Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Andrea Kis x
  • All content x
Clear All Modify Search

Jelen elméleti fókuszú tanulmány az önkéntes gyermektelenség jelenségkörének pszichés és szociológiai vonatkozásairól szóló jelentősebb kutatások eredményeit foglalja össze mind nemzetközi, mind hazai kutatásokat alapul véve. Szisztematikus kulcsszókeresés módszerével elsősorban az angol nyelvű adatbázisokban elérhető tanulmányok kerültek áttekintésre, de a magyar szakirodalom is felhasználásra került.

A téma napjaink társadalmi változásainak egyik fontos és sokszínű eleme, mégis periférikus helyzetűnek nevezhető. Hazánkban szinte egyáltalán nem, míg a nemzetközi szakirodalomban igen mozaikosan jelenik meg – nagy időbeli és térbeli eltérések akadnak egy-egy vizsgálat vagy tanulmány megjelenése között. Emiatt jelen írás céljai közé tartozik az is, hogy ezen paraméterek figyelembevételével egységesebb képet alkothassunk nem csupán magáról a témáról, de a téma kutatási hátterének jelen helyzetéről is.

A szakirodalmi háttér figyelembevételével egyértelműnek tűnő következtetés az, hogy a gyermektelenség mellett határozók olyan speciális csoportot alkotnak a gyermektelenek között, mely közel sem homogén, mégis bizonyos specifikus pszichés és szociáldemográfiai jellemzők mentén jól differenciálható. Nehéz azonban ezen a csoporton belül kategóriákat felállítani és a pontos fogalmi háttér tekintetében is megoszlanak a vélemények. Elmondható az is, hogy gyerekcipőben jár a jelenség hazai vizsgálata – magyar szerzők eddig elsősorban szociológiai vagy demográfiai megközelítéssel vizsgálták a jelenségkört.

A pszichés ok-okozati mechanizmusokat feltárni hivatott vizsgálatok kicsiny száma és eredményeik fragmentáltsága szintén nehézzé teszi a téma személyiséglélektani és fejlődéslélektani vetületeiről való érdemi gondolkodást. Ami a szociálpszichológiai megközelítést illeti, a pronatalista társadalmak által devianciának interpretált gyermekmentesség társadalmi elfogadására és a stigmák eltörlésére irányuló lehetőségek vizsgálata kevéssé kutatott téma, de egyes tanulmányok felvetik ennek szükségességét. A magyarországi gyakorlatban mindez ma még nem magától értetődő.

Összességében a tanulmány célja a fentebb körvonalazott eredmények ismertetése, valamint a további, a témába vágó pszichológiai kutatások ösztönzése.

Restricted access

Diversity of TTV1 was assessed in the head and neck region in patients with potentially malignant (oral lichen planus, oral leukoplakia) and malignant lesions (oral and laryngeal squamous cell cancers) and was compared to that found in the uterine cervix (cervical atypia and cervical cancer) by directly sequencing the NG061-063 segment of ORF1. These sequences were classified by the formerly used genogroupgenotype system as well as by the newly accepted species classification by aligning with the corresponding region of the type sequences of the 29 TTV species. All sequences obtained during the study clustered together with the TTV1 type sequence; to express diversity within TTV1, genotypes and subtypes of the former classification were used.The commonest subtypes were 2c followed by 2b, 1a and 1b. Subtypes 2b and 2c were evenly distributed among cervical samples; subtype 1a was more frequent in patients with cervical atypia or cancer. Subtypes 2c was more frequent than 2b in head and neck lesions. In conclusion, genotype and even subtype distribution may be important in association with diseases, therefore using this classification for characterization of intraspecies diversity of TTV1 is proposed.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Mátyus, István Horváth, János Fehér, Róbert Farkas, Veronika Wolf, Rita Galántai, Andrea Kis, and András Gachályi

Munkánk célja a Guardien Angel (GA, azaz Őrangyal) pezsgőpor véralkoholszintet befolyásoló hatásának vizsgálata volt egészséges önkénteseken. Az összeállított protokoll szerint két méréssorozatot készítettünk, amelynek során (modellezve egy családi vagy társadalmi összejövetel étkezési, ivási szokásait) 70 g tiszta szesznek megfelelő alkoholmennyiséget kellett a vizsgált személyeknek elfogyasztani egy bőséges étkezéssel párosítva. A vizsgálatban részt vevők először nem kaptak GA pezsgőport az étel-ital mellé, míg a második sorozatban közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt és étkezés közben 1-1 tasak, vízben oldott granulátumot ittak meg. Az önkontrollos kísérleti körülmények között végzett vizsgálat során az önkéntesektől óránként, összesen ötször vettünk vért véralkohol-meghatározás céljából. A méréseket gőztérből vett mintavételezéssel, szilárd fázisú mikroextrakciós (SPME) módszerrel, GC-MS eljárással végeztük el. A sorozatmérések eredményei alapján megállapítható, hogy a véralkoholszint a két tasak granulátum elfogyasztása után jóval alacsonyabb volt a pezsgőpor nélküli alkoholfogyasztáshoz képest. A GA pezsgőpor hatására a vizsgálat második órájától kezdve mindenkinek jelentősen csökkent a véralkoholszintje. Ez az eredmény arra utal, hogy a GA pezsgőpor véralkoholszintet csökkentő képességét az egészséges személyek egyéni metabolizmusa csak kismértékben befolyásolta. Az eddigi eredményeink alapján érdemes további vizsgálatokat végezni annak eldöntésére, hogy a GA pezsgőpor hatásmechanizmusában az alkohol felszívódásának vagy/és az alkohol metabolizmusának befolyásolása játszik-e szerepet.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Kis, Csaba Földesi, Mátyás Pál, Zoltán Som, Andrea Csillik, Pál Ábrahám, András Temesvári, Géza Fontos, András Szatmári, Péter Andréka, and Attila Kardos

A pitvarfibrilláció okozta thromboemboliás események megelőzésének „gold standard”-ja a K-vitamin-antagonistákkal történő antikoaguláns terápia. A pitvarfibrilláló betegek egy része a fenti gyógyszerek szedésével kapcsolatos nehézségek miatt nem részesül effektív véralvadásgátló kezelésben. Az ineffektív véralvadásgátlás következtében kialakult bal pitvari fülcsethrombus, mint a leggyakoribb kardiogén emboliaforrás, feloldása komoly kihívást okozhat a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre nem reagáló, illetve az azt nem toleráló betegek körében. A szerzők tudomása szerint első ízben számolnak be egy nem valvularis perzisztens pitvarfibrilláló, magas stroke-kockázatú, a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre intoleráns, váltott antikoaguláns rezsim mellett is perzisztáló bal pitvari fülcsethrombussal élő nőbeteg direkt trombin inhibitorral való sikeres fülcsethrombus-feloldásáról, illetve az azt követő percutan bal pitvari fülcsezárásról. Orv. Hetil., 2013, 154, 262–265.

Restricted access