Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Andrea Andrek x
- Refine by Access: All Content x
Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study
Az anya-magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata
Preliminary results of the reliability and validity of the Intrauterine Relationship Questionnaire, a scale developed on a Hungarian sample – pilot study
Investigation of the mother-fetus attachment and its correlation with partnership and parental bonding
Elméleti háttér
Az 1980-as évektől kutatják az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatását, ám az eredmények nem konzekvensek az anya–magzat kapcsolatot befolyásoló tényezőket illetően.
Cél
Magyar mintán kialakítani egy anya–magzat kapcsolatot mérő kérdőívet, valamint feltárni az intrauterin kötődésben meghatározó szerepet játszó jellegzetességeket.
Módszerek
114, 15 és 38 gesztációs hét közötti várandós anya vett részt a kutatásban, kitöltve az Intrauterin Kapcsolati Kérdőívet, a Maternal Fetal Attachment Scale magyar változatát (MFAS-HU), az Intimitás és a Szülői Bánásmód Kérdőívet.
Eredmények
A kialakított 28 tételes Intrauterin Kapcsolati Kérdőív (IUKK) faktorstruktúrája illeszkedési mutatókban az elvárások alatt marad (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,645; NFI = 0,85; CFI = 0,87). A 8 alskála Cronbach-alfa értékei 0,56–0,93 közöttiek. Explorátoros faktorelemezéssel sikerült egy jó kommunalitási tulajdonságokkal rendelkező rövidebb modellt kialakítani (IUKK–R), amely 12 tételt és 3 alskálát tartalmaz (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,660; NFI = 0,95; CFI = 0,96). Az IUKK–R Cronbach-alfa értékei magasak: 0,81–0,93. Elemzéseinkhez az IUKK–R modellt használtuk. Kérdőívünk korrelál az MFAS–HU-val, ugyanakkor a megragadott magzati kötődés dimenzióik nem teljesen átfedőek. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, az anya–magzat kapcsolat erősségében szignifikánsan magasabb értéket ér el az anya, ha bármelyik tényező jellemzi: házasságban él; magasabb az anyagi hozzájárulása a családi kasszához; nem volt korábban spontán vetélése, ő maga beavatkozástól mentesen, természetes módon született; biztosan tudja, vagy nem tudja a magzat nemét. Nem befolyásol a várandósság ideje, az iskolai végzettség, a várandósság tervezettsége, a fogantatás módja, a meglévő gyermekek száma és a magzatmozgás észlelése. A magzati kötődés összefügg a párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya–magzat kötődéssel jár együtt. Az anya saját szüleivel való kapcsolatának megélése, az anyai és apai szeretet, pozitívan korrelál a saját magzatához fűződő kapcsolattal.
Következtetések
A magyar mintára kidolgozott kérdőív megbízhatósága ígéretes, de szükségesek további validitásvizsgálatok, nagyobb, heterogén mintán. Tapasztalataink felhívják a figyelmet a szülői bánásmód és a párkapcsolati gondoskodás jelentőségére a várandósság időszakában és gyakorlati relevanciával bírnak a prevenciós munkában.
Absztrakt
Bevezetés: Az ultrahangvizsgálatok kommunikációs hatékonyságát vizsgáló kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a szorongásoldáson túl alkalmasak az anya és magzata közötti kötődés megerősítésére. Célkitűzés: A szerzők célja az intrauterin kötődés mérésére használt leggyakoribb eszköz, a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű adaptálása volt. Módszer: 114 várandós anya a második és harmadik trimeszter idején vett részt a kérdőíves vizsgálatban, amelyben a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változatát és egy adatlapot töltöttek ki. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája kiváló volt, a Cronbach-alfa 0,87-os értéket mutatott az összpontszám tekintetében. A kérdőívben szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a házasságban élő anyák, és emelkedett a pontszám a várandósság előrehaladásával. A magzat nemére vonatkozó bizonytalanság negatív irányba befolyásolta a kötődést. Nem találtak szignifikáns kapcsolatot a kötődési összpontszám és számos pszichoszociális tényező között. Következtetések: A Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változata alkalmas mérőeszköz lehet a kötődést erősítő ultrahangos szűrővizsgálati helyzetek elemzésére a családközpontú várandósgondozásban. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 789–795.
Szexuális funkciózavarok, aktivitás- és érdeklődésváltozás a szülés előtti és utáni időszakban
Sexual dysfunction, activity and interest changes in the antenatal and postnatal period
A legtöbb nő nincs felkészülve arra, hogy a várandósság alatt, illetve szülés után megváltozik a szexuális egészsége, működése. Tanulmányunk célja, hogy átfogó összegzést adjunk nemzetközi közlemények és a jelenleg rendelkezésre álló hazai kutatások alapján arról, hogy a várandósság alatt zajló normatív változások, amelyek szomatikus és pszichés szinten éreztetik hatásukat, hogyan befolyásolják az egyén és a pár szexuális működését. Áttekintjük a várandósság alatti szexuális egészség jellegzetességeit, kitérve arra, hogy a várandósság előrehaladása során az egyes trimeszterekben hogyan változik meg a gravida szexuális aktivitása és érdeklődése, mik a jellegzetes szexuális diszfunkciók, és hogyan alakul át a párok szexuális szokása, pozitúraválasztása, milyen jellegzetes aggodalmak és hiedelmek térítik el a párokat a szexuális élet gyakorlásától. A szülés utáni hatások közül tanulmányunk kitér arra, hogy a szexuális működést miként befolyásolja a szülés módja, a gáttrauma és az episiotomia, továbbá hogy a szoptatás, a hormonális változások hogyan hatnak a szexuális életre. Javaslatokat fogalmazunk meg a reprodukcióval összefüggő szexuális problémák prevenciós és intervenciós lehetőségeivel kapcsolatban. Orv Hetil. 2023; 164(46): 1807–1816.
