Search Results

Higher educational dropout is a significant area of education policy in Hungary. First, the proportion of graduated higher educational students is low when compared to the OECD average, which may be caused by dropout from higher educational courses. On the other hand, although the phenomenon of dropout has been closely investigated in several international research papers, the methodology used to determine the dropout ratio is unsatisfactory, mainly due to the lack of expert consensus. As a consequence, we do not have precise data regarding the dropout ratios, which make investigations related to this area even more necessary. The aim of this study was to measure the possible reasons for delayed graduation and dropout, and it was carried out as a qualitative study based on existing theories. In our investigation, the role of the sociocultural background; the years prior to the time spent in higher education; and the motivation of the choice of institution, employment, sports, and social activities were measured through an analysis of seven individual interviews and one focus group conversation involving 10 participants based on a semi-structured interview methodology. The causes of delayed graduation and dropout, which are more difficult to observe, are an inappropriately chosen institution and/or course, employment while studying intensively in a higher education institution, competitive sport and friends with a negative attitude toward learning. Our analysis provides a stable basis for a wider questionnaire-based investigation on a representative sample and its main units have been developed according to the research blocks of the interview analysis.

Absztrakt:

Az asztma valamennyi korosztály számára világszerte súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A természetes gyógytényezők használata a betegségek gyógyításában fokozott figyelmet kap hazai és nemzetközi viszonylatban is, ami a gyógyszeres kezeléseket költséghatékonyabbá teheti. A kutatásunk újszerűsége, hogy igazoljuk: már a 700–1000 méter tengerszint feletti magasságú gyógyhelyen is érvényesül a klíma gyógyhatása. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogyan alakul az asztmások életminősége a klímaterápiával kiegészített orvosi kezelés után, s igazolható-e a 700–1000 méteren végzett klímaterápia hatása idős, felnőtt betegeken. A légzőszervi megbetegedésben szenvedők a Mátrai Gyógyintézetben 3 hetes komplex terápián vettek részt. A jelen cikkben 514 asztmás beteg adatait elemeztük. Az orvosi vizsgálatokon és kezeléseken túl a betegek napi két alkalommal kúrateraszokon vagy a szabadban végzett légzőtornán, valamint napi egy alkalommal gyógytornászok által vezetett gyógytorna-mozgásprogramban, dietetikai és életmód-tanácsadáson vettek részt, továbbá a betegségükhöz igazodó diétás étrend lehetőségét is biztosítottuk számukra. A légzésfunkció vizsgálatát az intézetbe jövetelkor a kúra előtt és az intézetből történő távozáskor, a kúra után végeztük el. A betegek terhelhetőségét a 6 perces járásteszttel mértük fel a kúra előtt, majd 3 héttel később. A betegek részére kérdőívet készítettünk, melyben az intézetből való távozás utáni állapotukra (1–6 hónap) kérdeztünk rá. Eredményeink azt mutatják, hogy az asztmás betegek légzésfunkciós értékei, a 6 perces járásteszt eredményei szignifikánsan javultak a kezelés hatására. Az intézetből való távozás után az Asthma Control Test eredményei a kezelés utáni 1. hónapban a betegek szignifikánsan jobb életminőségét és jobb kontrollszintjét mutatták, mint a 3. hónap elteltével. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1103–1112.