Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Aniko Maraz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az előrehaladott, világossejtes veserák kezelési palettája a molekuláris patológiai ismeretek szélesedése által új, célzott terápiás készítmények megjelenésével bővült. A magasan erezett vesedaganatok progressziójában központi szerepet játszik a daganat érújdonképződése, amelynek kulcsmolekulája a vascularis endothelnövekedési faktor, a modern targetszerek direkt vagy indirekt célpontja. A jelenleg törzskönyvezett készítmények hatásmechanizmusuk alapján a következő csoportokba sorolhatók: vascularis endothelnövekedési faktor ligandot blokkoló monoklonális antitestek (bevacizumab), a vascularis endothelnövekedési faktor receptorait gátló tirozinkináz-inhibitorok (sorafenib, sunitinib, pazopanib) vagy az intracelluláris jelátvitelben kulcsszerepet játszó mTOR-kináz-gátlók (temsirolimus, everolimus). Randomizált vizsgálatok alapján a nemzetközi ajánlások első vonalban sunitinib, pazopanib vagy interferon-α-bevacizumab kombinációt javasolnak jó és közepes prognózisú betegeknél, míg rossz prognózisúaknál temsiroli­must. A korábbi standard citokinterápia hatástalansága esetén sorafenib vagy pazopanib alkalmazható. Eredménytelen tirozinkináz-gátló terápiát követően jelenlegi ismereteink szerint az everolimuskezelés hatékonyságának bizonyítékai a legerősebbek. A betegek életkilátásai várhatóan folyamatosan javulni fognak a targetkészítmények spektrumának további bővülésével. Orv. Hetil., 2011, 152, 655–662.

Restricted access

Fred Penzel The hair-pulling problem. A complete guide to trichotillomania

Oxford University Press, 2003. XXX + 351 pp. ISBN 0-19-514942-4

Journal of Behavioral Addictions
Author: Anikó Maráz
Open access
Open access

A szerzők tanulmányukban bemutatják a brit mentálhigiénés kutatás támogatási és pályázati rendszer elmúlt években történt jelentős átalakításának főbb eredményeit. Röviden bemutatják az engedélyeztetési eljárás folyamatát, beleértve az etikai engedélyek megszerzésének menetét is. Rövid nemzetközi kitekintést követően, a szerzők kitérnek az újonnan kialakított rendszerrel szerzett kezdeti tapasztalatokra, a szisztéma előnyeire és hátrányaira.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Anikó Maráz and Árpád Mihalik
Open access

Abstract

Background and aims

In this study we aimed to assess multiple potentially addictive behaviours simultaneously for an extended period of time during the Covid-19 pandemic and their relation to distress.

Methods

Data were collected every three days from Amazon’s MTurk between 26.03.2020 and 02.10.2020 in repeated cross-sectional samples of 25 participants resulting in a total sample of 1430 US adults (60% men, mean age 36.6 years, SD = 11). General distress and Covid-19 related fear were assessed as well as self-reported frequency of eight potentially addictive behaviours: shopping (compulsive buying), alcohol, smoking, legal substances, illegal substances, gambling, gaming and overeating.

Results

We found a positive relationship between time and the frequency of each self-reported potentially addictive behaviour (τ = 0.15–0.23, all P < 0.001), and their frequency is linearly related to the intensity of (Covid-19-related and general) distress (τ = 0.12–0.28, all P < 0.001). Most popular activities were gaming and compulsive buying, and the relative frequency of the behaviours remained about the same during the data collection period.

Discussion

It is possible that people seek other maladaptive substitutes when other coping mechanisms (e.g. social recreation) are hindered depending on their level of distress.

Conclusion

Given the evidence for the increasing frequency of potentially addictive behaviours and their relevance to distress, special attention needs to be paid to reduce potential harmful effects of maladaptive coping during and after this demanding period.

Open access

Commentary on: Are we overpathologizing everyday life? A tenable blueprint for behavioral addiction research

The diagnostic pitfalls of surveys: If you score positive on a test of addiction, you still have a good chance not to be addicted

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Aniko Maraz, Orsolya Király, and Zsolt Demetrovics

Background and Aims

Survey-based studies often fail to take into account the predictive value of a test, in other words, the probability of a person having (or not having) the disease when scoring positive (or negative) on the given screening test.

Methods

We re-visited the theory and basic calculations of diagnostic accuracy.

Results

In general, the lower the prevalence the worse the predictive value is. When the disorder is relatively rare, a positive test finding is typically not useful in confirming its presence given the high proportion of false positive cases. For example, using the Compulsive Buying Scale (Faber & O’Guinn, 1992) three in four people classified as having compulsive buying disorder will in fact not have the disorder.

Conclusions

Screening tests are limited to serve as an early detection “gate” and only clinical (interview-based) studies are suitable to claim that a certain behaviour is truly “pathological”.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Csaba Pléh, Miklós Kürthy, Anikó Maráz, and Gabriella Fekete
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Küronya, Krisztina Bíró, Lajos Géczi, and Anikó Maráz

Absztrakt:

A metasztatikus prosztatadaganat kezelése kórélettanilag két stádiumra osztható: hormonérzékeny és kasztrációrezisztens fázis. A hormonérzékeny szakasz kezelésében a mai napig Huggins 1966-ban Nobel-díjjal jutalmazott 1941. évi megfigyelésének van kulcsszerepe, miszerint a herék eltávolítása esetén a prosztatadaganat mérete csökken. Az androgéndeprivatio, azaz a tesztoszteronhiány előidézése jelenleg a metasztatikus prosztatacarcinoma bázisterápiája, a betegeknek életük végéig ebben a kezelésben kell részesülniük. Az elmúlt nyolc évben a docetaxel mellett további öt új hatóanyag került törzskönyvezésre metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatadaganat kezelésére: sipuleucel-T, kabazitaxel, abirateron, enzalutamid, rádium-223. Ezen szerek szekvenciális alkalmazásával jelentős túlélésjavulást lehet elérni. Az új fejlesztések mellett fókuszba került a hormonérzékeny szakasz is, kiemelten a kedvezőtlenebb prognózisú, de novo áttétes betegek kezelése. Több vizsgálat igazolta az androgéndeprivatio mellett alkalmazott korai docetaxel, illetve abirateron kiváló hatékonyságát. A szerzők részletesen ismertetik a hormonérzékeny szakaszban paradigmaváltáshoz vezető klinikai vizsgálatok eredményeit, illetve felhívják a figyelmet a hazai gyakorlat nehézségeire. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1664–1671.

Restricted access