Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Andrea Berkes x
Clear All Modify Search

Az utóbbi néhány évtizedben ugrásszerű fejlődést mutató gyermek-szívsebészeti, illetve -kardiológiai ellátás területén napjainkban joggal merül fel az igény a kezelés eredményességének betegszempontú elemzésére. Az életminőség-mérésekkel kapcsolatos szakmai elvárások, illetve azok felhasználási lehetőségei gyakran ismeretlenek a gyakorló orvosok számára. A gyermekkori mérések számos nehézsége, a korrekt vizsgálatok alacsonyabb száma miatt ez különösen igaz a gyermekgyógyászat területére. Cél: A gyermekkardiológia területén zajló életminőség-mérésekkel szemben támasztott alapvető szakmai elvárások és az eddigi vizsgálatok eredményeinek klinikai szempontú ismertetése. Módszer: Irodalmi áttekintés felnőtt-, illetve gyermekkorú, szívfejlődési rendellenességgel született vegyes populációs és speciális betegcsoportok körében végzett életminőség-mérésekről, a vizsgálatok fő eredményeinek és alapvető módszertani jellemzőinek bemutatásával. Következtetés: Az eddigi vizsgálatok eredményei szerint az életminőség-méréseknek helye van a gyermekkardiológiai ellátásban. Megfelelően kivitelezett mérésekkel a gondozás színvonala javítható.

Restricted access

Háttér: Az orvosi szakirodalomban egyre nagyobb számban megjelenő, életminőséggel kapcsolatos közlemények értő és kritikus elemzése, a vizsgálatok klinikai gyakorlatban való elterjedése csak a módszerekkel kapcsolatos szakmai elvárások ismeretében valósulhat meg. Cél: Az életminőség és az egészségfüggő életminőség legelfogadottabb meghatározásainak, a mérések alkalmazási lehetőségeinek és a mérőmódszerek belső jellemzőinek ismertetése. A gyermekkori életminőség-mérés nehézségeinek, illetve a megvalósítás lehetőségeinek hangsúlyozása. Gyakorlati útmutatás korábbi eredmények értékeléséhez és vizsgálatok tervezéséhez. Módszer: Az egészségfüggő életminőség mérésének módszertanával, a kulturális ekvivalencia lehetőségeivel és a gyermekkori mérésekkel foglalkozó szakirodalom áttekintése, a leggyakrabban előforduló problémák kiemelésével, a jelenlegi szakmai elvárásoknak megfelelő mérőmódszerek bemutatásával. Következtetés: „Patient-reported outcome” mérésekkel, köztük az egészségfüggő életminőség mérésével az egészségügyi ellátás színvonala javítható. Különböző betegcsoportok vizsgálatára az általános és betegségspecifikus modullal rendelkező módszerek alkalmazása javasolt. A nyelvi, kulturális ekvivalencia és az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága az adaptálásra vonatkozó szakmai irányelvek pontos betartásával, a mérőmódszerek belső jellemzőinek ellenőrzését szolgáló pszichometriai próbák elvégzésével valósulhat meg. Gyermekkori mérések során minél fiatalabb életkortól a gyermek és a szülő párhuzamos megkérdezésére kell törekedni.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Berkes, István Szegedi, Edit Szikszay, Márta Gulyás and Éva Oláh

A szerzők közleményükben egy ritka, differenciáldiagnosztikai szempontból nehézséget okozó kórképre, a csecsemőkori botulizmusra hívják fel a figyelmet. A bemutatott 6 hónapos csecsemő esetében a botulizmus ételmérgezéses formája a csecsemőkorra jellemző valódi Clostridium botulinum-fertőzéssel keveredve jelent meg. A kórkép súlyossága és az esetünkben is megfigyelt rapid lefolyás miatt a kórismét a pontos anamnézis és klinikai vizsgálat alapján kell felvetni, majd célzott vizsgálatokkal megerősíteni. Az eset ismertetése kapcsán áttekintjük a kórkép mikrobiológiai hátterét, tünettanát, epidemiológiai jellemzőit, a jelenlegi irodalmi ajánlásoknak megfelelő laboratóriumi és elektrofiziológiai vizsgáló módszereket, a felmerülő differenciáldiagnosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket. Különös figyelmet fordítunk a csecsemőkori forma speciális jellemzőire, a diagnózis felállításának az életkori sajátosságokból adódó nehézségeire, illetve a terápiás irányelvekkel kapcsolatos kérdésekre. A betegünknél megfigyelt gyors és fatális lefolyás figyelmeztet a korszerű terápia mellett is bekövetkező súlyos szövődményekre. Így a javuló prognosztikai adatok ellenére a betegség megelőzésére kell törekednünk a helyes táplálkozáshigiénés rendszabályok terjesztésével.

Restricted access

A szerzők közleményükben beszámolnak a Pediatric Quality of Life Inventory™ (PedsQL™) gyermekkori egészségfüggő életminőség-mérő kérdőív kardiológiai moduljának magyarországi validálási folyamatáról. Háttér: A PedsQL™ 2–18 éves korú gyermekek egészségfüggő életminőségének mérésére kifejlesztett, a jelenlegi szakmai elvárásoknak magas szinten megfelelő moduláris kérdőív. Magyarországon gyermekkardiológiai betegcsoportban még nem számoltak be egészségfüggő életminőség-mérésről. Célkitűzés: Gyermekkardiológiai betegek életminőségének mérésére alkalmas mérőmódszer adaptálása és tesztelése. Módszer: Validálási folyamat nemzetközi irányelveket követő szekvenciális eljárással. Előtanulmány 105, gyermekkardiológiai betegségben szenvedő gyermeken. Eredmények: Az általános teljes életminőség-indexet minden korosztályban a pszichés domének befolyásolták negatív irányba a gyermek- és szülőválaszok esetén egyaránt. A legmagasabb értékeket a szociális jellemzőkre vonatkozó doménnél kaptuk. A betegségspecifikus kérdőíven a szülők minden korosztály esetén, a gyermekek közül viszont csak az 5–7 éves korosztály számolt be kifejezett betegséget kísérő szorongásról. A kognitív és kommunikációs problémák a 8–18 éves gyermekek önértékelése szerint jelentősek. A gyermekek és szüleik véleményazonossága korfüggő, a különbség az életminőség pszichoszociális dimenzióiban kifejezettebb. A szívműtétnek nincs önmagában negatív hatása az életminőségre, az állandó gyógyszerszedés azonban rontja. Következtetés: További módszertani vizsgálatok szükségesek az adaptált PedsQL™ kardiológiai modul magyar verziójának pszichometriai teszteléséhez. A nemzetközi irányelveket követő adaptálási folyamat részletes ismertetése segítheti a „patient-reported outcome” (PRO) vizsgálatok hazánkban való elterjedését.

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Gábor Mogyorósy, Enikő Felszeghy, Tamás Kovács, Andrea Berkes, László Tóth, György Balla and Ilma Korponay-Szabó

Open access