Search Results

A jelen tanulmányban a sztochasztikus egyenlőség ellenőrzésére alkalmas hat statisztikai próbát hasonlítottunk össze számítógépes szimulációval az érvényesség és a hatékonyság kritériuma szempontjából. Két populációt akkor mondunk sztochasztikusan egyenlőnek valamely X változó tekintetében, ha véletlenszerűen kiválasztva egy-egy X-értéket a két populációból, az elsőből kiválasztott érték ugyanakkora eséllyel lesz nagyobb a második kiválasztottnál, mint kisebb.A szimulációban széles tartományban variáltuk az eloszlások ferdeségét és csúcsosságát, valamint a szórásheterogenitás mértékét. Vizsgáltunk kicsi és közepes nagyságú, illetve egyenlő és különböző elemszámú mintákat. A szimulációba a korábban már mások által is javasolt próbák (rang t, rang Welch, Fligner-Policello, Cliff) mellett elméleti megfontolások alapján két új próbát (FPW és FPCW) is bevontunk.A szimulációs vizsgálatok arra az érdekes eredményre vezettek, hogy az újonnan javasolt két próba, FPW és FPCW az érvényesség tekintetében sokkal megbízhatóbb eljárásnak bizonyult, mint a többiek, miközben az erő tekintetében nem tapasztaltunk számottevő különbséget közöttük. Különösen FPW jeleskedett azzal, hogy I. fajta hibája sosem tért el számottevően a névleges szinttől. Közepes nagyságú minták esetén FPCW FPW-vel egyenértékű eljárás benyomását keltette.In the current paper six statistical tests of stochastic equality are to be compared by a Monte Carlo simulation with respect to Type I error and power. Two populations are said to be stochastically equal with respect to a variable X, if for any two independently and randomly drawn observations X1 and X2 from the two populations P(X1 ≯ X2) = P(X1 < X2).In the simulation the skewness and kurtosis levels as well as the extent of variance heterogeneity of the two parent distributions were varied across a wide range. The sample sizes applied were either small or moderate, and equal or unequal. The involved tests of stochastic equality were as follows: rank t test, rank Welch test, Fligner-Policello test, Cliff's modified Fligner-Policello test as well as two modifications of the last two tests, denoted FPW and FPCW, that utilized adjusted degrees of freedom.An interesting result obtained is that the two newly introduced test variants, FPW and FPCW, proved to be substantially more accurate with regard to their Type I error rates than the others, whereas they kept a similar power level. Specifically, the estimated Type I error of FPW at .05 nominal level always fell in the range of .043-.063 even if the variance ratio of the two distributions was as large as 1:16. The same ranges were .049-.068 for FPCW, but .029-.160 for the rank t test, .049-.096 for the rank Welch test, .035-.075 for the Fligner-Policello test, and .040-.078 for Cliff's test.

Summary

Cikkünkben olyan újabban kifejlesztett statisztikai eljárásokat tekintünk át és szemléltetünk konkrét és valódi pszichológiai példákon, amelyek akkor is érvényesen használhatók, ha nem teljesülnek hagyományos változataik szigorú és erősen korlátozó alkalmazási feltételei. Cikkünkben részletesen ismertetjük az eg__

A pszichológia matematikai alapokon nyugvó fejlesztése Magyarországon az elmúlt 30 évben elsősorban három intézményhez köthető, ezek: a DE, az ELTE és a KRE Pszichológiai Intézete. A matematikai pszichológia hazai központja a DE Pszichológiai Intézete, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket értek el a méréselmélet és a strukturális egyenletek modelljeivel kapcsolatban. A pszichológiai statisztikán belül figyelemre méltó, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő hazai eredmények születtek - több kutatóhelyhez kötődve - a statisztikai próbák kritikája, a bayesi statisztika, a paraméteres próbák és robusztus változataik megbízhatósága, a rangsorolásos eljárások, az idősorelemzés, valamint a klasszifikációs eljárások témaköreiben. Az elmúlt 30 évben a mérés, pszichometria témakörében is születtek kiemelkedő hazai eredmények.

The mathematically based development of psychology in Hungary in the past 30 years can be attached primarily to the Institutes of Psychology of three universities: Debrecen University, Eötvös Loránd University, and Károli Gáspár University of the Reformed Church. The national center of mathematical psychology is the Institute of Psychology of Debrecen University, where substantial results have been obtained in the last decades with regard measurement theory and structural equation modelling. Within psychological statistics, outstanding outcomes have been published - mostly in international journals - in the topics of hypothesis testing, Bayesian statistics, reliability of parametric tests and their robust variants, ordinal methods, time series analysis, and classification analyses. In the last 30 years, some significant results can be due to the topic of psychometrics as well.

Jelen kutatás célja az ún. ECR-RS (Experiences in Close Relationships — Relationship Structures, Fraley, Heffernan, Vicary és Brumbaugh, 2011) kötődési kérdőív magyar adaptálása, mely számos eddig megoldatlan módszertani problémára ad adekvát választ. Egyrészt alkalmas egy-egy fontos személyhez (apa, anya, pár, barát) fűződő kötődés specifikus vizsgálatára. Másrészt az azonos tételeknek köszönhetően a különböző kötődési személyekkel kapcsolatos elkerülés és szorongás mértéke könnyedén összehasonlíthatóvá válik, hiszen a kérdőív ugyanazokat a dimenziókat méri a 4 fontos személlyel kapcsolatban. Felnőtt, párkapcsolatban élő személyek mintáján (n=336) az ECR-RS jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik. A feltáró faktorelemzés a kötődés kétfaktoros elképzelését támasztja alá (elkerülés és szorongás). A kérdőív validitása megfelelő, a magasabb párkapcsolati elkerülés és szorongás alacsonyabb általános jóllét, párkapcsolati elégedettség és párkapcsolati megküzdési erőforrás értékekkel, valamint magasabb depresszió és párkapcsolati stressz értékekkel jár együtt. Az öt alapvonás csak mérsékelt kapcsolatot mutat a felnőtt kötődéssel. A különböző személyekkel kapcsolatban mért elkerülés és szorongás szintje szignifikáns eltéréseket mutat: a számunkra fontos személyekhez különbözőképpen kötődünk, és ez eltérő módon befolyásolja a jóllétet, illetve a párkapcsolat minőségét. K-központú klaszterelemzés segítségével a két dimenzió figyelembevételével lényegében sikerült azonosítani az ismert négy kötődési típust is.

Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.

Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.

Az elmúlt két évtizedben terjedelmes irodalom gyűlt össze, amely fel szeretné tárni azt a számtalan, egymással összefüggő tényezőt, amely a boldogságot egyéni és kollektív szinten is befolyásolja. Az elméletek nehezen különböztethetők meg egymástól, ezért a jelen tanulmány a pozitív pszichológia főbb irányvonalainak és előzményeinek felvázolásával szeretne egyértelműséget nyújtani ebben. Egy történeti tabló segítségével integrált keretet és „útmutatót” adunk a pozitív pszichológiában fellelhető jóllételméletek és -modellek értelmezéséhez. Az egyes koncepciókhoz mérőeszközöket is kapcsolunk, melyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméletek megjelenését. Végül azonosítjuk azokat a kérdéseket, amelyek tisztázást és további alapos vizsgálatot igényelnek a területen.

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: Az önmagát a boldogság és az emberi erősségek tudományaként definiáló pozitív pszichológia egyik legjelentősebb eredménye a karaktererősségek és erények rendszertanának megalkotása. Cél: Tanulmányunk célja megvizsgálni a Karaktererősségek Teszt 24 itemes, rövidített, felnőttekre kidolgozott, magyar változatának (VIA-H) reliabilitását és validitását, valamint e mérőeszköz mentális egészséggel és szociodemográfiai mutatókkal való kapcsolatát magyar mintán. Módszerek: Három önbeszámolós, kérdőíves, online keresztmetszeti vizsgálat részvevői (∑n = 10 911) kitöltötték a Karaktererősségek Teszt 24 itemes változatát, a Globális Jóllét Kérdőívet, a Diener-féle Virágzás Skálát, a Huppert-féle Virágzás Kérdőívet, a Pozitivitás Skálát és a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer kérdőívet. Eredmények: Az összesített mintán elvégzett feltáró faktorelemzés négy faktor meglétét igazolta (sajátértékek: 10,82, 1,68, 1,21, 1,09; kumulatív magyarázott varianciaarány: 61,65%), úgymint: Emberiesség, Bölcsesség és tudás, Mértékletesség, valamint Spiritualitás és transzcendencia. A négy skála mindegyik vizsgálatban kiváló belső konzisztenciaértékeket mutatott (0,738 és 0,885 közötti Cronbach-α- és McDonald-ω-értékek). Az almintákon elvégzett konfirmatív faktorelemzések jó illeszkedést mutattak a feltáró faktorelemzés során nyert négyfaktoros modellhez. A skálák alacsonyabb diszkriminációs (43%-os egyedi rész), de kiváló tartalmi validitását sikerült igazolni (r _S > 0,5). A válaszadók körében legmagasabbra értékelt erény az Emberiesség, míg a legkevésbé fontosnak tartott erény a Mértékletesség. A nők statisztikai értelemben kismértékben magasabb értékeket adtak az Emberiesség (d(3756,0) = –15,641, p < 0,001, Cohen-d = 0,378), valamint a Spiritualitás és transzcendencia erény skálákra (d(3900,9) = –12,394, p < 0,001, Cohen-d = 0,293), mint a férfiak. A Bölcsesség és tudás erény pozitív irányú kapcsolatot mutatott az iskolázottsági szinttel (r _S = 0,211, p < 0,001). Az egyedül élőknél az Emberiesség erény alacsony szintje (M = 4,85, SD = 0,96; F(3; 9825) = 52,27, p < 0,001, η ² = 0,016) minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) alacsonyabb, a házasok átlaga (M = 5,14, SD = 0,78) pedig minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) nagyobb volt. Következtetések: A Karakterősségek Teszt rövidített felnőtt magyar változata (VIA-H) megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az erények és karaktererősségek rendszerének mérésére.

Háttér: A Rorschach-táblák felszólító jellegének validitása a szakirodalomban mindmáig kétséges. A hazai gyakorlatban Mérei Ferenc igazolta 1947-ben erre vonatkozó feltevéseit, amelyek ellenőrzése időszerű feladat.

Célkitűzés: Munkánk a X Rorschach-tábla felszólító jellegének érvényességét vonta ellenőrzés alá. Feltételeztük, hogy a Mérei Ferenc által leírt és értelmezett felszólító jelleg megerősítést nyerhet, mely „az élettér kiaknázásának a lehetősége; az a viselkedési mód, ahogy a vizsgálati személy bolyong a valóságnak abban a mezőjében, amelyhez kapcsolódik" (Mérei, 1979, 429).

Módszer: Három kutatási fázisban dolgoztunk. Az elsőben követtük a felszólító jelleg kimunkálásához alkalmazott eredeti Mérei-féle elemzési rendszert. A második fázisban a felszólító jellegre irányadó szakirodalmi adatokat figyelembe véve, a Mérei-féle elemzési rendszerben jellegzetesnek mondható tartalmakat 614 vizsgálati személynél, a férfiak és nők közti különbség, valamint iskolázottság szerint rangsoroltuk 10 változó mentén. A harmadik fázisban percepciós kísérleti helyzetet teremtve (komputer-képfelbontással) hat ingerhelyzetben, részeire bontva, színes, fekete-fehér, akromatikus árnyékolás, illetve kontúr változatban külön exponáltuk a X tábla markáns részeit.

Eredmények: A kapott eredmények szerint a tartalmakra mind a színek kavalkádja, mind a sok apró részlet hatással van. Ez megerősíti az eredeti Mérei-koncepciót, valamint saját felvetésünket is, és elősegíti az értelmezés további, adekvát használatát.

Theoretical background: The validity of the imperative meaning of the Rorschach tables in the literature is still uncertain. While Ferenc Mérei justified his assumptions in 1947, no control has been undertaken since then.

Objective: The objective of this study was to check the imperative meaning of Rorschach table X, based on the assumption that Ferenc Mérei's interpretation can be confirmed, namely that table X relates to "the potential for living space to be exploited; the behaviour of the subject as he roams the field of reality to which he is attached" (Mérei, 1979, 429).

Method: We worked in three phases. In the first one, we followed Mérei's original analytical system, applying it to the elaboration of the imperative character. In the second phase, taking into account facts and figures from the literature, we ranked the 614 subjects of the study for contents that are typical of Mérei's analytical system, using 10 variables to assess differences between men and women and the subjects' education levels. In the third phase, after setting up an experimental situation (applying computer image resolution), we separately exposed the subjects to striking parts of table X in six states of stimulus, with the images broken down into different categories: colour, black and white, achromatic shading and contour variations.

Results: The study showed that the contents of the subject's answers are influenced by both the variety of colours and a number of other small details. This reinforces both Mérei's original concept and our hypothesis and contributes to the proper interpretation of Rorschach results.