Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Andrea Lugasi x
Clear All Modify Search

Abstract

Phytosterols are isoprene compounds that may be found in a great variety of different food products. Most important phytosterol compounds are β-sitosterol, campesterol and stigmasterol. Plant sources of phytosterols are oily seeds, nuts, plant oils, grains, and pulses. Many controlled clinical studies have demonstrated their ability to reduce blood cholesterol levels in hyper- and normocholesterolaemic subjects. Investigators report that phytosterol intakes of 2 to 3 g/day reduce low-density lipoprotein (LDL) cholesterol levels by about 7 to 11% in human subjects, while LDL and TG levels show no change. Phytosterol intake higher than 3 g daily results in no greater decrease of LDL level, but even the consumption of 8.6 g/day has no detrimental effect on human health. Documented side effect of elevated phytosterol intake is the reduced level of certain carotenoids in sera but this effect can be balanced by increased consumption of fruits and vegetables rich in carotenoids. Subjects having hereditary sitosterolaemia are highly advised to refrain from consuming foods supplemented with phytosterols. As dietary intake of phytosterols is too low to achieve a significant reduction of cholesterol level, based on the Community legislation of 258/97/EC regulation related to novel foods and novel food ingredients the European Union authorized to use phytosterols in certain food products at a concentration which resulted in a daily phytosterol intake less than 3 g. European survey of European Food Safety Authority (EFSA) shows that only 10 to 15% of the population consume foods supplemented with phytosterols, and phytosterol intake is less than the effective dose. Based on this survey it is supposed that the risk of phytosterol overdose is low. EFSA also stated that — based on the relevant scientific information — regular intake of foods supplemented with phytosterols/phytostanols is in significant correlation with reduced serum cholesterol level. Based on this statement authorized foods enriched with phytosterols will be the first food group legally having health claim for reduced risk of disease since the new Community legislation on nutritional and health claim on foods 1924/2006/EC exists. Consumers will have a scientifically substantiated health claim on the label of these foods: “Plant sterols/stanols have been shown to lower/reduce blood cholesterol. Blood cholesterol lowering may reduce the risk of coronary heart disease”.

Restricted access

Absztrakt

Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az energiamentes édesítőszerek, amelyek a vonatkozó európai uniós jogszabály alapján kerülhetnek forgalomba, illetve lehetnek részei élelmiszereinknek. Ugyanakkor egyre-másra látnak napvilágot hírek arról, hogy bizonyos mesterséges intenzív édesítőszerek, köztük is elsősorban az aszpartám, rákkeltő hatással bírnak. Az energiamentes édesítőszerek, mint valamennyi más adalékanyag, kizárólag a közösségi jogszabályokban meghatározott – kockázatbecslést követő – engedélyezés után kerülhetnek fel az engedélyezett anyagok listájára. Ez a lista nemcsak azon élelmiszerek körét határozza meg, amelyekben az adott anyag alkalmazható, hanem a maximálisan felhasználható mennyiséget is megadja. Az Európai Unió élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatbecslését végző hivatala, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority) az újonnan elvégzett tudományos vizsgálatok tükrében rendszeres időközönként újraértékeli a már engedélyezett adalékanyagok biztonságosságát. Mind ez ideig az engedélyezett, intenzív édesítőszerek biztonságos alkalmazhatósága nem vált kétségessé. Orv. Hetil., 2016, 157(Szuppl. 1.), 14–28.

Open access

A növényi szterinek csaknem valamennyi növényfélében fellelhető, izoprén vegyületcsoportba tartozó bioaktív hatóanyagok. A leggyakrabban előforduló vegyületek a β-szitoszterin, a kampeszterin és a sztigmaszterin. A legfőbb fitoszterinforrások a növényi magvak, növényi olajok, dió- és gabonafélék, hüvelyesek. Kontrollált klinikai vizsgálatokban igazolták, hogy napi rendszeres 2-3 g fitoszterin/fitosztanol fogyasztás 7–11%-kal csökkenti az LDL-koleszterin-szintet, miközben a HDL- és a TG-szint nem változik normo- és hypercholesterinaemiában. A napi 3 g-nál nagyobb mennyiség nem eredményez fokozottabb hatást. Ugyancsak klinikai vizsgálatokban igazolták, hogy még napi 8,6 g rendszeres fogyasztása is biztonságos a fogyasztók számára. Az irodalomban leírt kedvezőtlen hatás a szokásosnál nagyobb fitoszterinbevitel esetén a szérum csökkent karotinoidszintje, amely rendszeres, napi ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztással megelőzhető. Az igen ritka, öröklődő, genetikai rendellenességben, úgynevezett sitosterinaemiában szenvedő egyének számára pedig nem ajánlott fitoszterinekkel dúsított élelmiszerek fogyasztása. Tekintve, hogy a hagyományos étrenddel nem vehető fel a szignifikáns hatás eléréséhez szükséges mennyiségű fitoszterin, az Európai Unió az új élelmiszerekre vonatkozó 258/97/EK rendeletben leírt engedélyezési eljárást követően számos élelmiszertípusban jóváhagyta a napi 3 g-nál nem több fitoszterinbevitelt eredményező dúsítást. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a saját felmérése, valamint az egyes tagállamokban elvégzett elemzések alapján megállapította, hogy az Európai Közösség lakosságának 10-15%-a tekinthető a fitoszterinekkel dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztójának. Ennek alapján kicsi a kockázata a fitoszterinek túlzott bevitelének, inkább az jellemző, hogy a fogyasztók kevesebbet fogyasztanak, mint a hatásos dózis. Az EFSA ugyancsak megállapította – a rendelkezésre álló tudományos információk birtokában –, hogy a fitoszterinekkel/fitosztanolokkal dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztása és a szérumkoleszterin-szint csökkenése között egyértelmű és bizonyított az összefüggés. Ennek megfelelően ez lesz az első élelmiszercsoport, amely a 2007-ben életbe lépett, az élelmiszereken megjeleníthető tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK jogszabály alapján olyan, a betegség kockázatának csökkentésére vonatkozó állítást viselhet, amely a fogyasztó felé azt kommunikálja: „A növényi szterinek/sztanolészterek kimutathatóan csökkentik a vér koleszterinszintjét. A vér koleszterinszintjének csökkenése mérsékelheti a coronariás szívbetegségek kockázatát.”

Restricted access

Research justified that natural antioxidants and bioactive agents related to antioxidant effects could act on signal transduction pathways and/or phase II enzyme activities directly and/or indirectly. These molecules can also influence the apoptotic genes. In the case of plant extracts, which contain several active compounds, one might consider it is impossible to discover the single mechanism of action. This problem becomes even more complicated, when we bring the obtained data of in vitro and in vivo experiments into consideration. Therefore the multifactorial actions must be analyzed in long-term in vivo studies on redox homeostasis. The questions are: can the absorbed compounds of natural extracts from the gastrointestinal tract influence the changed cellular redox states and how can these molecules act on the redox homeostasis of blood in IBD patients? Our aim was to present the protective effect of a natural product made from Raphanus sativus niger squeezed juice (0.2 g/die Raphacol bile granule) in a twelve-month clinical study in patients suffering from IBD. Raphacol treatment did not influence the activity of IBD. Beside beneficial subjective judgement, bile acid level was elevated continuously and the values of redox parameters were decreased in the plasma during treatment. The granule diminished the erythrocyte chemiluminescence significantly and the HbA 1c -level moderately until the beginning of the ninth month. After this, the trend has changed until the end. Data showed that antioxidant and isothiocyanate-rich granule could influence the redox homeostasis of IBD patients even at low dose.

Restricted access

Az étrend-kiegészítők a jelenlegi jogi szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek célja a hagyományos étrend kiegészítése. Az étrend-kiegészítők koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, köztük vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Hazánkban az étrend-kiegészítők forgalmazása az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta nem előzetes engedélyezéshez kötött; a forgalmazónak legkésőbb a piacra helyezés napján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni a terméket, amely ezzel egy időben forgalomba kerülhet. A termékek forgalmazását, összetételét, jelölését, azaz a címkén megjelenő információkat számos jogszabály, előírás határozza meg, ugyanakkor bizonyos területeken a közösségi szinten harmonizált rendeletek hiánya jelentős problémákat okoz. A tanulmány első részében az étrend-kiegészítők forgalmazását, összetételét befolyásoló jogszabályok kerülnek bemutatásra, míg a második rész fő célja az összetevők táplálkozás-élettani értékelési folyamatának, valamint az étrend-kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepének bemutatása. Orv. Hetil., 2010, 39, 1563–1572.

Restricted access

Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, köztük vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint egyéb élettani vagy táplálkozási hatással rendelkező anyagokat. Hazánkban az étrend-kiegészítőket az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta előzetes engedélyezés nélkül, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél tett bejelentéssel egy időben piacra lehet helyezni. A termékek forgalmazását, összetételét, jelölését, a fogyasztó felé történő kommunikációját számos jogszabály határozza meg, ugyanakkor bizonyos területeken, a közösségi szinten harmonizált rendeletek hiánya jelentős problémákat okozhat. A tanulmány második részében (első rész: Orv. Hetil., 2010, 39, 1563–1572.) az étrend-kiegészítőkben előforduló összetevők táplálkozás-élettani értékelésének folyamata, a felmerülő közegészségügyi problémák, valamint az étrend-kiegészítők táplálkozásban betöltött szerepének bemutatására kerül sor. Orv. Hetil., 2010, 48, 1964–1975.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: András Paksi, Tamás Kassai, Andrea Lugasi, Attila Ombódi and Judit Dimény
Restricted access

Magyarországon, néhány kisebb körzetet kivéve, a talaj és az ivóvíz jódtartalma alacsony, így a hazánkban termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonafélékkel és az ivóvízzel az emberi szervezetbe jutó jód mennyisége nem éri el a nemzetközi szervezetek által ajánlott értéket. A magzat és az anyatejjel táplált csecsemő megfelelő jódellátásához különösen fontos a megfelelő jódbevitel a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Célkitűzés : A vizsgálat célja, hogy országos szinten felmérjük az anyatejek jódtartalmát és szükség esetén ajánlásokat tehessünk a terhesség és a szoptatás idején a jódpótlás mértékére. Módszer: Országos mintavételt követően 72 anyatejminta jódtartalmát vizsgáltuk induktív csatolású plazma-tömegspektrométerrel (ICP-MS). Eredmények: A csecsemők 42%-a nem jut hozzá a jelenleg nemzetközileg ajánlott 110 μg jód/nap mennyiséghez élete első szakaszában, ami jelentősen befolyásolhatja a testi és szellemi fejlődésüket. Következtetés: Az eredmények ismeretében a terhes és szoptató nők számára jódtartalmú étrend-kiegészítő készítmények vagy magas jódtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Mihály Bereczky, Andrea Regöly-Mérei, Györgyi Arató, Géza Telek, Zsolt Pallai, Andrea Lugasi and Magda Antal

Oxidative stress is one of the risk factors of colorectal carcinogenesis. In inflammatory reactions the activated leukocytes produce mutagenic and mitogenic free radicals, thereby promoting tumor formation. Obesity, hyperlipidemia and hyperinsulinemia increase the energy supply of epithelial cells, thus leading to deregulation of mitochondrial electron transport chain. The latter results in increased free radical production that causes impairment of cell cycle regulation, mutations, and unrestricted proliferation of damaged cells. Aim: Evaluation of some parameters of antioxidant and nutritional status in patients with benign or malignant colorectal neoplasms. Methods: assessment of nutrient intake, measurement of some anthropometric parameters (body height, body weight, waist, hip and arm circumference, waist/hip ratio), determination of serum prealbumin level, evaluation of the biomarkers of antioxidant status (superoxide dismutase and glutathione peroxidase activities, levels of uric acid and albumin, total antioxidant status, free radical scavenger capacity), determination of the concentration of advanced oxidation protein products (AOPP) and malonyldialdehyde. Results: In patients with malignant tumors the dietary fiber, folate and vitamin A intakes were below the optimal level, and the serum prealbumin concentration was lower than in patients with benign lesions. There was a high incidence of overweight and obesity among patients. Significant difference was found between diseased subjects and healthy controls in terms of the biomarkers of antioxidant status, such as free radical scavenger capacity, concentrations of advanced oxidation protein products and malonyldialdehyde and glutathione peroxidase activities. Conclusions: The insufficient folate and vitamin A intake, the high incidence of overweight and obesity, and the abnormal values of the biomarkers of antioxidant status observed in the study groups seem to support the correlation between colorectal tumor, nutritional and antioxidant status.

Restricted access