Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for

  • Author or Editor: Andrea Székely x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Célkitűzés: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Kockázat Vizsgálatának célja elsősorban a nyitott szívműtéten átesett betegek pszichoszociális kockázati tényezőinek vizsgálata és követése. Módszer: 137, nyitott szívműtéten átesett betegnél (87 férfi és 50 nő) a 17 tételes Házastársi Stressz Skála magyar változata a műtét után két évvel került felvételre, majd a kérdőív Varimax rotációval történő faktoranalízisét követően teszteltük a kérdőív rövidített változatát is. Eredmények: A 17 tételes Házastársi Stressz Skála (Cronbach-alfa 0,77) a faktoranalízis során öt különálló dimenziót eredményezett: a szeretet-bizalom, a problémák, a szexuális kapcsolat, a szívbetegség hatása a szexualitásra, valamint a személyes identitás faktorokat. A tételek az egyes dimenziókban jól elkülönültek, mindössze két tételt találtunk, melyek nem egyértelműen tartoztak egy faktorhoz, ezeket a rövidítés során kihagytuk. A kiválasztott Rövidített Házastársi Stressz Skála öt tételének (három kérdés az első faktorból, egy a másodikból, egy az ötödikből) skálaösszege korrelált a 17 tétel skálaösszegével (r = 0,902, p<0,001), belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-alfa 0,69). Konklúzió: A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői megfele­lőek.

Restricted access

A szív- és érrendszeri betegségek és a pszichoszociális tényezők kapcsolata, valamint a beavatkozás lehetőségei

Associations between cardiovascular diseases and psychosocial factors and options for intervention

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Cserép
,
Ákos Batiz
, and
Andrea Székely

A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a koszorúér-betegség. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a koszorúér-betegség és a különböző pszichoszociális tényezők közötti összefüggés megértésével. A coronariabypassgraft-műtét a koszorúér-betegség kezelésének gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai javulást eredményez. A szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai eltérések a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív kohorsztanulmány foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú kimenetelét befolyásoló tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a klinikai jellemzők, mint például a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az intraoperatív tényezők befolyásolják a műtét kimenetelét. A pszichoszociális tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati tényezőkkel (magas vérnyomás, LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás, elhízás és fizikai inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor a pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a betegek pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás beavatkozás alkalmazása emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb ismeretek birtokában sokkal pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve lehetővé válik a pszichológiai kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek alapján a szívműtétre kerülő betegek pszichológiai jellemzőinek szakember által történő szűrése és adott esetben kezelése ajánlott. Orv Hetil. 2023; 164(11): 411–419.

Open access

Alternatív módszer a szívelégtelenség reszinkronizációs kezelésére: az elektróda transapicalis beültetése

Alternative method for cardiac resynchronization: transapical lead implantation

Magyar Sebészet
Authors:
Imre Kassai
,
Csaba Földesi
,
Andrea Székely
,
Csilla Mihalik
, and
Tamás Szili-Török

Absztrakt

Percutan transzvénás úton a sinus coronarius oldalágába vezetett elektródával jelentős arányban sikertelen a reszinkronizációs kezelés, ezért ezeknek a betegeknek alternatív módszerre van szükségük. Célkitűzésünk, hogy egy alapjaiban új lehetőséget ismertessünk a bal kamrába transapicalisan beültetett endocardialis, aktív fixációs elektróda alkalmazásával. Ennek a módszernek a szívcsúcs feltárása, megszúrása és Seldinger-technika szerinti bevezetés az alapja. A bal kamrán belül az elektróda elhelyezését röntgen-képerősítő segítségével lehet nyomon követni. A módszer előnyei, hogy minimálisan invazív sebészi beavatkozás, a bal kamrában endocardialis ingerlést biztosít, és nem érinti a mitralis billentyűt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Endre Balázs
,
Andrea Ruszwurm
,
Miklós Székely
,
István Wittmann
, and
Judit Nagy

A vesék korfüggő morfológiai és funkcionális változásait nem lehet fiziológiásnak tekinteni. A korral csökken a glomerulusok száma, scleroticus glomerulusok és aglomerularis arteriolák jelennek meg. A tubulusok atrophiája mellett gyakori az interstitialis fibrosis, és az időskori érelváltozások is erősen érintik a veséket. Csökken a vesék keringése és a GFR, az utóbbit nem tükrözi a se-creatinin értéke. A tubularis transzportok zavara főként a só- és vízkiválasztást érinti, hyposthenuriát okoz. A korfüggő változások patogenezise komplex, és részleteiben még nem tisztázott. A változások mindenesetre rontják a kiválasztást, és befolyásolják a gyógyszerek farmakokinetikáját. Valódi krónikus veseelégtelenségben más funkciók (eritropoetin-képzés, D-vitamin, Ca- és P-anyagcsere) is károsodnak. Az időskorban gyakoribb szisztémás betegségek (diabétesz, hipertónia stb.) miatt a valódi krónikus veseelégtelenség is gyakoribb, de az akut veseelégtelenség különféle formái is könnyebben alakulnak ki.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
Erika Rapavi
,
Klára Szentmihályi
,
Erzsébet Fehér
,
Andrea Lugasi
,
Edit Székely
,
Tímea Kurucz
,
Zs. Pallai
, and
Anna Blázovics

In order to evaluate the effect of diosmin-hesperidin containing drug on redox balance and Cu, Zn, Fe and Mn concentrations of toxin-injured liver, Wistar albino rats were subjected to thioacetamide administration (500 mg TAA/l in their drinking water) with and without drug (425 mg/kg body weight/day). Animals were treated for 30 days. No significant change in the concentration of Zn, Cu, Mn and Fe in the liver was measured in TAA-treated animals compared to control. Diosmin-hesperidin mixture treatment increased levels of Fe and Zn and decreased concentration of Cu of the liver in TAA-treated animals. These alterations were not significant. Decrease of both the total scavenger capacity (TSC) and the activity of superoxide dismutase (SOD) in liver homogenates were observed in TAA-treated rats. The diosmin-hesperidin-supplemented diet also significantly decreased the TSC and activity of SOD in liver of both the control and toxin-treated animals. On the basis of results it seems that high dosage of the diosmin-hesperidin mixture induces slight changes in the Cu, Zn, Mn and Fe content of the liver, however it may decrease the scavenger capacity and the activity of SOD when applied either alone or together with thioacetamide.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Edit Székely
,
Gyöngyi Tasnádi
,
Klára Szentmihályi
,
Andrea Almási
,
Márta Bor
,
János Fehér
, and
Anna Blázovics

Az elmúlt évtizedekben egyre több betegségről derült ki, hogy patogenezisében az oxidatív stressznek és a fémionoknak fontos szerepük van. Ez a magyarázata annak, hogy az antioxidáns-kezelés jelentősége felértékelődött, és napjaink kutatásaiban is előtérbe került. Porphyria cutanea tardában (PCT) a hem bioszintézise károsodik, amely az uroporfirinogén-dekarboxiláz enzim csökkent aktivitásának következtében alakul ki. A hem-prekurzorok akkumulálódnak a vérben, a májban és a bőrben. A hem-prekurzorok és a porfirin a széklettel és a vizelettel ürülnek. Az enzimdefektus autoszomális domináns. A bőrtünetek napfény hatására felerősödnek. Ennek oka a bőrben felszaporodó uroporfirinek és a heptakarboxilporfirin fényérzékenyítő, valamint a vas lipidperoxidációt kiváltó hatása. A genetikai eredet mellett az alkoholfogyasztás, hepatotoxikus vegyületek, ösztrogén és a vírusfertőzések is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Az elfogadott kezelési mód az időnkénti vérlebocsátás. A májkárosodás talaján kialakuló, sporadikus porphyria cutanea tarda esetében a felhalmozódó vas felelős elsősorban az oxidatív stressz kialakulásáért. Megváltozik a betegek redox-homeostasisa és az antioxidánsszint csökken. A máj redoxstátuszának vizsgálata, valamint az antioxidáns kiegészítő kezelés hatásának követése phlebotomizált porphyria cutanea tardában szenvedő betegeknél a klinikai diagnosztika mellett biokémiai és fémanalitikai módszerekkel történhet. Vizsgálatok igazolták, hogy a phlebotomia jó kezelési módszernek bizonyult a phototoxikus bőrtünetek kezelésében, de az eljárás nem változtatta meg kedvezően a fémionok egymáshoz viszonyított arányát a betegek vérében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Cserép
,
Eszter Losoncz
,
Anikó Malik
,
Andrea Székely
,
Piroska Balog
, and
Mária Kopp

A nyitott szívműtét kimenetelét, a műtét utáni felépülést nem csupán a beteg fizikai állapota és a klinikai változók határozzák meg. Ebben a kérdésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szocioökonómiai és a pszichoszociális tényezők. Az utóbbi évtizedekben a revascularisatio eredményeinek értékelésekor előtérbe került a beteg egészségi állapotának, az egészséggel kapcsolatos életminőségének önértékelése, önbecslése (self-perceived health related quality of life). Az eddigi eredmények alapján valószínű, hogy az egészségi állapot önbecslése, a depressziós tünetegyüttes és a szorongás rövid és hosszú távon is befolyásolja a coronaria-bypassműtétet követő felépülést. Az egyedül élők, a szociálisan elszigeteltek körében szintén magasabb morbiditási és mortalitási kockázattal kell számolnunk. Az alacsonyabb iskolázottság és a rossz szociális háttér szintén szerepet játszhat a magasabb halálozási arányok alakulásában. Összefoglaló tanulmányunkban megpróbálunk áttekintést adni a szívműtét kimenetelét befolyásoló pszichoszociális tényezőkről.

Restricted access

A gyermekszívsebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai a pszichológiai fejlődésre

Long-term psychological effects of pediatric cardiac surgery

Orvosi Hetilap
Authors:
Nikoletta Ráhel Czobor
,
Zsófia Ocsovszky
,
Márta Csabai
,
György Róth
,
Barna Konkolÿ Thege
,
László Ablonczy
,
Edgár Székely
,
János Gál
, and
Andrea Székely

Absztrakt:

Bevezetés: A korai életkorban szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek fejlődése során fellépő viselkedési diszfunkciók jelentősen függenek a perioperatív szakban átélt eseményektől. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja, hogy feltárja a hosszú távú viselkedési változásokat a szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek körében, és leírja azokat a perioperatív állapotokat, melyek befolyásolhatják a későbbi megküzdési mechanizmusokat. Módszer: 80, szívműtéten átesett és 62 egészséges kontroll adatait elemeztük. A pszichológiai status felmérése a vizsgálati időszakban a Megküzdési Módok Kérdőív, illetve a Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő kérdéssorának segítségével, míg a perioperatív adatok felvétele az intézeti adatbázisból retrospektíven történt. Eredmények: Az operált gyermekek körében mind a problémamegoldó, mind az érzelemközpontú megküzdési főskála szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatott az egészséges kontrollcsoporthoz képest. A Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő változata sem internalizáció, sem externalizáció tekintetében nem mutatott szignifikáns eltérést. A hosszú időn át inkomplett keringéssel rendelkező betegek és a kontrollcsoport között szignifikáns eltérést figyeltünk meg az érzelemközpontú megküzdés, illetve a szomatizáció terén, míg az acyanoticus és a kontrollcsoport között a problémaközpontú megküzdés alskáláin (problémaelemzés, alkalmazkodási képesség). A többszöri műtét mind az érzelem-, mind a problémaközpontú megküzdés alacsonyabb fokú aktivációjával összefüggést mutatott, és a hosszú kórházi tartózkodással együtt egy menekülő-elkerülő magatartásforma kialakulásához vezetett. Következtetés: Úgy tűnik, hogy a kialakult maladaptív viselkedési mechanizmusok jellege jelentősen függ az inkomplett keringés fennállásának időtartamától, a műtétek számától és a kórházi tartózkodás hosszától. A megküzdési stratégiák mozgósítása legfőképp csökkent érzelem- vagy problémaközpontú válaszkészségben, illetve a szomatizációs tendenciák és a menekülő-elkerülő magatartásforma felerősödésében nyilvánul meg. Orv Hetil. 2020; 161(42): 1787–1796.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Julianna Bircher
,
Eszter Kótyuk
,
Renáta Cserjési
,
Andrea Vereczkei
,
Zsolt Rónai
,
Mária Sasvári-Székely
,
Anna Székely
, and
Géza Nagy

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Szakirodalmi eredmények alapján a kórosan sovány és az elhízott személyek gyengébben teljesítenek végrehajtó funkciókat mérő feladatokban, mint a normál súlyúak. Ismert továbbá, hogy a jutalmazó rendszerben kulcsfontosságú dopaminerg rendszer működésének fontos szerepe lehet a testsúlyszabályozásban és a táplálékfelvételben. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy az egészséges spektrumon belül megvizsgáljuk a testtömegindex, egy kandidáns dopaminerg génvariáns és a végrehajtó funkciókat mérő Stroop-feladatban elért teljesítmény összefüggéseit, és mindezek alapján pszichogenetikai következtetéseket vonjunk le. Módszer: Kutatásunkban 152, cukorbetegségben vagy pszichiátriai zavarban nem szenvedő személy vett részt. DNS-izolálás céljából nem invazív mintavételt alkalmaztunk, a résztvevőktől demográfiai, testsúly- és testmagasságadatokat gyűjtöttünk, valamint megoldottak egy számítógépes Stroop-feladatot. 11 fő az alultáplált (átlag-testtömegindex: 17,9 kg/m2), 98 fő a normál súlyú (átlag-testtömegindex: 21,8 kg/m2), 43 fő a túlsúlyos (átlag-testtömegindex: 28,9 kg/m2) testtömegindex-kategóriába került. A testtömegindex és a genotípusok alapján csoportosított személyek átlagos teljesítményét összehasonlítva kerestünk pszichogenetikai összefüggéseket. Eredmények: A testtömegindex és a Stroop-feladat próbáinak típusa szignifikáns interakciót mutatott a hibaszámra (p = 0,045): az inkongruens próbákban a normál-testtömegindexet mutató személyek szignifikánsan kevesebbet hibáztak, mint az alultápláltak vagy a túlsúlyosak. A 7-es allélt hordozók tendenciaszinten többet hibáztak, mint a 7-es allélt nem hordozók. Míg a normál-BMI-kategóriába tartozó személyek genotípusuktól függetlenül hasonlóan alacsony szinten hibáztak, a szélsőséges súlycsoportokba tartozó személyek közül a 7-es alléllal rendelkezők többet hibáztak, mint azok, akik nem hordozták ezt a variánst. Következtetés: A válaszgátlást igénylő feladatok nehezebbek azok számára, akik az átlagostól eltérő testtömegindexet mutatnak. Ez összefüggésben lehet azzal, ahogyan a táplálkozással kapcsolatos jelzőingerekre reagálnak. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1554–1562.

Open access
Physiology International
Authors:
Balázs Szécsi
,
Krisztina Tóth
,
András Szabó
,
Csaba Eke
,
Rita Szentgróti
,
Orsolya Dohán
,
Kálmán Benke
,
Tamás Radovits
,
Miklós Pólos
,
Béla Merkely
,
János Gál
, and
Andrea Székely

Abstract

Background

Hormone level changes after heart surgeries are a widely observed phenomenon due to neurohormonal feedback mechanisms that may affect postoperative morbidity and mortality. The current study aimed to analyze the changes in thyroid and sex hormones in the first 24 postoperative hours after heart surgery.

Methods

This prospective, observational study (registered on ClinicalTrials.gov: NCT03736499; 09/11/2018) included 49 patients who underwent elective cardiac surgical procedures at a tertiary heart center between March 2019 and December 2019. Thyroid hormones, including thyroid-stimulating hormone (TSH), triiodothyronine (T3), and thyroxine (T4), and sex hormones, including prolactin (PRL) and total testosterone, were measured preoperatively and at 24 h postoperatively.

Results

Significant decreases in serum TSH (P < 0.001), T3 (P < 0.001) and total testosterone (P < 0.001) levels were noted, whereas T4 (P = 0.554) and PRL (P = 0.616) did not significantly change. Intensive care unit (ICU) hours (P < 0.001), mechanical ventilation (P < 0.001) and Vasoactive-Inotropic Score (VIS) (P = 0.006) were associated with postoperative T3 level. ICU hours were associated with postoperative T4 level (P = 0.028). Postoperative and delta testosterone levels were in connection with lengths of stay in ICU (P = 0.032, P = 0.010 respectively). Model for End-Stage Liver Disease (MELD) scores were associated with thyroid hormone levels and serum testosterone.

Conclusions

T3 may represent a marker of nonthyroidal illness syndrome and testosterone may reflect hepatic dysfunction. In addition, PRL may act as a stress hormone in female patients.

Open access