Search Results

You are looking at 1 - 10 of 52 items for

  • Author or Editor: Andrea Szabó x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Antibiotikumok nélkül napjaink modern orvostudománya elképzelhetetlen lenne, az egyre terjedő rezisztencia azonban veszélyezteti hatékonyságukat. Célkitűzés: Az orvosok antibiotikumfelhasználással és -rezisztenciával, illetve prevencióval és személyes felelősségtudattal kapcsolatos vélekedéseinek vizsgálata. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív kérdőíves vizsgálat a Dél-Alföld régióban tevékenykedő (n = 105) orvosok körében. Eredmények: A válaszadók között kisebb arányban vannak azok, akik még nem ismerik fel az antibiotikumrezisztencia veszélyeit és saját szerepüket a megfelelő gyógyszerfelhasználás elősegítésében, emellett a döntő többség kiemelt szerepet tulajdonít a fertőző betegségekkel kapcsolatos megelőzésnek. A negatív gyakorlati attitűd hiányos ismeretekkel és nem megfelelő elméleti attitűddel párosult. Következtetés: Az orvosok vélekedésében és attitűdjében heterogén eloszlást tapasztaltunk. A témával kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzés hosszú távon kiemelt jelentőségű. Orv Hetil. 2020; 161(9): 330–339.

Open access

Absztrakt:

A cikk a társadalmi mozgalmakkal foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az ifjúsági társadalom elmúlt negyedszázadában milyen mozgalmi csírákat azonosíthattunk. A fogalmi magyarázatot követően a cikk arra koncentrált, hogy ezek a mozgalmak milyen sikereket, kudarcokat értek el, és miként befolyásolták az ifjúság általános beállítódását. Nyilvánvalóan fontos e téren az országos hallgatói képviselet és az alternatív hallgatói mozgalom, leginkább a HaHa és ennek középiskolai változatának elemzése. Érdekes, és külön vizsgálandó kérdés, hogy az ifjúsági társadalom nyertes és vesztes csoportjaiban azonosított két szubkultúra, a kuruc.info és a Critical Mass tudott-e mozgalommá fejlődni, és ha igen, hogyan változtatta meg a magyar fiatalok politikai közgondolkodását.

Restricted access

Rats were treated with a combination of insecticide agents in different timing schemes. In acute administration, 1/5 LD50 of the three insecticides: dimethoate, propoxur and cypermethrin, or their combination, was given once by gavage. In the developmental model, female rats received oral doses of 1/25 LD50 of the above insecticides in combination in three timing schemes including pregnancy and lactation. Responses in the somatosensory cortex and in the tail nerve, evoked by peripheral electric stimulation, were recorded in acute preparation under urethane anesthesia. It was tested whether the parameters of the cortical and peripheral evoked response are dependent on the frequency and whether this dependence is different in control and treated animals. The latency increase of the cortical responses with increasing stimulation frequency was significantly stronger in rats treated acutely with cypermethrin and the combination, and in rats receiving the combination during both intra- and extrauterine development. On the duration, the effects were less clear. Frequency dependent increase of the tail nerve action potential latency was significantly intensified by cypermethrin, and the amplitude decrease, by cypermethrin and dimethoate. Fatigue of this response during a stimulation series was also altered by the insecticides. Frequency dependence and fatigue possibly reflect the actual state of the nervous system and may have the potency to be developed to functional biomarkers.

Restricted access

Bevezetés: A magzati orrcsonthosszúság és a praenasalis lágyrészvastagság mérése a Down-szindróma ultrahangszűrésére kidolgozott módszer. Célkitűzés: A szerzők célja az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság méréseinek értékeléséhez szükséges helyi normogram létrehozása, illetve a legmegfelelőbb statisztikai módszer kiválasztása. Módszer: Euploid (n = 1500) és 21-es triszómiás (n = 10) magzatokban végezték a vizsgálatot 2008. április és 2013. december között. Az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság-mérést a Medisono Anyai és Magzati Egészségközpontban, a citogenetikai vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetében végezték. Normogramokat készítettek különböző számú magzatokon (n = 100, 300, 500, 750, 1000 és 1500) 3 különböző statisztikai analízissel (box-plot analízis, lineárisregresszió- és szigmoidregresszió-elemzés). Eredmények: Eredményeik alapján a megbízható normogramok készítéséhez legalább 1000 gravida mérési adatára van szükség. A nagyobb esetszám előnyösen javította a normogram hatékonyságát mindhárom statisztikai módszer esetén. A napi rutinban a box-plot analízis jónak és használata egyszerűbbnek bizonyult. A legjobb szűrési eredmény érdekében a magas szintű szűrés helyi lineáris normogramot igényel. Következtetések: A normogram validálása alapján box-plot analízis ajánlott a mindennapi gyakorlatban, de regresszióalapú normogramok szükségesek a magas szintű praenatalis szűréshez. Orv. Hetil., 2014, 155(47), 1876–1881.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Szabó, Bálint Alasztics, Ferenc Bánhidy, and Sándor Valent

Bevezetés: A leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség a 21-es triszómia, ezért szűrésére és diagnosztikájára világszerte nagy hangsúlyt fektetnek. Előfordulása az anyai életkorral nő, 35 év felett lényegesen gyakoribb. Hatékony szűrőmódszere a kombinált szűrés, amely az anyai életkoron, ultrahangjeleken és biokémiai markereken alapul, és ezekből történik az egyedi kockázatszámítás. Célkitűzés: A Down-szindrómával érintett esetekben a praenatalis diagnózis elmaradásának felderítése a Semmelweis Egyetem, II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika betegeinek körében. Módszer: Retrospektív vizsgálat során azon várandósok kórlapjait és szűrővizsgálatról szóló adatait gyűjtötték össze, akiknek Down-szindrómás magzatuk született 2008 és 2012 között a klinikán. Eredmények: A Down-szindróma praenatalis diagnózisa leginkább azért marad el, mert az anya nem vett részt a szűrővizsgálaton, vagy nem vállalta az invazív mintavételt a karyotypizálás elvégzéséhez. Következtetések: Az invazív diagnosztikát elutasítók számára megoldást jelenthet az anyai vérből történő magzati DNS kimutatásán alapuló módszer alkalmazása, amelynek érzékenysége magas és álpozitivitása nagyon alacsony. Az Egyesült Államokban 2011 végétől, hazánkban 2012 ősze óta érhető el térítés ellenében. Orv. Hetil., 2013, 154, 1026–1030.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Furka, Imre Szabó, Erika Hevesi, Zsolt Adamecz, and Éva Pintye

Absztrakt

A planocellularis bőrdaganatok onkológiai ellátásában a műtét az elsődlegesen választandó modalitás. R1-reszekció és nyirokcsomó-pozitivitás esetén adjuváns sugárterápia szükséges. Inoperábilis esetekben palliatív céllal ionizáló sugárzás alkalmazható. A szerzők egy 87 éves diabeteses beteg T4N1M0 stádiumú periauricularisan elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, destruáló daganatának sikeres 3D konformális adaptív külső sugárkezelését kívánják bemutatni, amely során komplett remisszió következett be annak ellenére, hogy palliatívnak indult a kezelés. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1625–1627.

Restricted access

Young adult male Wistar rats were treated, by gavage, with 80 or 320 mg/kg Pb 2+ (lead acetate), 0.4 or 1.6 mg/kg Hg 2+ (mercuric chloride) or both by combining the lower doses. For combination with alcohol, ethanol was added to the rats’ drinking water in 5 v/v %. After 12 weeks of treatment, electrophysiological recording was made from the somatosensory cortex in urethane anaesthesia. Evoked potentials obtained by stimulation of the whiskers were recorded. Both metals, and alcohol alone, increased significantly the latency of the evoked response. Alcohol seemed to abolish the effect of Pb, but not of Hg. Fatigue, calculated form the response amplitude, was increased by Pb and Hg treatment and this effect of Hg was reduced by ethanol. Evoked activity and its dynamic characteristics were sensitive to the complex neurotoxic effect induced in the rats and can provide a basis for developing functional markers.

Restricted access

Bevezetés: Magyarországon jelenleg nincs kötelező útmutató a korai kezdetű újszülöttkori B csoportú Streptococcus-szepszis megelőzésére. Célkitűzés: A szerzők a szülészeti intézetekben spontán szerveződő prevenciós módszerek megismerését tűzték ki célul. Módszer: Az országban működő 71 szülészeti intézettől érdeklődtek a 2012. évben folytatott gyakorlatukról. Eredmények: Megkeresésükre 20 intézetből (27,4%) érkezett válasz. A felmérésben részt vevő intézetekből összesen 36 092 szülésről és 36 588 újszülöttről kaptak adatokat, miközben 2012-ben Magyarországon összesen 90 269 szülést tartottak nyilván. A választ küldő intézetekben a 2012. évi országos szülésszám 39,9%-a zajlott. Valamennyi választ küldő intézet rendelkezett saját stratégiával az újszülöttek korai kezdetű szepszisének megelőzésére. A profilaxisra szoruló terhesek azonosítása az esetek 95%-ában bakteriológiai tenyésztéssel, 5%-ában kizárólag kockázatelemzéssel történt. A bakteriológiai módszert alkalmazó intézetek 58%-a a tenyésztést a 36. hét után végezte. A profilaxisra elsőnek választott antibiotikum minden intézetben penicillinszármazék volt (100%). Az intrapartum antibiotikumprofilaxis többszöri adagolásból állt az intézetek 80%-ában. Kötelező érvényű népegészségügyi előírások hiányában is a hazai szülészeti intézetekben proaktív stratégiával foglalkoztak a korai kezdetű újszülöttkori szepszis megelőzésének kérdésével. Következtetések: A vizsgálatban részt vevő intézetek több mint felében a profilaxis módszere az elfogadott nemzetközi gyakorlatnak felelt meg. Az önkéntes felmérésben a részvételi hajlandóság alacsony volt. Orv. Hetil., 2014, 155(29), 1167–1172.

Open access

A várható élettartam hosszabbodásával egyre gyakoribbak a különféle reumatológiai és onkológiai megbetegedések, amelyek csontszövődményeinek csökkentésére széles körben alkalmaznak különböző per os és intravénás antireszorptív hatású készítményeket (például biszfoszfonátok). Ezek a szerek jótékony hatásuk mellett súlyos szövődményeket is okozhatnak, ilyen például a ma még nem teljesen tisztázott patomechanizmusú állcsontnecrosis. A szerzők célja egy átfogó szakmai tájékoztatás nyújtása a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis lehetséges megelőzéséről és terápiájáról. A szakirodalmi áttekintés alapján készült dolgozat azokat a szűrőmódszereket ismerteti (előnyeikkel és limitációikkal együtt), amelyek segítségünkre lehetnek a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis korai detektálásában. A szerzők a legújabb sebészi és adjuváns terápiás irányvonalakat is ismertetik. Megállapítják, hogy a patomechanizmus ismeretének hiányában jelenleg még hatékony terápiás modalitás nem áll rendelkezésre, és hangsúlyozzák mind a prevenció, mind a terápia során az interdiszciplináris együttműködés szükségességét és annak fontosságát. Jelenleg ez tűnik a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis elleni leghatékonyabb eszköznek. Or. Hetil., 2014, 155(49), 1960–1966.

Restricted access