Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Anikó Kézdy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The aim of the study was to explore the connection between religious belief and burnout in a sample of hospital nurses in Hungary. There is a growing body of evidence that religion can influence physical and mental health in many positive ways. However, despite the large number of studies in the field of religion and mental health, as well as in the field of burnout, the relationship between religion and burnout, to the authors’ best knowledge, has not been studied yet. The authors’ primary aim was to investigate if any link can be proved on empirical bases between these two fields. The sample consisted of 94 nurses, who had been working beside sick-bed for at least 5 years. The measures for religiosity were frequency of church attendance, subjective religiosity, and the Post-Critical Belief Scale (PCBS) distinguishing four types of religious attitudes along the two dimensions of inclusion vs. exclusion of transcendence and symbolic vs. literal interpretation. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory (MBI). Results showed no significant connection between burnout and either age or with the number of years spent at work. On the other hand, data from all the three measures of religiosity provided evidence for significant linear negative relationship between religiosity and burnout: there was a statistically significant negative relationship between subjective importance of religiosity and burnout, as well as between the frequency of church attendance and burnout. Regarding religious attitudes measured by PCBS, the two attitude types characterised by the inclusion of transcendence were negatively linked to burnout scores. These results suggest that religiosity might play an important role as a protective factor against burnout with hospital nurses.

Restricted access

Egyre több kutatás bizonyítja a vallás pozitív hatását a lelki egészségre nézve. A jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy serdülők és fiatal felnőttek esetében hogyan függ össze a vallásos attitűd a megküzdés adaptív és nem adaptív formáival, valamint hogy lehet-e közvetítő szerepe a megküzdésnek a vallásosság és lelki egészség közötti kapcsolatban. 190 budapesti középiskolás (átlagéletkoruk 16,9 év) és 213 egyetemista (átlagéletkoruk 21,4 év) töltötte ki anonim, önkitöltős kérdőívünket. Eredményeink szerint a transzcendens elfogadása mind a serdülő, mind a fiatal felnőtt mintán erős összefüggést mutat az érzelmi-adaptív megküzdés faktorával, melyben szerepel a társas támasz elfogadása/igénybevétele is. A regressziós elemzés eredményei arra utalnak, hogy az érzelmi-adaptív és a problémaközpontú megküzdés közvetítő tényezőként játszhat szerepet a vallásosság és a pozitív lelki egészség kapcsolatában. A vallásosság változása miatt azonban a vallásosság különböző aspektusai (középiskolásoknál a templomba járás gyakorisága és a transzcendens elfogadása, egyetemistáknál a vallásos kijelentések szimbolikus értelmezése) járulnak hozzá a megküzdési stratégiák választásán keresztül a jobb lelki egészséghez.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Martos, Anikó Kézdy, Magda Robu, Szabolcs Urbán, and Katalin Horváth-Szabó

A Kritika Utáni Vallásosság Skála (Horváth-Szabó , 2003; Hutsebaut , 1996) a vallásosság mérőeszköze, mely a valláshoz való viszonyt két dimenzióban, a Transzcendens Bevonása vs. Kizárása és a Szimbolikus vs. Konkrét értelmezésmód szerint helyezi el. A skálát egyre gyakrabban alkalmazzák olyan módon, hogy főkomponens-elemzéssel kinyerik a két alapvető és független dimenziót, majd ezt a két dimenziót hozzák összefüggésbe további változókkal. A tanulmányban bemutatjuk az ezzel kapcsolatos újabb külföldi eredményeket, valamint az eljárás elméletét és gyakorlatát, melynek hazai alkalmazhatóságát 1820 fős magyar minta adatain ellenőriztük. Eredményeink szerint a flamand és a magyar változat tételeinek struktúrája jelentős mértékben megegyezik. A két alapdimenzió megléte nemtől, vallási hovatartozástól függetlenül a magyar mintán is kimutatható volt, és az egyes mintákban magas volt a kérdőív belső struktúrájának stabilitása. A tanulmányban javaslatot teszünk egy 18 tételes rövidített változatra is, mely jól helyettesítheti a 33 tételes eredeti változatot. Összességében azt találtuk, hogy Kritika Utáni Vallásosság Skála kétdimenziós kiértékelése megbízható eljárás, mely új szempontokkal gazdagíthatja a vallásossággal kapcsolatos pszichológiai kutatásokat.

Restricted access