Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Andrea Megyeri x
Clear All Modify Search

Cytokine production has been implicated in the pathogenic mechanisms of infections caused by the staphylococci, since these bacteria may act as strong cytokine inducers. To gain deeper insight into the Th1 immune response activated by these bacteria, we have analyzed the interferon (IFN), interleukin-12 (IL-12) and IL-18-inducing activities of different Staphylococcus aureus (S. aureus), S. epidermidis and S. saprophyticus strains in human monocytes and murine bone marrow macrophages. A large majority of the S. aureus strains elicited the simultaneous production of IL-12 p70 and IFN-a in the human monocytes, while the S. epidermidis and S. saprophyticus strains induced only a low level of production, if any, of these cytokines. Furthermore, a majority of the S. aureus strains induced significantly higher IL-12 p70 and IL-18 titers in the murine bone marrow macrophages than did the S. epidermidis and S. saprophyticus strains. As IL-12, IL-18 and IFN-a stimulate Th1 differentiation synergistically, we suggest that S. aureus strains bias the immune response toward a Th1 phenotype, whereas S. epidermidis and S. saprophyticus strains provide a weaker stimulus for the production of Th1-inducing cytokines, and accordingly possibly elicit a less extensive Th1-associated adaptive immunity.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Ágnes Vincze, Andrea Megyeri, Antónia Losonczi, Éva Pintér, Zsolt Nagy and Judit Demeter

Absztrakt:

Bevezetés: A betegségnek jelentést adó reprezentációs keret azonosítása alapvető ahhoz, hogy megértsük a betegek eltérő viselkedését; csoportos felmérése azonban számos kihívást tartogat. Megbízható, betegségspecifikus mérőeszközök hiányában a betegségreprezentációról a betegségnarratíva központi metaforája mentén is képet kaphatunk. Célkitűzés: Pilotvizsgálatunk célja lyphomával élő betegek betegségnarratíváinak feldolgozása, az ezekben fellelhető metaforák csoportosítása, illetve annak felmérése, hogy az egyes metaforák megjelenése mellett milyen érzelmi állapot azonosítható. Módszer: Kvalitatív adatgyűjtésünk félig strukturált interjúhelyzetben történt. A metaforák, illetve más értelemadó keret megjelenését és csoportosítását 2 független megítélő végezte. A betegek emellett 10 fokú vizuális-analóg skálán értékelték azt, hogy a beszámolójuk mennyire volt érzelmi szempontból felkavaró. Statisztikai analízis: A kvantifikált adatokat egyszempontos varianciaanalízis segítségével elemeztük. Eredmények: Vizsgálatunkban 27 lymphomával élő beteg vett részt. A beszámolók 40,7%-ában volt metafora azonosítható, amelyből 29,6% „harc”, 11,1% „út” metafora kategóriába sorolható. A „harc” metafora mellett olyan mértékben jelentek meg intenzív érzelmek, mint abban az esetben, amikor a személy számára nem volt előhívható semmilyen értelemadó keret, amire a helyzete értelmezésében támaszkodhatna. Következtetések: A vizsgált lyphomás betegeknél a daganatos betegségekben jellemző metaforák jelentek meg. A „harc”-cal kapcsolatos metaforák a biológiai működés leírásában is alapvetők, meghatározzák a közgondolkodást. Krónikus betegségekben a „harc”-os metaforák a betegséggel való szembesülés kezdeti időszakát követően kevésbé kidolgozott betegségreprezentációra utalhatnak, ami intenzívebb érzelmi állapottal jár. Vizsgálatunk megerősíti a feltevést, miszerint a reprezentáció befolyásolásával lehetőség nyílhat a betegséggel együtt járó érzelmi állapot módosítására. A fogalomkör meghatározott betegcsoporton belüli pontosabb megértése elvezethet specifikus, betegségreprezentációt mérő eszköz kidolgozásához.

Open access