Search Results

You are looking at 1 - 10 of 66 items for

  • Author or Editor: András Tóth x
  • All content x
Clear All Modify Search

Stream of consciousness is the manifestation of verbality in writing. Through the narrative technique of stream of consciousness, the writer has the opportunity to use the a very personal tone. This study examines three short stories by Valery Larbaud, the French writer and translator, which are characterized by this unique symbiosis of verbality and orality. This narrative technique is mainly suitable for the depiction of feelings and thoughts and not the narration of events. Its striking structural feature is the incoherent composition of sentences. Larbaud attributed great significance to narration carried out with the technique of stream of consciousness. The heroes of the three Larbaud short stories, which are in the scope of this study, have emotional problems to solve. The main topic of their ``audible thinking'' is the problem of faithfulness and the spiritual and physical distances between man and woman. Journey through time and space often gives the impression of a film script: the narrator depicts past and imaginary future in incoherent structured sentences which resemble the form of snapshots.

Restricted access

Valery Larbaud had a spiritual inclination to love and admiration which thrilled him and made him find pleasure in the different forms of Beauty, including landscapes and literature, women and works of art. He enjoyed them all, but discovering his own limits made him suffer in spite of the spiritual and physical pleasure he felt. According to Valery Larbaud, Italy appears as “the privileged centre of Romanity” and “the Garden of the Empire”, including the Catholic countries of the five continents, Rome being its historical capital. In this paper, we are going to analyse the thematic and technical specificities of the writings about Italy by Valery Larbaud, a citizen of this Empire.

Restricted access

La Traduction Poétique: Questions Formalistes et Atmosphériques Face à L’Impératif de Fidélité Thématique

Réflexions Sur L’Œuvre Théorique D’Ágnes Nemes Nagy et György Somlyó

Hungarian Studies
Author: András Désfalvi-Tóth

La principale idée organisatrice de cet article est la comparaison entre les traditions nationales qui définissent les cadres de la traduction poétique en Hongrie et en France. La traduction littéraire, en tant qu’interaction entre différentes cultures nationales, est examinée sous l’aspect de la « fidélité » formelle et thématique en suivant le fil des écrits théoriques de deux intellectuels-traducteurs hongrois du XXe siècle: Ágnes Nemes Nagy et György Somlyó. La traduction poétique implique la problématique de la réception littéraire au sens le plus large, mais aussi plus concret du mot. Il est également question dans cet article de ce qu’Ágnes Nemes Nagy appelle l’« écart dans la tonalité », c’est-à-dire le problème de l’intelligibilité des éléments significatifs dans les langues hongroise et française, ainsi que des visions concrète et abstraite qui s’y rattachent et qui caractérisent les deux langues à un degré différent. Les intellectuels hongrois se posent ces questions à propos de la réception en France d’un certain nombre d’auteurs hongrois, comme Attila József par exemple, mais aussi à l’occasion de la publication en Hongrie des traductions d’oeuvres poétiques françaises. À un niveau plus général, Ágnes Nemes Nagy et György Somlyó méditent sur les possibilités d’une réalisation parfaite et véritablement achevée de la traduction littéraire, ainsi que sur les conditions et les exigences qui définissent profondément l’entreprise du traducteur.

Restricted access

Kutatásunk célja a víztartóképesség-függvény (VKF) paramétereit az átnézetes térképeink adattartalmával becslő módszerek megbízhatóságának összehasonlítása és továbbfejlesztésük vizsgálata a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA).Az irodalomban fellehető módszerek közül VKF-becslő módszert hazai átnézetes talajtérképi információkra eddig egyedül a Kreybig térképekre alkalmazták (Bakacsi et al., 2012). Ők a talaj higroszkópossága (hy) alapján becsülték adott talaj FAO (1995) fizikai féleség kategóriába tartozását. Wösten és munkatársai (1999) és Nemes (2003) pedotranszfer-függvényei alapján rendelték továbbá a talajhoz a fizikai féleség kategóriára meghatározott víztartóképesség-függvény (VKF) van Genuchten paramétereit (HYPRES_hy és HUNSODA_hy módszerek).Bakacsi és munkatársai (2012) eljárását követve, a MARTHA adatbázison vizsgáltuk a hy és az ötkategóriás FAO fizikai féleség kapcsolatát. A fizikai féleség becslését az Arany-féle kötöttség (KA) alapján is kidolgoztuk.Wösten és munkatársai (1999) módszerével meghatároztuk a MARTHA adatbázis talajainak a FAO fizikai féleség kategóriákra jellemző víztartóképességfüggvényeinek van Genuchten paramétereit. A meghatározást a pF6,2 értéken felül a legalább három, majd a legalább öt mért víztartóképesség-értékű talajmintákon végeztük.Megállapítottuk, hogy a KA alapján hatékonyabb a talajminták FAO fizikai féleség kategóriába sorolása, mint a hy alapján.Abban az esetben, amikor nem áll rendelkezésre mechanikai összetétel és a fizikai féleség kategóriába történő besorolást a talaj higroszkópossága alapján végezzük, akkor a VKF-becslés megbízhatósága szignifikánsan rosszabb. Hazai talajmintákon vizsgálva a MARTHA adatbázison pontosított VKF-becslő módszerek szignifikánsan megbízhatóbbak a HYPRES és HUNSODA VKF-becslő módszereinél. A hy-ból kiinduló MARTHA VKF-becslések annak ellenére szignifikánsan megbízhatóbbak a WÖSTEN és munkatársai (1999) módszerénél (HYPRES), hogy utóbbit nem rontja a fizikai féleségbe sorolás hibája.A dolgozat az EU FP7/2007-2013 (Nr. 263188) MyWater és a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A TÁMOP projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Tamás Hermann, András Makó, Ferenc Máté, Gergely Tóth, and Zoltán Tóth
Restricted access

Tanulmányunk megírásával az volt a célunk, hogy bemutassuk miként fejlődött a hazai földminősítés tudománya a 19. század végének közgazdasági alapjaira épülő és földadóztatási célokat szolgáló hozadéki (aranykoronás) földértékeléstől napjainkig.Ismertettük, hogy a ’Sigmond Elek által megfogalmazott (a dokucsajevi talajgenetikát ismerő és felhasználó) földminősítési elvektől kezdődően, Kreybig Lajos és Géczy Gábor, majd Máté Ferenc és munkatársai kutatásain keresztül, a legújabb, mért terméshozam adatsorok statisztikai elemzésén alapuló földminősítési rendszerig milyen hazai eredmények születtek a talajtermékenység vizsgálata és a földminősítés tárgykörében.A 2000-es évek elején megalkotott D-e-Meter intelligens környezeti földminősítő rendszert — a korábbi rendszerekhez hasonlóan — nemzetközi viszonylatban is az egyik legkorszerűbb értékelési módszernek lehet tekinteni. A D-e-Meter minősítés tartalmazza mindazt a koncepciót, amelyet elsőként világosan ’Sigmond fogalmazott meg, majd a talajtudósok későbbi nemzedékei többször is hangoztatottak, hogy a földminősítési eljárás kisléptékű — legalább 10.000 méretarányú — talajtérképi információkon és idősoros terméshozam adatok statisztikai elemzésén alapulva minősítse a földterületeket.

Restricted access

Absztrakt

A végbélrepedés az analis nyálkahártya ischaemiás fekélye, mely leggyakrabban a hátsó comissurában alakul ki. A kezelésére választandó eljárást az elváltozás nagysága, valamint fennállásának ideje határozza meg. Az első lépés minden esetben a beteg ellátása az életmódjára vonatkozó utasításokkal. A lokális gyógyszeres kezelés (gliceril-trinitrát, botulinum-toxin), valamint a sebészi kezelés célja egyaránt a belső analis sphincter tónusfokozódásának a csökkentése. Igazi “farmakológiai sphincterotomia” csak a gliceril-trinitrát tartalmú kenőcsök lokális alkalmazásával, valamint a botulinum-toxin-injekcióval érhető el. A nitrogén-oxid neurotranszmitterként a belső analis sphincter relaxációját mediálja. A gliceril-trinitrát nitrogén-oxid-donorként viselkedve izomrelaxációt okoz. Gyakori mellékhatása a fejfájás az agyi erek kitágulásának következményeként, de ez gyógyszeresen jól csillapítható.

Restricted access
Verbum
Authors: María Ruiz, Gabriella Wildburg, and András Désfalvi-Tóth
Restricted access

Le langage de Béla Hamvas, tel qu’il apparaît notamment dans son ouvrage inachevé, acta sacra, dont la première partie fut terminée en 1944, est riche en terminologie particulière. Hamvas fait notamment référence, en écho à René Guénon, à une « tradition archaïque » renvoyant à un « état primordial » qui était, en quelque sorte, celui du rapport direct entre l’homme et Dieu, là où régnait l’harmonie, l’amour fraternel et la charité. Hélas, la corruption s’est emparée du monde, par le péché originel. Ces éléments qui relèvent de l’époque mythique ont laissé place à des régimes et à des religions spécifi ques aux diverses communautés humaines. Hamvas considère cela comme un temps de crise. D’ailleurs, le temps historique est un temps de crise dont il s’agit de sortir en « renormalisant » le monde. Parmi les diverses religions, le christianisme occupe une place spéciale, selon Hamvas, car il offre en lui-même tous les moyens de l’existence « normale ».

Restricted access

Absztrakt:

Tíz év telt el azóta, hogy 2007-ben megjelent a Dry Eye WorkShop (DEWS) Report, mely összefoglalta a száraz szemről a szakirodalomban akkor elérhető legfontosabb információkat. Azóta közlemények százai jelentek meg ebben a témakörben, és eljött az idő az újabb összegzésre. A Tear Film & Ocular Surface Society (TFOS) szervezésében 12 munkacsoport összegezte a száraz szemmel kapcsolatos régi és új adatokat: megszületett a DEWS II Report. Ebben a közleményben a szerzők összefoglalják azokat a legfontosabb változásokat, amelyek a definíciótól a felosztáson és a diagnosztikán át a terápiáig a száraz szem vonatkozásában megváltoztak, és amelyekről a nem szemészként, más szakterületen dolgozó specialistáknak tájékozódni érdemes. A TFOS által közzétett DEWS II Report 11 alfejezetből áll. Teljesen új fejezetek szólnak az érzékelés/fájdalom szerepéről és a iatrogén száraz szemről. Orv Hetil. 2018; 159(20): 775–785.

Restricted access