Search Results

You are looking at 1 - 10 of 60 items for

  • Author or Editor: Andrea Tamas x
Clear All Modify Search

Jelenleg is folyó vizsgálatunk központi kérdése, hogy a személyiség különböző aspektusai miképpen befolyásolják az alkalmazott stratégiát egy versengő viselkedést igénylő szituációban; illetve, hogy mely személyiségtényezők viszik sikerre az egyéneket versengő helyzetekben. Vizsgálatunkban egy valódi pénzért játszott, versengést indukáló kísérleti játékot alkalmaztunk, amely során a személyek választott játékstratégiáit és sikerességük mértékét vetettük össze a személyiségükről – különböző tesztek útján – szerzett adatokkal. A kompetícióban elért siker tekintetében markáns nemi különbségeket találtunk: a férfiak szignifikánsan magasabb összeget nyertek a játék során, mint a nők. A személyiségjellemzők közül a Jutalomfüggőség és a Kitartás faktora mutatott szignifikáns, negatív korrelációt a végső nyereménnyel, amelyet úgy értelmeztünk, hogy minél inkább érzékeny valaki a társak elismerésére – mint egyfajta szociális jutalomra –, annál kevésbé képes hatékony versengésre, és annál inkább hajlik az együttműködésre. A Machiavellizmus mértéke és a játékstratégia, illetve a nyert összeg között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A résztvevők játék során mutatott szociális értékorientációja (individuális vagy proszociális attitűdje) jelentős hatást gyakorolt felajánlásaik összegére és a játék végső kimenetelére.

Restricted access

A szervezeti kultúra kutatásának fordulópontját az 1980-as években Hofstede kutatási eredményeinek publikálása jelentette, amely megteremtette a nemzeti kultúrák, és a szervezeti kultúrák összehasonlításának alapját. Lehetővé tette az összehasonlító kultúrakutatások megvalósítását különböző elemzési szinteken, valamint ezen szintek közötti összefüggések keresését. Jelen cikk keretei között a szervezeti kultúrát vizsgáljuk a magyar vízügyi igazgatóságok példáján, Hofstede modelljét használva elemzési keretként. A vízügyet választva lehetőségünk nyílt egy évszázados hagyományokkal bíró szervezet vizsgálatára, mely központi szerepet játszik a lakosság mindennapjaiban. Elemzésünk célja a különböző kulturális határok felvázolása (régió, szakma, hierarchia), valamint a releváns szubkultúrák feltárása, jellemzése a választott módszertan adta keretek között.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen személyiségjellemzők, viselkedéses változók, illetve narratív jegyek jellemzik a Magas (MM), illetve Alacsony (AM) machiavellizmus- pontszámot mutató egyéneket. 150 egyetemista résztvevőnk két társas dilemmahelyzetben – a közjavak játékának együttműködésre, illetve versengésre sarkalló változatában – hozott döntéseket. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI) és a machiavellizmus mérésére szolgáló Mach IV. teszt kitöltése mellett arra kértük az egyéneket, hogy indokolják meg az ötfordulós kísérleti játékokban választott stratégiáikat. A machiavellizmus-pontszám pozitív korrelációt mutatott az Újdonságkereséssel. Negatív összefüggés mutatkozott a Mach-érték és a Jutalomfüggés, az Önirányítottság, az Együttműködés és a Transzcendencia pontszáma között. A társas dilemmahelyzetekben a MM-egyének az AM-személyekhez képest érzékenyebbek voltak a társas szituáció jelzéseire, míg az AM-ok döntéseire erőteljesebben hatottak személyiségjellemzőik. E stratégia révén a Magas Machok környezeti tényezőktől viszonylag függetlenül képesek voltak társaik nyereményeit felülmúló hasznot realizálni. A stratégiára vonatkozó indoklások narratív elemzése szerint a versengés helyzetében a MM-ok jelentősen több kognitív tevékenységre utaló igét használtak, mint az AM-személyek. Az együttműködő szituációban az AM-egyéneknél több érzelmekre utaló ige jelent meg, és gyakoribb volt náluk a többes szám első személyű igék használata is, amely a csoporttudat megjelenésére utal.

Restricted access
Authors: Andrea Huisz, Tamás Kismányoky, Sándor Hoffmann, Tibor Tóth and Tamás Németh
Restricted access
Authors: Tamás Sztipits, Péter Mészáros, Zsolt Dubóczki, Gergely Oláh, Andreas Mózer, Tamás Strausz and Tamás Mersich

Absztrakt:

Bevezetés: A laparoszkópos technika a máj malignus daganatainak sebészetében egyre szélesebb körben elfogadott. A minimálinvazív technika előnyei mellett több nemzetközi tanulmány alapján a laparoszkópia nem jelent onkológiai kompromisszumot. Célkitűzés: Célunk az Intézetünkben végzett laparoszkópos és nyitott májreszekciók összehasonlítása a laparoszkópos tanulási fázis lezárultával. Módszer: Az osztályunkon 2013. 01. 01. és 2017. 03. 31. között végzett minor májreszekciók adatait retrospektív módon vizsgáltuk. Minor reszekciónak a maximum 2 szegmentumot érintő műtétet tekintettük. Elemeztük az eltávolított szegmentumok számát, a műtéti időt, a 30 napos morbiditást és mortalitást, a posztoperatív transzfúzió szükségességét, a kórházi ápolás hosszát, az R1-reszekciók arányát és reszekciósszél-távolságát. Eredmények: 2013. 01. 01. és 2017. 03. 31. között 178 minor májreszekciót végeztünk malignus májdaganat miatt, ebből 123 nyitott és 55 laparoszkópos beavatkozás volt. A kísérő betegségek, az életkor és a nemek tekintetében a betegcsoportok homogének voltak. A nyitott műtéti csoportban szignifikánsan több volt a bisegmentectomiák aránya (p<0,0001). A műtéti időtartam (p = 0,91) és a perioperatív transzfúzió (p = 0,102) tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést a hagyományos és a laparoszkópos csoport között. A posztoperatív szövődmények aránya nem mutatott szignifikáns különbséget (p = 0,50), a mortalitás is megegyezett (p = 0,34). Az R1-reszekciók és az átlagos reszekciós távolság tekintetében sem mutatkozott szignifikáns eltérés a két csoport tekintetében (p = 0,447; p = 0,263). A laparoszkópos csoport tagjai szignifikánsan kevesebb időt töltöttek kórházban (p = 0,0001), mint a hagyományos technikával operált betegek. Következtetés: Eredményeink alapján a laparoszkópos technika onkológiai-sebészeti kompromisszum nélkül, szignifikáns mértékben csökkentette az ápolási napok számát; a 30 napos morbiditás és mortalitás tekintetében nem találtunk különbséget. Alkalmazását vizsgálatunk alapján biztonságosnak tartjuk malignus májdaganatok esetében. Orv Hetil. 2019; 160(3): 104–111.

Restricted access

Kutatásunk során a belvíz talajszerkezetre gyakorolt hatását modelleztük háromszor ismételt nedvesítési–száradási ciklussal (WDC) négy darab, közel 10 ezer cm3 térfogatú, bolygatatlan talajmintán.

A talajszerkezet változását vizsgáltuk komputertomográffal (CT), annak érdekében, hogy 1) a minták belso szerkezeti viszonyait láthatóvá tegyük, 2) a mintavételezéssel járó, zavaró falhatást kiküszöbölhessük és 3) a nedvesítési–száradási ciklusok után összehasonlító elemzést végezhessünk.

A három nedvesedési-száradási ciklusból álló kísérlet során az eredendően talajhibától mentes, jó vízgazdálkodású, jó minoségű talajmintákat 880 × 880 µm2 pixel felbontásban felvételeztük komputertomográffal. Meghatároztuk a vizsgálat szempontjából reprezentatív elemi térfogatot, majd a talajoszlopokat e térfogati elemekre osztva elemeztük tovább. A CT-vel mért, sűrűséget jelző Hounsfield-egységeket átszámoltuk száraz térfogattömeg értékekre.

A kísérlet eredményeként a bolygatatlan minták kismértékű térfogattömeg növekedését, valamint a nagyobb méretű pórusok arányának csökkenését figyeltük meg. Ezáltal igazoltuk, hogy talajművelési beavatkozás nélkül, a belvíz okozta tartós vízborítás alatt álló talajok szerkezeti degradációja a későbbiekben tovább növelheti a területen a belvízkockázatot.

Restricted access
Authors: Andrea Hagyó, Csilla Farkas, András Lukács, Szilveszter Csorba and Tamás Németh
Restricted access
Authors: András Paksi, Tamás Kassai, Andrea Lugasi, Attila Ombódi and Judit Dimény
Restricted access

Abstract

Melanoma malignum (MM) is a common type of skin cancer, and its incidence is increasing in the general population. We aimed to detect blood plasma components with differential scanning calorimetry (DSC) in 15 white adult MM patients, who had histopathologically diagnosed, operable cutaneous MM without any distant metastases. We observed that thermal changes (second T m, calorimetric enthalpy) in blood plasma showed correlation with tumor thickness and the extent of regional invasion. Further studies are needed to elucidate these relationships, but our preliminary work has provided DSC should be a new tool for the early diagnosis and monitoring of MM patients.

Restricted access

A várható élettartam hosszabbodásával egyre gyakoribbak a különféle reumatológiai és onkológiai megbetegedések, amelyek csontszövődményeinek csökkentésére széles körben alkalmaznak különböző per os és intravénás antireszorptív hatású készítményeket (például biszfoszfonátok). Ezek a szerek jótékony hatásuk mellett súlyos szövődményeket is okozhatnak, ilyen például a ma még nem teljesen tisztázott patomechanizmusú állcsontnecrosis. A szerzők célja egy átfogó szakmai tájékoztatás nyújtása a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis lehetséges megelőzéséről és terápiájáról. A szakirodalmi áttekintés alapján készült dolgozat azokat a szűrőmódszereket ismerteti (előnyeikkel és limitációikkal együtt), amelyek segítségünkre lehetnek a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis korai detektálásában. A szerzők a legújabb sebészi és adjuváns terápiás irányvonalakat is ismertetik. Megállapítják, hogy a patomechanizmus ismeretének hiányában jelenleg még hatékony terápiás modalitás nem áll rendelkezésre, és hangsúlyozzák mind a prevenció, mind a terápia során az interdiszciplináris együttműködés szükségességét és annak fontosságát. Jelenleg ez tűnik a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis elleni leghatékonyabb eszköznek. Or. Hetil., 2014, 155(49), 1960–1966.

Restricted access