Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Andrea Czibor x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen személyiségjellemzők, viselkedéses változók, illetve narratív jegyek jellemzik a Magas (MM), illetve Alacsony (AM) machiavellizmus- pontszámot mutató egyéneket. 150 egyetemista résztvevőnk két társas dilemmahelyzetben – a közjavak játékának együttműködésre, illetve versengésre sarkalló változatában – hozott döntéseket. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI) és a machiavellizmus mérésére szolgáló Mach IV. teszt kitöltése mellett arra kértük az egyéneket, hogy indokolják meg az ötfordulós kísérleti játékokban választott stratégiáikat. A machiavellizmus-pontszám pozitív korrelációt mutatott az Újdonságkereséssel. Negatív összefüggés mutatkozott a Mach-érték és a Jutalomfüggés, az Önirányítottság, az Együttműködés és a Transzcendencia pontszáma között. A társas dilemmahelyzetekben a MM-egyének az AM-személyekhez képest érzékenyebbek voltak a társas szituáció jelzéseire, míg az AM-ok döntéseire erőteljesebben hatottak személyiségjellemzőik. E stratégia révén a Magas Machok környezeti tényezőktől viszonylag függetlenül képesek voltak társaik nyereményeit felülmúló hasznot realizálni. A stratégiára vonatkozó indoklások narratív elemzése szerint a versengés helyzetében a MM-ok jelentősen több kognitív tevékenységre utaló igét használtak, mint az AM-személyek. Az együttműködő szituációban az AM-egyéneknél több érzelmekre utaló ige jelent meg, és gyakoribb volt náluk a többes szám első személyű igék használata is, amely a csoporttudat megjelenésére utal.
Jelenleg is folyó vizsgálatunk központi kérdése, hogy a személyiség különböző aspektusai miképpen befolyásolják az alkalmazott stratégiát egy versengő viselkedést igénylő szituációban; illetve, hogy mely személyiségtényezők viszik sikerre az egyéneket versengő helyzetekben. Vizsgálatunkban egy valódi pénzért játszott, versengést indukáló kísérleti játékot alkalmaztunk, amely során a személyek választott játékstratégiáit és sikerességük mértékét vetettük össze a személyiségükről – különböző tesztek útján – szerzett adatokkal. A kompetícióban elért siker tekintetében markáns nemi különbségeket találtunk: a férfiak szignifikánsan magasabb összeget nyertek a játék során, mint a nők. A személyiségjellemzők közül a Jutalomfüggőség és a Kitartás faktora mutatott szignifikáns, negatív korrelációt a végső nyereménnyel, amelyet úgy értelmeztünk, hogy minél inkább érzékeny valaki a társak elismerésére – mint egyfajta szociális jutalomra –, annál kevésbé képes hatékony versengésre, és annál inkább hajlik az együttműködésre. A Machiavellizmus mértéke és a játékstratégia, illetve a nyert összeg között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A résztvevők játék során mutatott szociális értékorientációja (individuális vagy proszociális attitűdje) jelentős hatást gyakorolt felajánlásaik összegére és a játék végső kimenetelére.
Tehetség a munkahelyen 1. A tehetség elméleti megközelítése munkahelyi kontextusban
Talent at Work 1. A Theoretical Approach to Talent in a Workplace Context
Háttér és célkitűzés
A tehetségmenedzsment (TM) nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Ugyanakkor a tehetség fogalmának szervezetpszichológiai, munkahelyi kontextusban történő konceptualizálása lényeges lépés a megfelelő gyakorlati alkalmazás tekintetében, és ezáltal a hatékony tehetségmenedzsment kialakítása szempontjából. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a tehetség(ek)ről való gondolkodás szervezeti sajátosságait, a párhuzamosan futó elméleti megközelítéseket, a munkahelyi TM történeti gyökereit, kialakulásának körülményeit.
Módszer
Hazai és nemzetközi szakirodami forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.
Eredmények és következtetések
A nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához.
Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai
Talent at Work 2. Practical Aspects of Talent Management
Háttér és célkitűzés
A tehetségmenedzsment (TM) a digitalizáció, a demográfiai változások és a COVID –19 munkavállalókra gyakorolt és gazdasági hatásai kapcsán egyre aktuálisabbá válik mind regionális, mind szervezeti szinten. A „tehetségfüggés” fokozottan érvényesül az innováció-és tudásorientált fejlett társadalmakban, valamint recesszió idején, amikor erősödik annak az esélye, hogy a legtehetségesebb szakemberek kiáramlanak egy adott országból. A TM nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a szervezeti TM jellemző eszköztárát és az elmúlt évtizedekben történt legfőbb változásokat, a jövőre irányuló tendenciákat.
Módszer
Hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.
Eredmények és következtetések
A nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához. Bemutatjuk a szervezeti TM hatékony módszereit, jó gyakorlatait, hatásait a szervezetre és az egyénre nézve, valamint az esetleges pszichológiai kockázati tényezőket.
