtek felszínén fokozott mértékben van jelen. Az utóbbi években számos PSMA-specifikus ligandot fejlesztettek ki, melyek az eddigi adatok alapján eredményesen használhatók mind a primer prosztatarák, mind a recidívák és metasztázisok kimutatására. Célkitűzés: Munkánk célja egy, a rutindiagnosztikában alkalmazható ^99mtechnéciummal jelölt radiofarmakon klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának vizsgálata volt. Módszer: 15 férfi beteget vizsgáltunk, akiknél szövettanilag prosztataadenocarcinomát igazoltak, és a klinikai adatok alapján a betegség progressziójának vagy recidívájának gyanúja vetődött fel. Egy héten belül egésztest-PSMA-SPECT/CT-t, valamint a prosztata- és kismedence-régióról multiparametrikus MR-leképezést végeztünk. A SPECT-vizsgálatokhoz ^99mTc-mas3-y-nal-k(Sub-KuE) radiofarmakont használtunk. A képeket egymástól függetlenül vizuálisan értékeltük. Az eredményeket a betegek követése során készült csontszcintigráfiás képekkel is összevetettük. Eredmények: Összesen 22 PSMA-pozitív laesiót találtunk. Ezek közül 9 az MR látóterén kívül, 13 azon belül volt. Az MR látómezejébe eső 13 laesióból 7 esetben egyezett az MR és a SPECT/CT eredménye, 5 esetben az MR-vizsgálaton nem volt kóros eltérés a PSMA-dúsulásnak megfelelően. Egy esetben az MR felvetette a metasztázis gyanúját, de azon a helyen nem volt kimutatható kóros radiofarmakonhalmozás. Két betegnél egyik vizsgálat során sem találtunk prosztataeredetű malignitásra utaló jelet. Négy betegnél mutattunk ki PSMA-pozitív csontmetasztázist. Közülük egy esetben egyezett a PSMA-SPECT és a csontszcintigráfia eredménye, egy esetben a negatív csontszcintigráfia ellenére a PSMA-SPECT/CT vizsgálat áttétet mutatott. Következtetés: Az általunk vizsgált radiofarmakon a prosztatarákok vizsgálatában jól használható ígéretes diagnosztikum, amely a csontmetasztázisok specifikus ábrázolása mellett a lokális recidívák és visceralis áttétek megjelenítésére is alkalmas. Orv Hetil. 2018; 159(35): 1433–1440.

Összefoglaló. A pajzsmirigy az első szervek közé tartozik, melyek megjelenítésében, betegségeinek felfedezésében az ultrahang-diagnosztikának fontos szerepe van. A pajzsmirigybetegségek a lakosság jelentős részét érintik, és a technika fejlődésével egyre több pajzsmirigyeltérés, göb kerül felfedezésre. A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatainak nincs egy bizonyos specifikus jele, viszont az ultrahangkép alapján meghatározhatók a malignitásra gyanús eltérések. Erre az elmúlt években több összefoglaló rendszer is született. Jelen összefoglaló tanulmányunknak az a célja, hogy bemutassuk a pajzsmirigy ultrahangdiagnosztikájának fejlődését; összehasonlítsuk az egyes leletezési rendszereket, úgymint TIRADS, EU-TIRADS, K-TIRADS, melyek célja a feltehetőleg rosszindulatú göbök kiszűrése, azonosítása a mindennapi rutinmunka során; vizsgáljuk a különböző rendszerek kapcsolatát a patológia által használt Bethesda-pontrendszerrel. Az ultrahangvizsgálat megfelelő értékelése, a pontrendszerek ismerete segíthet a pajzsmirigygöb differenciáldiagnózisában, a követési frekvencia meghatározásában, csökkentheti az aspirációs citológiák számát, ezzel támogatva a klinikai döntéshozatalt. Orv Hetil. 2021; 162(14): 530–541.

Summary. The thyroid gland was one of the first organs, the ultrasound (US) examination of which has played an important role. The thyroid diseases affect a large part of the population, and with the development of imaging technology, more and more thyroid abnormalities, nodules and malignant lesions are being discovered. There are no specific signs of thyroid cancer, but the suspicious signs could be determined by US. In recent years, several systems have been developed. The aim of our review is to demonstrate the development of US diagnostics of the thyroid gland; to compare the different reporting systems, such as TIRADS, EU-TIRADS, K-TIRADS, which should help to identify the questionable lesions in the daily routine work. We examine the relationship between the different US systems and the Bethesda point score used by pathologists. The literature review shows that the US examination supports the clinical decisions, helps to select, who should have a fine-needle biopsy, and allows to determine the frequency of follow-up. The number of unnecessary fine-needle biopsies could be reduced, too. Our paper is part of a bigger research, the ethical license number is 23/2020, University of Szeged. Orv Hetil. 2021; 162(14): 530–541.

Abstract

Absztrakt:

A congenitalis adrenalis hyperplasia különféle megjelenési formáiban a testicularis adrenalis rest tumorok prevalenciája eltérő. A tapintható, általában kétoldali hereelváltozás az esetek 90–95%-ában a 21-hidroxiláz enzim hiánya okozta mellékvesekéreg-hyperplasia következményeként jelenik meg. Az adrenalis rest tumorok, bár jól ismert elváltozások, diagnózisuk és kezelésük multidiszciplináris megközelítést igényel. Az endokrinológiai, urológiai, patológiai és radiológiai szakmák együttműködése kiemelkedően fontos. Amennyiben korai stádiumban felismerésre kerül, adekvát szteroidhormon-emelés segíthet a térfoglalás méretének csökkentésében. Késői felismerés esetén azonban irrevezibilis károsodás jön létre, mely infertilitáshoz vezet. Mivel a kezelés az egyéb jó- és rosszindulatú hereelváltozásokhoz képest jelentősen különbözik, fontos a korai és pontos diagnózis felállítása. Esetismertetésünk kapcsán a testicularis adrenalis rest tumorok differenciáldiagnoszikai és kezelési nehézségeit multidiszciplináris szemszögből mutatjuk be. Orv Hetil. 2020; 161(16): 623–631.

Összefoglaló. A scrotum képalkotó vizsgálóeljárásai közül elsőnek választandó az ultrahang, mivel könnyen hozzáférhető, szenzitivitása és specificitása magas. Szerepe kiemelendő mind az intratesticularis eltérések differenciáldiagnózisában, mind pedig a kevésbé ismert paratesticularis eltérések esetében. Az urológiai ambulancián egy 56 éves férfi jelentkezett kivizsgálásra tapintható terime miatt. Ultrahangvizsgálattal paratesticularis elváltozás látszódott, mely a vizsgálat során az inguinalis csatorna irányába többször elmozdult. A laesio dignitása nem volt meghatározható, ezért műtéti eltávolításra került sor. A szövettani vizsgálat a férfiak körében ritkán előforduló angiomyofibroblastoma diagnózisát véleményezte. A paratesticularis elváltozások ugyan ritkán fordulnak elő, de a gyakoribb entitások és azok ultrahangos sajátosságainak ismerete elengedhetetlen a terápia tervezése szempontjából. Orv Hetil. 2021; 162(34): 1376–1382.

Summary. Ultrasonography is the basic imaging technique for the evaluation of testicular structures because it is easily accessible and has high sensitivity and specificity. It plays a significant role in the differential diagnosis of intratesticular changes, in addition, its role should be emphasised in rare paratesticular abnormalities. A 56-year-old male presented in the urology department complaining of a palpable inguinal mass and was referred to ultrasonography for further evaluation. A scrotal ultrasound was performed, and it described a mobile paratesticular mass without any specific characterizations. Therefore the lesion was removed, and the histological analysis established the diagnosis of angiomyofibroblastoma. Paratesticular lesions are rare, but it is essential to know the frequent abnormalities and the corresponding ultrasound findings for planning of treatment. Orv Hetil. 2021; 162(34): 1376–1382.