Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Andrea Czibor x
- Refine by Access: All Content x
Jelenleg is folyó vizsgálatunk központi kérdése, hogy a személyiség különböző aspektusai miképpen befolyásolják az alkalmazott stratégiát egy versengő viselkedést igénylő szituációban; illetve, hogy mely személyiségtényezők viszik sikerre az egyéneket versengő helyzetekben. Vizsgálatunkban egy valódi pénzért játszott, versengést indukáló kísérleti játékot alkalmaztunk, amely során a személyek választott játékstratégiáit és sikerességük mértékét vetettük össze a személyiségükről – különböző tesztek útján – szerzett adatokkal. A kompetícióban elért siker tekintetében markáns nemi különbségeket találtunk: a férfiak szignifikánsan magasabb összeget nyertek a játék során, mint a nők. A személyiségjellemzők közül a Jutalomfüggőség és a Kitartás faktora mutatott szignifikáns, negatív korrelációt a végső nyereménnyel, amelyet úgy értelmeztünk, hogy minél inkább érzékeny valaki a társak elismerésére – mint egyfajta szociális jutalomra –, annál kevésbé képes hatékony versengésre, és annál inkább hajlik az együttműködésre. A Machiavellizmus mértéke és a játékstratégia, illetve a nyert összeg között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A résztvevők játék során mutatott szociális értékorientációja (individuális vagy proszociális attitűdje) jelentős hatást gyakorolt felajánlásaik összegére és a játék végső kimenetelére.
Absztrakt
Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen személyiségjellemzők, viselkedéses változók, illetve narratív jegyek jellemzik a Magas (MM), illetve Alacsony (AM) machiavellizmus- pontszámot mutató egyéneket. 150 egyetemista résztvevőnk két társas dilemmahelyzetben – a közjavak játékának együttműködésre, illetve versengésre sarkalló változatában – hozott döntéseket. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI) és a machiavellizmus mérésére szolgáló Mach IV. teszt kitöltése mellett arra kértük az egyéneket, hogy indokolják meg az ötfordulós kísérleti játékokban választott stratégiáikat. A machiavellizmus-pontszám pozitív korrelációt mutatott az Újdonságkereséssel. Negatív összefüggés mutatkozott a Mach-érték és a Jutalomfüggés, az Önirányítottság, az Együttműködés és a Transzcendencia pontszáma között. A társas dilemmahelyzetekben a MM-egyének az AM-személyekhez képest érzékenyebbek voltak a társas szituáció jelzéseire, míg az AM-ok döntéseire erőteljesebben hatottak személyiségjellemzőik. E stratégia révén a Magas Machok környezeti tényezőktől viszonylag függetlenül képesek voltak társaik nyereményeit felülmúló hasznot realizálni. A stratégiára vonatkozó indoklások narratív elemzése szerint a versengés helyzetében a MM-ok jelentősen több kognitív tevékenységre utaló igét használtak, mint az AM-személyek. Az együttműködő szituációban az AM-egyéneknél több érzelmekre utaló ige jelent meg, és gyakoribb volt náluk a többes szám első személyű igék használata is, amely a csoporttudat megjelenésére utal.
Tehetség a munkahelyen 1. A tehetség elméleti megközelítése munkahelyi kontextusban
Talent at Work 1. A Theoretical Approach to Talent in a Workplace Context
Background and objective
The field of Talent Management (TM) is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the organizational features of thinking about talent(s), theoretical approaches running in parallel and the historical roots of TM at work.
Method
We processed and synthesized Hungarian and international pieces of literature.
Results and conclusions
Based on the international literature review we considered that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run.
Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai
Talent at Work 2. Practical Aspects of Talent Management
Background and objective
Talent management (TM) is becoming increasingly relevant in the context of digitalization, demographic change and the economic and economic impact of COVID-19, both at a regional and organizational level. “Talent dependency” is increasingly prevalent in innovation-and knowledge-oriented advanced societies and in times of recession. In such a situation, the chances of the turnover of most talented professionals increase. TM is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the standard toolkit of organizational TM and the main changes and future trends of the last decades.
Method
We processed and synthesized domestic and international pieces of literature.
Results and conclusions
We considered based on the international literature review, that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run. We present the effective methods, acceptable practices, effects of the organization TM on the organization and the individual, as well as possible psychological risk factors.
