Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: András Szalai x
- Refine by Access: All Content x
Moholy-Nagy felfogása szerint a struktúra meghatározza a textúrát és determinálja a faktúra lehetőségeit. A mai építészet faktúradomináns tendenciáinak esztétikája számára azonban mintha ez az egymásra épülés már nem jelentene semmit. Ma a faktúra az, amiből textúra és struktúra is származtatható, s az anyag legfeljebb a megvalósítás időleges korlátait jelöli ki. Esztétikai értelemben mindez a neoavantgárd festészet és a textilművészet korábbi (egyoldalú) viszonyára emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a mai építészetben, ahol a képzőművészethez hasonlóan az univerzális utópiák dekonstrukciója folyik, már nem elég a puszta esztétikai intenció; filozófiai „belépőre” – kontextusra, reklámszókincsre – is szükség van. S ezt, illetve az ehhez szükséges fogalmakat az építészet elmélete sokszor a legújabb matematikai vagy filozófiai (tér)elméletekben, és többnyire az euklideszi geometrián kívül, véli felfedezni: topológiában, tendológiában, plektikában és másban. Kérdés, hogy az építészet – a konkrét, geometriailag ábrázolt formák megvalósítása esetében – kívül kerülhet-e az euklideszi geometria terén.
As a result of deterioration of sensus communis, common perception, taste truth and beauty together with goodness became independent, and "clearness" of poetry was questioned and expressing power of words and forms gradually seem to be lost. In this utterly uncertain situation there seems to be only one chance for author and critique: make an effort for authenticity, knowing that all the compositions and all the possible evaluations and interpretations demand it, as after "the history of being forgotten" has ended n as Heidegger says n almost all that earlier only used to be "tasks" become problems. Referring all this to the national architecture and national architectural way of thinking we can state that the absence of critical thinking that would be the starting point to possible theories can be extremely felt. Sharply stated: if it were only "tasks" in the national architecture to be solved (Lajos Fülep) and no "problems" to be thought through and to be solved. Identifying this absense is also missing. We can also feel that showing this state of absence as a problem is not missing for the profession of architecture.
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: A femtoszekundumlézer-asszisztált perforáló keratoplasztika műtéti eredményeinek bemutatása. Betegek és módszer: Huszonöt szemen 25 műtétet végeztünk, az indikációk a következők voltak: pseudophakiás bullosus keratopathia (n = 10), keratoconus (n = 4), dystrophia corneae (n = 5), leucoma corneae (n = 4), opacitas zonularis (n = 2). Mind a donor, mind a recipiens trepanálását VisuMax femtoszekundumos lézerkészülék (Carl Zeiss Meditec AG, Jéna, Németország) segítségével végeztük. Minden alkalommal a donorszövetet trepanáltuk ki elsőként, mesterséges elülső csarnok segítségével (Moria, Antony, Franciaország). A műtéti terv felállításához, majd a posztoperatív szakban különböző cornealis képalkotó vizsgálatokat végeztünk. A törőerőt corneatopográffal (TMS-4, Tomey, Nürnberg, Németország) és Scheimpflug-kamerával (Pentacam HR, Oculus, Wetzlar, Németország) mértük meg. A centrális corneavastagságot Pentacammal, az endothelialis sejtszámot spekulár mikroszkóppal (SP3000P, Topcon, Tokió, Japán) határoztuk meg. A cornea szerkezetét az elülső szegmentum vizsgálatára alkalmas optikaikoherencia-tomográffal (Visante, Carl Zeiss Meditec AG) tanulmányoztuk. A vizsgálatokat az első évben négy alkalommal, majd évente végeztük el. A követési idő egységesen 3 év volt. Eredmények: A műtét utáni átlagos korrigált, decimális távoli látóélesség folyamatosan javult, a műtét előtti 0,1 ± 0,1-ről a követési idő végére 0,71 ± 0,18-re (p = 0,03). A követési periódusban valamennyi transzplantátum tiszta maradt, immunrejekció nem fordult elő. A topográfiás astigmatismus az első hónapban 4,5 ± 3,1 D volt, összességében csökkenő tendenciát mutatott, de már nem változott szignifikánsan a 3 éves követés alatt. Az átlagos centrális corneavastagság a 3 év alatt 60 µm-en belül változott, szignifikáns eltérést itt sem mutattunk ki az első hónapi (564 ± 52 µm), a köztes és a 3. évi átlagérték (596 ± 64 µm) között (p = 0,1). Az átlagos centrális endothelialis sejtszám folyamatosan csökkent, majd stagnált, de szignifikáns eltérést itt sem figyeltünk meg az első (1641 ± 433 sejt/mm2) és az utolsó kontroll (1220 ± 391 sejt/mm2, p = 0,1) értékei között. Következtetések: A femtoszekundumlézer-asszisztált szaruhártya-átültetés során a donor és a recipiens trepanációja automatikusan, nagy pontossággal történik. A precíz metszésfelszín kiváló sebegyesítést és sebgyógyulást eredményez. A műtéten átesett betegek rehabilitációja mind funkcionális, mind anatómiai szempontból kedvező és gyors. Orv Hetil. 2018; 159(17): 671–676.
Bevezetés: A B19 humán parvovírus-fertőzés magyarországi incidenciája nem ismert. Cél: A szerzők célul tűzték ki az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet virológiai laboratóriumában 2011-ben diagnosztizált B19 humán parvovírus-fertőzéses esetek elemzését. Módszer: A betegek klinikai és laboratóriumi adatait retrospektív módon a vizsgálati indikációt felállító klinikusok által rendelkezésre bocsátott, illetve a kórházba felvételt nyert betegek kórtörténeti dokumentációja alapján elemezték. Eredmények: 2011-ben 72 betegben igazoltak enzimimmunoassay-vel aktuális B19 parvovírus-fertőzést. A klinikai diagnózis az igazolt esetek 30,6%-ában B19 parvovírus-fertőzés, 16,7%-ában tranziens aplasztikus krízis, 8,3%-ában ízületi betegség, 4,1%-ában akut hepatitis volt. A betegség négy fázisának tünetei (légúti és vérképző rendszeri tünetek, arcexanthema, testexanthema, ízületi tünetek) kettős, hármas vagy négyes kombinációban fordultak elő, illetve az arcexanthemát kivéve egyedüli tünetként is jelentkezett mindegyik. A vezető tünetek az exanthema (74,6%), kóros vérkép (69%), láz (54,9%) és ízületi panaszok voltak (33,8%). Gyakori volt a szokatlan megjelenésű bőrtünet. Akut ízületi betegsége nyolc betegnek volt (11,3%), náluk a kóreredet tisztázása kezelésük és további sorsuk szempontjából volt kulcsfontosságú. Hét várandósnál igazolódott B19 parvovírus-fertőzés (9,9%), egyiküknél hydrops foetalist követően spontán abortusz zajlott le. Az optimális vérvételi időpont ellenére 16 esetben a virális IgG nem volt kimutatható (22,5%). Következtetések: A szerzők tapasztalatai hozzájárulhatnak a B19 parvovírus-fertőzés különböző klinikai megjelenési formáinak megismeréséhez. Orv. Hetil., 2012, 153, 1948–1957.
A szerzők 29 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél a garatmandulák sebészi eltávolítása után egy hónappal bal oldali empyemával szövődött tüdőgyulladás és pericarditis alakult ki. Kórokozóként Eikenella corrodenst azonosítottak a thoracotomiából végzett dekortikáció és empyemakiürítéssel nyert mellkasi folyadék tenyésztése során. A beteget célzott antibiotikus kezelést követően tünet- és panaszmentesen emittálták. Kórházi távozását követő egy hónap után heveny felhasi panaszokkal került sürgősséggel a sebészeti osztályra. Ekkor acalculosus cholecystitis mellett pericardialis punkciót igénylő haemorrhagiás pericarditist észleltek. A polyserositisszel járó kórképet a ritkán előforduló Eikenella corrodens okozta szepszissel magyarázták. A beteg két alkalommal végzett pericardiocentesis és célzott antibiotikus, nem szteroid gyulladáscsökkentő és mycosis kialakulása miatt antimycoticus kezelés mellett egy hónap után gyógyultan hagyta el az intézményt, és azóta is tünet- és panaszmentes. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1873–1876.
Absztrakt:
Bevezetés: A cukorbetegség az egyik leggyakoribb oka a vakságnak az 50 éves vagy idősebb korú lakosság körében. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a cukorbetegség és a retinopathia diabetica (RD) prevalenciájának meghatározása, illetve a cukorbetegek szemészeti ellátása lefedettségének vizsgálata hazánk különböző részein. Módszer: Százöt lakókörzetben, összesen 3675, 50 éves vagy idősebb korú személyt vontunk be a vizsgálatba. A standardizált rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) + diabetic retinopathy module (DRM) segítségével vizsgáltuk a résztvevőket, majd a Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország közötti különbségeket. Eredmények: A cukorbetegség prevalenciája Kelet-Magyarországon (20,9%) magasabb volt, mint Nyugat- (19,5%) és Közép-Magyarországon (19,5%). Az RD prevalenciája Nyugat-Magyarországon (24,1%) magasabb volt, mint Közép- (17,8%) és Kelet-Magyarországon (19,6%). A közép-magyarországi résztvevők között volt a legkisebb azon páciensek aránya (19,1%), akik még sohasem vettek részt szemfenékvizsgálaton. Következtetések: A cukorbetegség szemészeti szövődményei gyakoriságának csökkentése céljából fontos lenne a szemészeti alapellátás – főleg vidéki településeken való – megerősítése, vagy szemészeti telemedicinális országos szűrés bevezetése és végzése. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 362–367.
