Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: András Vajda x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

The present study proposes an analysis of the conceptual apparatus that may facilitate the description and interpretation of the changes that have taken place in Transylvanian villages and ruralities over the past quarter century. The central question is: what is left of the village after these changes? Respectively, was this change superficial or has it affected the deeper strata as well? I argue that we are talking about a structure in which some strata have been radically transformed while others have remained unaffected. This led to the production of numerous ways of life that proved to be resilient. In the changing and diversified space of ruralities, there are several mentalities and tendencies that are parallel and simultaneously different temporalities that either complement or eliminate each other. Sometimes they coexist peacefully, other times they are in constant conflict with each other.

Open access

Abstract

The village today is only partially what we used to know of in the past, our previous image rooted in a sinking world, nothing but memories. In the 21st century, even in rural communities, the daily routine, practices and strategies of economic life are determined by the processes of modernization and globalization, in conjunction with information and communication technologies along with the wide-ranging proliferation of digital devices. It can be said that life in the 21st century village also shows a simultaneous constraint of modernization (the constraint of evolution and change) and the presence of masses incapable of changing (even if their number is continuously decreasing). The coexistence and confrontation of these opposing forces and ideologies characterizes the Hungarian/Transylvanian rural space in Romania during the 21st century. All these have led to the degradation of previous community patterns, resulting in the faltering position of tradition as well as a major change in the role it plays in the life of said communities.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergő Józsa, Zsolt Juhász, Péter Vajda, Gabriella Mohay, and András Pintér

Az öt hónapos csecsemőben eseménytelen perinatalis adaptációt követően felső légúti infekciók, hányás és növekedésbeli elmaradás jelentkezett. A mellkas-röntgenfelvétel jobb oldali rekeszsérvet valószínűsített. A kontrasztanyagos nyeletéses vizsgálat a rekesz felett jobb oldalon a gyomrot ábrázolta. Az eset a veleszületett rekeszsérv és a hiatus hernia közötti differenciáldiagnosztikai nehézségekre kívánja felhívni a figyelmet. Orv. Hetil., 2011, 152, 1500–1503.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Lajos Döbrőssy, Zoltán Péntek, Attila Kovács, András Budai, László Imre, Réka Vajda, and Andor Sebestyén

Bevezetés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45–65 év közötti nők számára 2 éves szűrési intervallummal. Célkitűzés: A dolgozat célja a szervezett országos emlőszűrési program 2008–2009. évi részvételi mutatóinak meghatározása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származnak. A 45–65 éves nők körében meghatározásra került azok aránya, akik a program 4. ciklusában (2008–2009) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000–2001-es 7,6%-ról a 2008–2009-es szervezett emlőszűrési ciklusban 31,2%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 20,2%-ról 20,4%-ra (2008–2009) nőtt. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 26,6%-ról (2000–2001) 50,1%-ra (2008–2009) nőtt a 45–65 év közötti nők esetében. A részvételi arány 2002–2009 között stagnált. Következtetések: Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1975–1983.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Vajda, Csilla Árváné Egri, Attila Kovács, András Budai, Lajos Döbrőssy, Róbert Koiss, Zsuzsanna Kívés, and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés: Az Európai Unió által támogatott TÁMOP-6.1.3.A-13/1-2013-0001 program keretében a védőnőket szándékoztunk bevonni a szervezett méhnyakszűrési programba. Célkitűzés: A felmérés elkészítésének célja értékelni a méhnyakszűrési képzésre jelentkező védőnők elégedettségét a felkészítés oktatóit és oktatási segédanyagait illetően, továbbá megállapítani, hogy a kapott ismeretek mennyiben feleltek meg elvárásaiknak. Módszer: A védőnők elégedettségét kérdőíves felméréssel, négy kérdéscsoport mentén vizsgáltuk: oktatók, oktatási segédanyag, a továbbképzési nap értékelése, a képzés során kapott ismeretek megfelelősége. A kérdőívek kitöltésének időszaka: 2014. október–december. Az összesített adatok értékelése leíró statisztikai módszerrel történt. Eredmények: 2148 védőnő adatait értékeltük, akik 5-ös skálán a szülész-nőgyógyász szakemberek teljesítményét összességében 4,65, a védőnőkét 4,61, a népegészségügyi-szűrési szakemberekét 4,56, az informatikai szakemberekét pedig 4,52 pontra értékelték. A képzés során átadott oktatási segédanyag minősége 98%-uk számára hasznosítható volt, a kapott ismeretek elvárásaiknak megfelelőek voltak. Következtetés: A védőnők elégedettek voltak a pilot program keretében végzett elméleti felkészítő oktatással. A szakmailag jól felkészült védőnők hozzájárulhatnak a méhnyakszűrési program sikeréhez. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 461–467.

Restricted access