Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: Anett Freyler x
- Refine by Access: All Content x
A modernkori egészségféltés (modern health worries, MHW) fogalma a technológiai változások és a modern élet jellegzetességeinek az egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatos aggodalmakat takarja. A fogalom első, 2001-es megjelenése óta számos nemzetközi és hazai kutatás igazolta azt, hogy a modernkori egészségféltés kapcsolatban áll a szubjektív testi tünetek előfordulásával, az észlelt egészségi állapottal, az egészségügyi ellátás igénybevételének mértékével, valamint egyes vonásjellegű tulajdonságokkal (negatív affektivitás, szomatoszenzoros amplifikáció, egészségszorongás). A jelenség pontosabb megismerése, a vele kölcsönhatásban álló egyéb tényezők felderítése elengedhetetlen az általa okozott egyéni és társadalmi problémák megfelelő kezeléséhez. Cikkünk célja az eddigi kutatási eredmények összefoglalása és bemutatása.
A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar verziójának pszichometriai értékelését és kérdőíves validálását egyetemi hallgatók (N = 184; átlag életkor = 21,43 év, SD = 4,124; 38,1% férfi) és háziorvosi rendelőben várakozó betegek (N = 562; átlag életkor = 46,54 év, SD = 17,248; 40,4% férfi) mintáján végeztük el. A skála jó belső konzisztenciát mutatott (Cronbach-alfa = 0,70 és 0,77 az egyetemista és a betegmintán), és a konfirmátoros faktoroanalízis eredményei alapján kifejezetten jól illeszkedett az elméletileg feltételezett egydimenziós struktúrához (CMIN/df = 3,088; CFI = 0,989; NFI = 0,984; RMSEA = 0,053). A kérdőíves validáláshoz négy pszichológiai skálát (Életszemlélet Teszt átdolgozott verzió - LOT-R; Beck Depresszió Kérdőív rövidített változat - BDI-R; Spielberger Vonásszorongás Kérdőív - STAI-T; Szubjektív Testi Tünet Skála - PHQ-15) használtunk. Az egyetemista mintán az SSAS pontszámok szignifikánsan korreláltak a nemmel, valamint a PHQ-15, a STAI-T és a BDI-R pontszámokkal. A többváltozós regressziós elemzés során a nem (p = 0,044) és a STAI-T pontszám (p = 0,053) bizonyult jó prediktornak. A betegmintán szignifikáns együttjárást találtunk a nemmel, az iskolai végzettséggel és mind a négy validáló skálával (az együttjárás az iskolai végzettség és a LOT-R esetében negatív irányú volt). A regressziós elemzésben az SSAS pontszámot a PHQ-15 és a STAI-T pontszám jelezte előre (mindkét esetben p < 0,001). Az eredmények alapján elmondható az, hogy a magyar verzió jó pszichometriai jellemzőkkel bír, és jól megőrizte az eredeti skála által megragadott pszichológiai konstruktumot.
