Search Results

You are looking at 1 - 10 of 119 items for

  • Author or Editor: András Tamás x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az elmúlt évtizedekben szerte a világban, de különösen a fejlett országokban sokat változtak az állam funkciói. A tanulmány e változások módszertani megközelíthetőségeinek áttekintése után elemzi az állam f_t

Restricted access

C-vitamin-igényünket természetes forrásokból, illetve táplálékkiegészítők segítségével elégíthetjük ki. Ezen források a C-vitamin kétféle formáját, az L-aszkorbátot, illetve az L-dehidroaszkorbátot tartalmazzák. Mind az aszkorbát, mind a dehidroaszkorbát a bélrendszer teljes hosszán keresztül felszívódik. A redukált forma, aszkorbát két nátriumfüggő transzporter (SVCT-1 és SVCT-2) segítségével, aktív transzporttal kerül felvételre. Az oxidált forma, a dehidroaszkorbát glükóztranszporterek (GLUT-1, GLUT-3 és valószínűleg GLUT-4) segítségével kerül felvételre. A növekvő szubsztrátkoncentrációval mind az aszkorbát, mind a dehidroaszkorbát felvétele telítődik. A C-vitamin plazmakoncentrációja szájon át történő bevitel esetén szigorúan szabályozott. Ez két módon valósul meg, egyfelől a transzporterek telíthetők, másfelől a nátriumfüggő transzporterek kifejeződését a magas aszkorbátszint csökkenti. Orv. Hetil., 2013, 154, 1651–1656.

Open access

Absztrakt:

A COVID–19-járvány mindenkit, szakembert és laikust egyaránt váratlanul érintett, jóllehet egy világméretű pandémia lehetőségét egyrészről az epidemiológusok, infektológusok, másrészről szociológusok, kommunikációs, sőt társadalmi szokásokkal foglalkozó viselkedéstudományi szakemberek elméletben már régóta elképzelhetőnek tartották. Mégis, szembesülve a „real-time” történésekkel, a napi fertőzöttségi és mortalitási statisztikákkal, szinte mindenki tudatlannak, illetve zavaróan tapasztalatlannak érzi magát. A jelen összefoglalás tudományos evidenciákról kíván áttekintést nyújtani. A 2020. március végén összeállított, korántsem teljességre törekedő anyag természetesen nem kevés olyan elemet tartalmaz, amely pár hét múlva meghaladott lesz. A szerzők remélik, hogy egy legközelebbi publikációban mindannyian sokkal jobb és reménytelibb kilátásokról tudósíthatunk. Orv Hetil. 2020; 161(17): 644–651.

Open access

A heveny szívinfarktus gyakoriságának és az általa okozott halálozás diurnalis és szezonális jellemzői Magyarországon

Országos regiszteradatok

Diurnal and seasonal patterns in the incidence and mortality of acute myocardial infarction in Hungary

A nationwide, registry-based study
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Ferenci and András Jánosi

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Restricted access

Numerous methods exist to determine the liquefaction potential of a site due to earthquake, from which the stress-based empirical methods are the most commonly used in practice. Despite of their widespread use, their shortcomings have given way to the evolution of strain and energy-based methods. Their benefits make them a very promising alternative candidate for liquefaction potential evaluation. To reveal differences and uncertainties involved in the different methods, a comparative analysis was performed for the site of the Paks Nuclear Power Plant with the aim of contributing to the safety assessment of the plant with respect to liquefaction effects.

Restricted access

Abstract  

In our present study, the reprocessability of a self-reinforced PP composites (SRPPC) prepared by compression molding was studied. The composite materials (handled separately, based on the related matrix material) were ground, then extruded five times and injection molded after the first and fifth cycle in order to investigate the behaviour of the material during reprocessing. As a reference, the matrices of the composites were also reprocessed and injection molded similarly to the composites. On the manufactured specimens, static (tensile and flexural) and dynamic mechanical tests (Charpy) were performed. The melting and crystalline characteristics were studied by Differential Scanning Calorimetry (DSC). The probable decomposition caused by multiple extrusions was followed by the Melt Volume Rate (MVR). The results indicated that in case of commercial materials there is no significant degradation even after multiple reprocessing cycles; therefore, the reprocessability of SRPPC products has no hindrance. The presence of α-iPP reinforcement in the rPP-based composites after reprocessing results in increased inclination for crystallization and consequently leads to improved mechanical stiffness compared to rPP neat matrices.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Nagykálnai, László Landherr, and András Csaba Nagy

A D-vitamin aktív formája (1,25-dihidroxi-D-vitamin) saját receptorához (VDR) kapcsolódva a sejtben számos biológiai folyamatra van hatással (többek között befolyásolja az onkogének és a tumorszuppresszor gének expresszióját). A szakirodalomban egyre szaporodnak a szérum D-vitamin-szintjei, valamint a D-vitamin-pótlás és a daganatok közötti összefüggést vizsgáló közlemények. Egyes cikkek fordított arányú összefüggésre utalnak (miszerint a D-vitamin-hiányos állapot emeli a daganatos megbetegedések kockázatát és a daganatos halálozást), más közlemények viszont ezt nem támasztják alá. A kép tehát ellentmondásos. A D-vitamin számos betegség tüneteit és kimenetelét képes kedvezően befolyásolni, de a daganatos betegségekben játszott szerepe még ma sem teljesen tisztázott. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1091–1096.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Lakos, Péter Torzsa, and Tamás Ferenci

Absztrakt

A meningococcusok közül Magyarországon többnyire a B szerocsoportú okozza a legtöbb megbetegedést. Az ellene kifejlesztett egyik oltás (Bexsero) 2014 nyarától Magyarországon is kapható. A szerzők összefoglalják a betegséggel és az oltással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, illetve tárgyalják a vakcinával kapcsolatos jelenleg még nyitott kérdéseket irodalmi áttekintés alapján. Az immunológiai adatokon alapuló előzetes várakozások alapján a Bexsero védelmet adhat e ritka, de igen súlyos megbetegedés ellen. Az oltás azonban rendkívül költséges, klinikai hatékonysága még tisztázatlan, és szokatlanul gyakran okoz lázreakciót, főleg csecsemőkorban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A szerzők véleménye szerint a hazai ajánlás megfogalmazásával célszerű lenne megvárni, amíg a másutt szerzett tapasztalatok alapján jobban meg lehet ítélni az oltás hasznát, kockázatait, költséghatékonyságát. Lép- vagy komplementhiányos és egyéb immunszupprimált betegeknél, valamint kiemelkedően magas egyéni kockázat esetén a Bexsero alkalmazása már most is indokolt. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 242–246.

Open access