Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: András Vargha x
Clear All Modify Search

A jelen tanulmányban a sztochasztikus egyenlőség ellenőrzésére alkalmas hat statisztikai próbát hasonlítottunk össze számítógépes szimulációval az érvényesség és a hatékonyság kritériuma szempontjából. Két populációt akkor mondunk sztochasztikusan egyenlőnek valamely X változó tekintetében, ha véletlenszerűen kiválasztva egy-egy X-értéket a két populációból, az elsőből kiválasztott érték ugyanakkora eséllyel lesz nagyobb a második kiválasztottnál, mint kisebb.A szimulációban széles tartományban variáltuk az eloszlások ferdeségét és csúcsosságát, valamint a szórásheterogenitás mértékét. Vizsgáltunk kicsi és közepes nagyságú, illetve egyenlő és különböző elemszámú mintákat. A szimulációba a korábban már mások által is javasolt próbák (rang t, rang Welch, Fligner-Policello, Cliff) mellett elméleti megfontolások alapján két új próbát (FPW és FPCW) is bevontunk.A szimulációs vizsgálatok arra az érdekes eredményre vezettek, hogy az újonnan javasolt két próba, FPW és FPCW az érvényesség tekintetében sokkal megbízhatóbb eljárásnak bizonyult, mint a többiek, miközben az erő tekintetében nem tapasztaltunk számottevő különbséget közöttük. Különösen FPW jeleskedett azzal, hogy I. fajta hibája sosem tért el számottevően a névleges szinttől. Közepes nagyságú minták esetén FPCW FPW-vel egyenértékű eljárás benyomását keltette.In the current paper six statistical tests of stochastic equality are to be compared by a Monte Carlo simulation with respect to Type I error and power. Two populations are said to be stochastically equal with respect to a variable X, if for any two independently and randomly drawn observations X1 and X2 from the two populations P(X1 ≯ X2) = P(X1 < X2).In the simulation the skewness and kurtosis levels as well as the extent of variance heterogeneity of the two parent distributions were varied across a wide range. The sample sizes applied were either small or moderate, and equal or unequal. The involved tests of stochastic equality were as follows: rank t test, rank Welch test, Fligner-Policello test, Cliff's modified Fligner-Policello test as well as two modifications of the last two tests, denoted FPW and FPCW, that utilized adjusted degrees of freedom.An interesting result obtained is that the two newly introduced test variants, FPW and FPCW, proved to be substantially more accurate with regard to their Type I error rates than the others, whereas they kept a similar power level. Specifically, the estimated Type I error of FPW at .05 nominal level always fell in the range of .043-.063 even if the variance ratio of the two distributions was as large as 1:16. The same ranges were .049-.068 for FPCW, but .029-.160 for the rank t test, .049-.096 for the rank Welch test, .035-.075 for the Fligner-Policello test, and .040-.078 for Cliff's test.

Restricted access

Summary

Cikkünkben olyan újabban kifejlesztett statisztikai eljárásokat tekintünk át és szemléltetünk konkrét és valódi pszichológiai példákon, amelyek akkor is érvényesen használhatók, ha nem teljesülnek hagyományos változataik szigorú és erősen korlátozó alkalmazási feltételei. Cikkünkben részletesen ismertetjük az eg__

Restricted access

Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.

Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: András Vargha, Regina Török, Karola Diósi and Attila Oláh

Felnőttek esetén a szubjektív jóllét és a mentális egészség mérésére számos kérdőív áll rendelkezésre, de gyermekek esetén ilyen teszteknek szűkében vagyunk. A szubjektív jóllét mérése iskolai környezetben is fontos, magyar nyelvű teszt azonban az általános iskolai korosztály számára nem áll rendelkezésre. A jelen tanulmány célja Ivens (2007) e célra kialakított tesztjének magyarra adaptálása (IGYBH), illetve egy öt pilléren (jóllét, savoring, alkotó-végrehajtó hatékonyság, önreguláció, reziliencia) nyugvó felnőtt magyar mentális egészség teszt, a MET 10–14 éves korosztályra adaptálása. Az elvégzett pszichometriai elemzések igazolták mindkét teszt szerkezeti megfelelőségét 10 éves kor fölött, és pozitív eredményeket kaptunk a két teszt validitásával kapcsolatban is. Érdekes eredményként adódott, hogy magasabb osztályokban a tanulók szubjektívjóllét-szintje alacsonyabb.

Open access

Háttér: A Rorschach-táblák felszólító jellegének validitása a szakirodalomban mindmáig kétséges. A hazai gyakorlatban Mérei Ferenc igazolta 1947-ben erre vonatkozó feltevéseit, amelyek ellenőrzése időszerű feladat.

Célkitűzés: Munkánk a X Rorschach-tábla felszólító jellegének érvényességét vonta ellenőrzés alá. Feltételeztük, hogy a Mérei Ferenc által leírt és értelmezett felszólító jelleg megerősítést nyerhet, mely „az élettér kiaknázásának a lehetősége; az a viselkedési mód, ahogy a vizsgálati személy bolyong a valóságnak abban a mezőjében, amelyhez kapcsolódik" (Mérei, 1979, 429).

Módszer: Három kutatási fázisban dolgoztunk. Az elsőben követtük a felszólító jelleg kimunkálásához alkalmazott eredeti Mérei-féle elemzési rendszert. A második fázisban a felszólító jellegre irányadó szakirodalmi adatokat figyelembe véve, a Mérei-féle elemzési rendszerben jellegzetesnek mondható tartalmakat 614 vizsgálati személynél, a férfiak és nők közti különbség, valamint iskolázottság szerint rangsoroltuk 10 változó mentén. A harmadik fázisban percepciós kísérleti helyzetet teremtve (komputer-képfelbontással) hat ingerhelyzetben, részeire bontva, színes, fekete-fehér, akromatikus árnyékolás, illetve kontúr változatban külön exponáltuk a X tábla markáns részeit.

Eredmények: A kapott eredmények szerint a tartalmakra mind a színek kavalkádja, mind a sok apró részlet hatással van. Ez megerősíti az eredeti Mérei-koncepciót, valamint saját felvetésünket is, és elősegíti az értelmezés további, adekvát használatát.

Theoretical background: The validity of the imperative meaning of the Rorschach tables in the literature is still uncertain. While Ferenc Mérei justified his assumptions in 1947, no control has been undertaken since then.

Objective: The objective of this study was to check the imperative meaning of Rorschach table X, based on the assumption that Ferenc Mérei's interpretation can be confirmed, namely that table X relates to "the potential for living space to be exploited; the behaviour of the subject as he roams the field of reality to which he is attached" (Mérei, 1979, 429).

Method: We worked in three phases. In the first one, we followed Mérei's original analytical system, applying it to the elaboration of the imperative character. In the second phase, taking into account facts and figures from the literature, we ranked the 614 subjects of the study for contents that are typical of Mérei's analytical system, using 10 variables to assess differences between men and women and the subjects' education levels. In the third phase, after setting up an experimental situation (applying computer image resolution), we separately exposed the subjects to striking parts of table X in six states of stimulus, with the images broken down into different categories: colour, black and white, achromatic shading and contour variations.

Results: The study showed that the contents of the subject's answers are influenced by both the variety of colours and a number of other small details. This reinforces both Mérei's original concept and our hypothesis and contributes to the proper interpretation of Rorschach results.

Open access

Jelen kutatás célja az ún. ECR-RS (Experiences in Close Relationships — Relationship Structures, Fraley, Heffernan, Vicary és Brumbaugh, 2011) kötődési kérdőív magyar adaptálása, mely számos eddig megoldatlan módszertani problémára ad adekvát választ. Egyrészt alkalmas egy-egy fontos személyhez (apa, anya, pár, barát) fűződő kötődés specifikus vizsgálatára. Másrészt az azonos tételeknek köszönhetően a különböző kötődési személyekkel kapcsolatos elkerülés és szorongás mértéke könnyedén összehasonlíthatóvá válik, hiszen a kérdőív ugyanazokat a dimenziókat méri a 4 fontos személlyel kapcsolatban. Felnőtt, párkapcsolatban élő személyek mintáján (n=336) az ECR-RS jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik. A feltáró faktorelemzés a kötődés kétfaktoros elképzelését támasztja alá (elkerülés és szorongás). A kérdőív validitása megfelelő, a magasabb párkapcsolati elkerülés és szorongás alacsonyabb általános jóllét, párkapcsolati elégedettség és párkapcsolati megküzdési erőforrás értékekkel, valamint magasabb depresszió és párkapcsolati stressz értékekkel jár együtt. Az öt alapvonás csak mérsékelt kapcsolatot mutat a felnőtt kötődéssel. A különböző személyekkel kapcsolatban mért elkerülés és szorongás szintje szignifikáns eltéréseket mutat: a számunkra fontos személyekhez különbözőképpen kötődünk, és ez eltérő módon befolyásolja a jóllétet, illetve a párkapcsolat minőségét. K-központú klaszterelemzés segítségével a két dimenzió figyelembevételével lényegében sikerült azonosítani az ismert négy kötődési típust is.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Zsuzsanna Surányi, Ádám Babocsay, Szabolcs Takács and András Vargha

Absztrakt

Szenzoros élménykeresés adatok hagyományos és újfajta klaszterezési eljárásokkal és vizualizációval történő újraelemzését mutatjuk be. Egy új, személyorientált elemzési módszert mutatunk be az élménykeresés mintázatainak vizsgálatára, mely alkalmas (1) nemcsak kvantitatív, hanem kvalitatív különbségek kimutatására, (2) tipikus értékkombinációk, különböző élménykeresői típusok kimutatására.

A személyiségpszichológiai kutatásokban újdonságnak számító – ám a kémiában és geofizikában széles körben elterjedt – sűrűsödéselemzések a korrelációs vizsgálatok és a hagyományos távolságalapú klaszterelemzésekből levont következtetések számos potenciális hibaforrására világítanak rá. Az elemzéseink révén összehasonlítást nyernek a változó- és a személyorientáltelemzési megközelítések is.

Restricted access

Absztrakt

Korábbi tanulmányok ellentmondásos eredményeket közölnek a videojáték-használat során tapasztalt flow-élmények mennyisége és a beszűkült, túlzott, problémás használat között. Elemzésünk célja az ellentmondásos eredményeket magyarázó új modell építése. A vizsgált mintát 1368 fő alkotja, akik mindegyike rendszeresen játszik videojátékokkal. Életkori átlaguk 14,9 év (szórás: 2,2), a nemi eloszlást tekintve a fiúk némi fölényben vannak (60,2%). Játszási szokásaik feltérképezése után többek között a Szituáció-Specifikus Flow Kérdővvel (SzSFK) három különböző élethelyzetben (játszás, iskola és otthon) átélt flow-élményeiket mértük. Hipotézisünk szerint a videojáték-használat közben tapasztalt magas flow-mennyiség bizonyos játékoscsoportoknál magas, más csoportoknál pedig alacsony iskolai és otthoni flow-élmény gyakorisággal társul.

Konfigurációanalízis használatával azonosítottuk a tipikus flow-kombinációkat. Eredményink szerint az egyik csoport mindhárom helyen sok flow-élményt tapasztal, a másik csoport pedig — hipotézisünkkel ellentétben — mindenütt kevés flow-élményt él át. E két csoport markáns jelenléte határozottan azt az álláspontot támogatja, mely szerint a játék közben átélt flow-élmény nem jár együtt más területeken való alacsony flow-értékekkel, ezáltal valószínűleg a problémás videojáték-használattal sem. Ennek magyarázata az lehet, hogy a szerfüggőséghez hasonlóan a videojátékok kényszeres és túlzott használata nem az örömérzet kereséséből, hanem a kellemetlen érzések játszás általi enyhítésének a kényszeréből fakad.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Szendrői, Ákos Tordé, Judit Vargha, Gergely Bánfi, András Horváth, Csaba Horváth and Péter Nyirády

Absztrakt:

A húgyúti kövesség a fejlett országokban a metabolikus és endokrin okok mellett egyre gyakrabban fordul elő a helytelen táplálkozási szokások, az elhízás és a mozgásszegény életmód miatt. Ezért az urológusok és az alapellátásban dolgozók mindennapi munkájában kiemelt szerepet kellene, hogy kapjon az elsődleges és másodlagos prevenció. A megelőzés a testsúlykontrollon, a testmozgáson és a gyógyszeres kezelésen túl a megfelelő diétán alapul. Az étrend különböző alkotóelemei megváltoztathatják a vizelet összetételét és ezáltal annak túltelítettségét fokozhatják, amely alapja a kőképződésnek. Az étrendi összetevők vagy elősegítik a kövesség megelőzését (fokozott folyadékbevitel, citrát, magnézium, gyümölcsök és zöldségek), vagy hajlamosítóan hatnak annak kialakulására (kevés folyadékbevitel, fehérjében, szénhidrátban, zsírban, oxalátban, sóban, kalciumban gazdag étrend, aszkorbinsav stb.). Összefoglalónkban bizonyítékokkal alátámasztott étrendi javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek a húgyúti kövesség elsődleges és másodlagos megelőzésében gyakorlati haszonnal bírnak. Orv Hetil. 2017; 158(22): 851–855.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Grezsa, Zsuzsanna Mirnics, András Vargha, Zsuzsanna Kövi, Sándor Rózsa, Zoltán Vass and Tamás Koós

Absztrakt

Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók.

Restricted access