Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Andrea Lukács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Kutatómunkánk azzal a céllal készült, hogy az eddig még csak néhány — köztük angol, spanyol és olasz — mintán validált Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skálát (BSSS-8) magyarországi használatra is adaptáljuk. Hazánkban ez a mérőeszköz még nem használatos, nincsenek rá vonatkozóan pszichometriai adatok. Különösen fontos a BSSS-8 hazai adaptálása, mivel ez a mérőeszköz — szemben a hazánkban is validált 7-tételes Szenzoros Élménykeresés Kérdőívvel (SSS-7-HU) — az általános szenzoros élménykeresés vonás mellett az alskálákat is mérhetővé teszi. Vizsgáltunkban összesen 495 vizsgálati személy vett részt, ebből 170 fő proszociális kockázatvállaló (tűzoltó), 194 fő antiszociális kockázatvállaló (erőszakos bűncselekmény elkövetője), 71 fő extrém sportoló és 60 fő kontrollszemély (akik semmilyen kockázatos tevékenységgel nem foglalkoznak). A kérdőív lingvisztikai validálását és pszichometriai tulajdonságainak vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat során mértük a kérdőív belső megbízhatóságát (Cronbach-α = 0,748), teszt-reteszt reliabilitását (r = 0,868; p < 0,001), továbbá komfirmatív faktoranalízist is végeztünk (CFI = 0,955; RMSEA = 0,065; 90%-os konfidenciaintervallum = 0,034—0,08). A BSSS-8 kérdőívet a SSS-IV kérdőívvel is összevetettük (r = 0,868; p < 0,001). A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy ez a 8 itemből álló, szenzoros élménykeresés dimenzióját mérő személyiség-kérdőív jól használható és alkalmas a magyar populáció vizsgálatára.

Restricted access

Abstract

Background and aim

A continuous glucose monitoring (CGM) helps the user stay continuously informed about blood glucose levels and reach the right target range. This study aimed to compare glycemic control and mental health of adults with type 1 diabetes with or without CGM and to examine their experiences using it.

Methods

Patients were included in the survey, whether or not they had used a CGM. Standardized questionnaires were used to assess mental health, problems with disease management, hypoglycemia attitudes and behavior, as well as glucose monitoring satisfaction.

Results

277 people participated in the study. CGM users (61.3%) had a more favorable glycemic control than those who were not. No differences were observed between the 2 groups in mental health and in response to hypoglycemic events; however, users reported more disease-related problems. CGM users reported they felt more open and free about diabetes, however, the pain and skin irritation caused by the device was disturbing and it was difficult to cope emotionally with the constant thought and worrying about diabetes.

Conclusions

CGM did not show clear satisfaction among users, however, less fear of hypoglycemia, fewer depression symptomology and improved glycemic control indicate better clinical status, which is one of the most important goals of disease management.

Open access

Young adult male Wistar rats were treated, by gavage, with 80 or 320 mg/kg Pb 2+ (lead acetate), 0.4 or 1.6 mg/kg Hg 2+ (mercuric chloride) or both by combining the lower doses. For combination with alcohol, ethanol was added to the rats’ drinking water in 5 v/v %. After 12 weeks of treatment, electrophysiological recording was made from the somatosensory cortex in urethane anaesthesia. Evoked potentials obtained by stimulation of the whiskers were recorded. Both metals, and alcohol alone, increased significantly the latency of the evoked response. Alcohol seemed to abolish the effect of Pb, but not of Hg. Fatigue, calculated form the response amplitude, was increased by Pb and Hg treatment and this effect of Hg was reduced by ethanol. Evoked activity and its dynamic characteristics were sensitive to the complex neurotoxic effect induced in the rats and can provide a basis for developing functional markers.

Restricted access

Three different insecticides: dimethoate, cypermethrin and amitraz were given, alone or combined with the heavy metals Pb, Hg and Cd, to male Wistar rats per os for 12 weeks from their 4th week of life. After the treatment period, the left hemisphere of the rats was exposed in urethane anaesthesia, and spontaneous and evoked cortical activity was recorded from the primary sensory areas. The effects of dimethoate on the spontaneous activity, and of dimethoate and amitraz on the evoked responses, were increased by the metal combination treatment, whereby the metals alone had no effect on the spontaneous and mild effect on the evoked activity. Finally, the animals were dissected, organ weights measured, and relative organ weights calculated. The weight gain of all treated groups was significantly retarded compared to the control. Several organ weights were also significantly reduced, mainly in groups receiving insecticide plus metal treatment. The toxic interactions observed in this work indicate that combined human exposure to environmental pesticide residues and heavy metals may have unexpectedly severe effects.

Restricted access

3-nitropropionic acid (3-NP), a substance used for modelling Huntington’s disease, was given to male Wistar rats in a single 20 mg/kg b.w. dose, and the resulting behavioral alterations in spontaneous locomotor activity were measured after 30 minutes. To detect the involvement of neurotransmitter systems in this immediate effect, the NMDA antagonist MK-801 (0.8 mg/kg); as well as an agonist, quinpirole (QP, 5 mg/kg) and an antagonist, sulpiride (SP, 80 mg/kg) of the dopamine D2 receptors, were given before 3-NP to separate groups of rats. Controls were given saline. All substances were injected ip. 3-NP decreased the rats’ locomotor, especially vertical, activity, whereas local activity was increased. Based on the further changes of 3-NP effects in the combination groups it could be concluded that dopaminergic rather than glutamatergic mechanisms were possibly involved in the acute behavioral effect of 3-NP.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Andrea Lukács
,
Péter Sasvári
,
Beatrix Varga
, and
Krisztina Mayer

Background and aims

This study examines exercise addiction (EA) in amateur runners from a multidimensional approach, including demographics (age, sex, educational attainment, and financial situation), training factors (duration of running activity, weekly time spent running, mean workout distance per session, other sports activities, and childhood physical activity), psychological features (perceived health, life satisfaction, loneliness, stress, anxiety, depression, body shape, and eating disorders), and anthropometrics (body mass index) that might predict EA.

Methods

The well-validated Exercise Dependence Scale (EDS) was applied to evaluate the prevalence of EA in amateur runners. A multinomial logistic regression was performed to find explanatory variables of risk of EA using the SPSS 24.0 statistical software.

Results

A total of 257 runners (48.9% females, M age = 40.49, SD = 8.99 years) with at least 2 years running activity participated in an anonymous questionnaire survey. About 53.6% of respondents were characterized as non-dependent symptomatic and 37.8% as non-dependent asymptomatic. About 8.6% had prevalence of being at risk of EA. The logistic regression model displayed five variables that significantly predicted the risk of EA: (a) anxiety, (b) loneliness, (c) weekly time spent running, (d) childhood physical activity, and (e) education level.

Discussion and conclusions

Findings indicate that loneliness and anxiety may lead to withdrawal and uncontrolled behavior that in turn leads to increased amount of exercise in amateur runners. Lower level of education attainment is also a likely risk of EA development, and childhood sports activity is a predictor.

Open access
Cereal Research Communications
Authors:
Andrea Hagyó
,
Csilla Farkas
,
András Lukács
,
Szilveszter Csorba
, and
Tamás Németh
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Lukács
,
Nóra Simon
,
Beatrix Varga
,
Emőke Kiss-Tóth
, and
László Barkai

Magyarországon elenyésző az 1-es típusú diabeteses fiatalok egészséggel összefüggő életminőség-vizsgálata a kor- és betegségspecifikus validált mérőműszer hiánya miatt. Célkitűzés: A Pediatric Quality of Life Inventory™ 3.0 Diabetes Modul kulturális adaptálása. Módszer: A kérdőív használhatóságának, belső megbízhatóságának, reprodukálhatóságának, konvergencia-, diszkriminancia-, valamint konkurenciavaliditásának vizsgálata 134 fő (8–18 éves) 1-es típusú cukorbeteg fiatalok és szüleik közreműködésével. Eredmények: A hiányzó válaszok alacsony átlagszázalék-értéke, a minimális padló- és közepes plafoneffektus alátámasztotta a mérőműszer megbízhatóságát. A Cronbach-α elérte a 0,70 belső megbízhatóságot jelölő értéket. A gyermekek és a szülők válasza erős kapcsolatot mutatott minden kérdéskörben. A mérőműszer különbséget tudott tenni az elfogadható és a rossz metabolikus kontrollal rendelkező betegek életminősége között. A Diabetes Modul közepes és erős kapcsolatot mutatott az Általános Modullal. Következtetések: Az eredmények a vizsgálómódszer használhatóságát, megbízhatóságát és érvényességét támasztják alá, de további vizsgálat szükséges ahhoz, hogy általánosítást tehessünk az egész hazai populációra. Orv. Hetil., 2011, 152, 1837–1842.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kinga Kálcza-Jánosi
,
Andrea Lukács
,
László Barkai
, and
István Szamosközi

Bevezetés: A cukorbetegséget különféle kognitív károsodásokkal társítják. Célkitűzés: A szerzők 1-es és 2-es típusú diabetesben a kognitív működés közötti különbségek pontosítását tűzték ki célul. Módszer: Metaanalízis a Medline, PubMed és ScienceDirect felhasználásával (három tanulmány az 1-es és hat tanulmány a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban). Eredmények: Az 1-es típusú cukorbeteg felnőttek teljesítménye gyengébb volt a kontrollokhoz képest az összes mért területen. A hatásméret a pszichomotoros aktivitásnál volt a legmagasabb (D = –0,69). Kicsi volt a hatásméret a késleltetett verbális memória (D = –0,48), figyelem (D = –0,47), nyelv (D = –0,44), vizuális feldolgozás (D = –0,35), azonnali verbális memória (D = –0,30), munkamemória (D = –0,27) és a végrehajtó funkcióknál (D = –0,26). A felnőtt 2-es típusú cukorbetegek teljesítménye gyengébb volt, mint a kontrolloké a munkamemória kivételével (D = +0,03) az összes kognitív területen. Legmagasabb hatásméretet az azonnali verbális memória (D = –1,12), pszichomotoros aktivitás (D = –0,82) és a késleltetett verbális memória (D = –0,81) mutatott. Közepes volt a hatásméret az általános intellektuális képességek (D = –0,68) területén, míg kicsi volt a hatásméret az általános memória (D = –0,37), a figyelem (D = –0,35), nyelv (D = –0,35), vizuális feldolgozás (D = –0,33) és a végrehajtó funkciók (D = –0,33) terén. Következtetés: Mindkét típusú cukorbetegség csökkent teljesítménnyel társul számos kognitív területen. Orv. Hetil., 2013, 154, 694–699.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Fodor
,
Pálma Silló
,
Andrea Lukács
,
Sarolta Kárpáti
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Ágnes Füst

Összefoglaló. A nyálkahártya-pemphigoid különleges formája a paraneoplasiás pemphigoid, amely primer malignus betegséghez társul; lefolyása szokatlanul gyors, és a klasszikus immunszuppresszív terápiákkal szemben rezisztens lehet. Közleményünkben három eseten keresztül mutatjuk be a paraneoplasiás pemphigoid megjelenését, diagnosztikáját és a terápiás kihívásokat. A diagnózist a kórelőzményi adatok és az immunfluoreszcens vizsgálatok segítik. A terápiás célkitűzés a progresszió lassítása immunszuppresszív kezeléssel, amely a zajló onkológiai kezelés mellett kontraindikált lehet. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus ennek a ritka kórképnek a diagnosztikájában és kezelésében, különösen fontos, hogy a társszakmák (szemészet, bőrgyógyászat, fogászat, fül-orr-gégészet, onkológia, immunológia) együttműködésével a betegség minél hamarabb felismerhető legyen, és a kezelést ezáltal minél korábban el lehessen kezdeni. Orv Hetil. 2022; 163(18): 720–725.

Summary. Paraneoplastic mucous membrane pemphigoid, a rare pemphigoid variant is associated with primary malignancy, and characterised by fulminant progression and frequent ineffectivity of classical systemic immunosuppression. In this paper, the clinical features, diagnostic and therapeutical challenges are presented through three cases. Detailed history and analysis of the immunofluorescent samples help the diagnosis. The therapeutic goal is to prevent the progression with systemic immunosuppressive treatment, which can be contraindicated during the ongoing oncological therapy. In absence of consent in the exact diagnostic criteria and management protocol of this rare condition, consultation with other specialists (ophthalmologist, dermatologist, dentist, ear-nose-throat specialist, immunologist) has high importance in early diagnosis and treatment. Orv Hetil. 2022; 163(18): 720–725.

Open access